„Bal lábbal kelt fel” – mondjuk arra az ismerősünkre, aki zsémbesen, rosszkedvűen viselkedik. „Balszerencse” ért bennünket, szoktuk mondani, ha tervünk nem sikerül, óvatosan kell közlekednünk, nehogy „bal”-esetet szenvedjünk, s elég egy „bal”-lépés ahhoz, hogy „bal”-sikerünk legyen. Ekkor se veszítsük el azonban reményünket, mert lehet, hogy sorsunk „jobb”-ra fordul.
Íme egy csokor a „bal”-hiedelmekből, amelyek szinte olyan régiek, mint maga az emberiség. Már az ókori népeknél is ügyeltek arra, hogy páratlan számú lépcsők vezessenek fel az épületekbe, hogy ha a jobb lábukat tették az első lépcsőfokra, akkor jobb lábbal léphessék át a küszöböt.
Honnan ered ez a sok „bal”-hit? Nyilván onnan származik, hogy a jobb kezünk, jobb lábunk általában fejlettebb és ügyesebb. A legrégibb emberkészítette eszközök arról tanúskodnak, hogy őseink között még egyenlő arányban voltak a jobb-és balkezesek. Az egészen kicsi gyermekeknek rendszerint mindkét kezük egyformán ügyes és csak később válik a jobb kezük ügyesebbé, mivel szüleik állandóan ügyelnek arra, hogy a „szép kezükkel” nyúljanak a tárgyak után és fogják meg azokat.
Vannak azonban született balkezesek is, ami nem jelenti azt, hogy ügyetlenebbek volnának társaiknál. Gondoljunk csak a különböző sportágakra: vívásra, teniszezésre, futballozásra, ahol a balkezesség nem hogy hátrány, hanem vitathatatlan előny. Sok híres ember – Leonardo da Vinci, Michelangolo, Beethoven, Goethe, Benjamin Franklin – balkezes volt. Hiba volna tehát arra kényszeríteni a született balkezeseket, hogy a jobb kezüket használják. Ez éppen olyan nehezükre esne, mintha a jobbkezesektől megkövetelték volna, hogy bal kézzel írjanak.
Érdekes, hogy nem csak az emberek, hanem az állatok között is szép számmal akadnak balkezesek, illetve balmancsosok. Az emberszabású majmok egyenlő arányban jobb-, illetve balkezesek. Vannak ballábas lovak is, s a siker szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy a versenypálya jobbra, vagy balra kanyarodik-e. A jobblábas lovak vágtában a jobb mellső lábuk érinti először a talajt. Néhány híres versenyló balra kanyarodó pályán mindig gyengébb eredménytért el, kiderült róluk később, hogy ballábasok.
S mi a helyzet a közúti forgalommal? Miért haladnak a járművek az út jobb oldalán? Lehet, hogy azért, mert olvasáskor megszoktuk, hogy balról jobbra kövessük a sorokat.
Feltételezik azt is, hogy a szemünk előbb érzékeli a velünk szemben közlekedő járművet, ha bal felől érkezik. Régen számos országban baloldali volt a közúti közlekedés (pl. Magyarországon is) – Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Indiában, Új-Zélandon és nagyon sok országban ma is. A baloldali közlekedésnek viszont a kerékpárosok látták a hasznát, mert – miért, miért nem – az emberek többsége baloldalról száll fel és le a bicikliről, s így baloldali forgalom esetén kevesebb veszélynek van kitéve.
Magyar figyelmeztetés a határ után
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése