Zsámbék látnivalóiból - Emléktáblák

         A kellemes időben Bodnár László miskolci barátommal gondoltunk egyet 2012. március 23-án, és elmentünk Zsámbékra nézelődni. A település bővelkedik látnivalókban. Ebből nyújtok át olvasóimnak - néhány - csak Zsámbékra jellemző emléktáblát.

 

A mézfogyasztás egészséges

            A méhek és a mézszerzés első ábrázolása egy 10–15 ezer éves spanyol barlangrajz. Azóta a mézet élelmiszerként és gyógyító szerként (orvosságként) használták a rómaiak, vikingek, görögök, egyiptomiak, germánok, hogy csak a legjelesebbeket említsem. A mézet nevezték istenek eledelének, használták betegségek gyógyítására a gyomorrontástól a lázas betegségig, a tejes–mézes fürdőtől a sebgyógyításig. Ették a mézes ételeket és süteményeket, itták a mézsört és a mézbort.

            Aztán egyszer csak megjelent a cukor (XII. század), ami mint édesítőszer egyre jobban kiszorította a mézet. 200 éve még csak 1 kg cukor volt az éves átlagfogyasztás, ma már 40–60 kg/év/fő! Napi 10–15 dkg tiszta cukor! Többek között, ezt tette a fejlődés.

            A civilizációs fejlődésnek meg is lett az eredménye az úgynevezett "civilizációs betegségek" formájában, amihez a cukor is hozzájárult. Stressz, idegi bajok, érrendszeri problémák, szívbaj, cukorbaj, elhízás, rák, hogy csak a legjellemzőbbeket említsem.

            Sokan csak néhány mézfajtát ismernek. Akácméz, vegyes virágméz, hársméz, más fajta mézeket elég kevesen fogyasztanak. Ahhoz képest, hogy méztermelő nagyhatalom vagyunk, napi 1,5 g az átlag mézfogyasztásunk. Cukorból a 150-szerese!

            Pedig van Magyarországon vagy 30 mézfajta! És mindegyiknek (az általános hatásain túl) más az íze és a gyógyhatása. És ezt – ugyan úgy, mint a gyógyteák különböző hatásait – ki lehet használni. Mert a méz is a növényre jellemző hatásokat tartalmazza, csak hatékonyabban és az emberek számára jobban hozzáférhető és feldolgozható formába

            A legfőbb jótanácsok mézfogyasztás ügyben: Cukor helyett egyen mézet! Ön is és gyermeke, gyermekei is! Méghozzá napi rendszerességgel 2–3 kávéskanálnyit!

            A méz a tiszta természet! Jobb, hatásosabb és olcsóbb, mint a különböző mesterséges étrend kiegészítők és a gyógyszerek. Ráadásul finom is! Megelőzheti a betegségeket, csökkentheti, vagy elhagyhatja a gyógyszerek fogyasztását! A méhészek bizonyítottan egészségesebbek, és legalább 5 évvel tovább élnek, mint a civilizáció más népcsoportjai! Nem véletlenül! (Richpoi Hírek)

Locsolkodás, locsolóversek - MINDEN BARÁTOMNAK, ISMERŐSÖMNEK BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!

Török János: Húsvéti locsolkodás

            Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már 17. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.

A locsolóversek közül lehet választani húsvét hétfőre:

Nem szoktam én mocskolódni,
eljöttem hát locsolkodni.
Kegyed szép kis virágszál,
piros tojást rám tukmál.
Ha pénze van, az is jó,
nem vagyok én Télapó.

szolidabb változatban:

Zöld erdőben jártam,
két őzikét láttam,
az egyik kacsintott,
ide a forintot!

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,

Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Botom földig lekonyul,
Nem vagyok már mai nyúl.
Káposztám javát megettem,
Locsoljon más helyettem!

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

Húsvéti tojás-fa

          Interneten találtam 2012-ben ezt a húsvéti tojásokkal díszített fát. Ebből mutatok be két képet, lehet követni. A locsolóknak azonban nehéz a helyzete ekkora választék láttán.

Meggondolandó mondások

Zsámbék látnivalóiból - Várkastély, sír, emlékoszlop

          A Várkastély vagy Zichy-kastély történetéből:  III. Béla (1148–1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak a kíséretében érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot, és építtette fel kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I. Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy család birtokából a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egy emeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt benne. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50 között Mezőgazdasági Akadémia működött itt, ami Gödöllőre költözött. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült, mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit.

Király Lőrinc kőfaragószobrász süttői mészkőből (a klasszikus magyar félmárvány) Oláh Katalin által megálmodott  síremlékét 2009. augusztus 20-án szentelték fel

Húsvét ünnepére

Kernstok Károly: Utolsó vacsora

            A húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően)

tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

            Az eredetileg zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah, jelentése elkerülni, kikerülni) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

            Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

            Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).
Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.

            Húsvét ünneplése a 8. század körül vált általánossá, bár már a 3. századból vannak adatok, melyek húsvétvasárnap megünneplésére utalnak.

            A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.