„Semmiből egy új, más világot teremtettem”
A fentieket Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15–Marosvásárhely, 1860. január 27.) írja az egyik levelében 1823. november 3-án. Ebben a levélben jelenti be apának, Bolyai Farkasnak, a marosvásárhelyi kollégium híres matematika tanárának, hogy felfedezte az abszolút geometriát. …
Bolyai János matematikai lángelméjére nagy befolyást gyakorolt az apja. Nélküle János nehezebben járhatta volna végig diadalútját.
Éles logikája már gyermekkorában megmutatkozott. Elvégezte Bécsben a hadmérnöki akadémiát, de később otthagyta a katonaságot, és teljesen a tudományoknak élt. Főleg a geometria érdekli.
A görögök alkották meg a geometria tudományának aljait. I. e. a III. században Euklidész görög matematikus volt az, aki axiomákból (alapigazságokból) olyan geometriai rendszert alkotott az Elemek c. művében, amely azóta is fennáll. … Ennek XI. axiomája a párhuzamosokról szóló axioma. Lényege így fogalmazható meg: a sík egy adott egyeneséhez, rajta kívül fekvő adott pontból csak egy párhuzamos egyenes húzható…
A 21 éves Bolyai János merész következtetésre jut: a XI. párhuzamossági axioma fölösleges.. Nélküle alkot egy olyan új geometriai rendszert, mely ellentmondás nélküli és ezzel megteremti a nem euklideszi, vagy abszolút geometriát. Ebben a geometriában nem csak egy, hanem végtelen sok párhuzamos egyenes húzható a síkban adott egyeneshez rajta kívül fekvő ponton keresztül.
1931-ben kiadja munkáját Appendix (Függelék) címen apja Tentamen (Kísérlet) c. művének keretében: „Függelék a tér abszolút igaz tudományáról”. Az Appendix szerény terjedelmű a Tentamen két vaskos kötete mellett, de annál korszakalkotóbb.
Bolyai Farkas ifjúkori nagy barátjának, a német Gauss Károlynak (1777–1855), 1832-ben elküldi fia munkáját. Gausst kora a „princeps mathematicorum” (matematikusok fejedelme) büszke címmel tiztelt meg, megdöbbentő választ küldött: „…az az út, amelyet fiad követett és az eredmények … majdnem végig megegyeznek, részben már 30–50 év óta folytatott elmélkedéseimmel”. Ugyanakkor Gauss egy Gerling nevű marburgi matematikusnak írt másik levelében elismeri Bolyai Jánost, és ”elsőrangú lángésznek” tartja.
… Bolyai felfedezése óriási jelentőségű. Tanítása forradalmi tanítás volt, mert vele új világképünk született. Előbbre vitte mind a matematika, mind a modern fizika fejlődését. Amíg kis területen mérve hibátlanul használható ugyanis az euklideszi geometria, addig csillagászati vonatkozásban (űrrepülésnél – nagy méretekben) már csak közelítéssel. …
(Részletek apámnak, Batár Zoltánnak 1963. november 3-án az Északmagyarország című napilapban megjelent írásából.)
„Én, boldogolván azt a madarat,
ki kalitjából leginkább kilátott,
a semmibõl alkottam új világot,
mint pókhálóból szõ kötélt a rab.”
ki kalitjából leginkább kilátott,
a semmibõl alkottam új világot,
mint pókhálóból szõ kötélt a rab.”
(Babits: Bolyai – részlet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése