A Vatikán (Vatikánváros) a katolikus egyház állama. A Vatikán név a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely „Vatikán-hegy”-et jelent. A Vatikán a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. A Vatikán a világ legkisebb államalakulata. Területe alig haladja meg a 44 hektárt. Fő területét Róma, Olaszország fővárosa teljes egészében körülveszi, ezen kívül hozzá tartozik néhány épület Róma városában (Castel Gandolfo-i pápai nyaraló 55 hektáros területe). A Vatikán szolgál a Szentszék függetlenségének biztosítékául.
Államformája teokratikus monarchia, abszolút uralkodója a pápa, aki a végső és legfőbb joghatóság mind a Vatikánváros, mind pedig a katolikus egyház vonatkozásában. A pápa jogainak egy részét különböző hivatalai útján gyakorolja (főleg a bírói és végrehajtói jogköröket). Hivatalos nyelve a latin.
A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754-756 között III. (Kis) Pipin frank uralkodó (élt: 714-768. szept. 24.) bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam. A 19. század közepén területe még tengertől-tengerig ért, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.
Az Itália egységéért küzdő csapatok 1859–1860-ban az egyházi állam északi részét Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa.
A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929. február 11-én megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével. A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. Azóta Olaszországban nem államvallás a katolikus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése