A keresztesek beveszik Jeruzsálemet - 1099. július 15.

Bouillon Gottfried fővezér parancsot ad Jeruzsálem végső ostromára

Kerestesek behajózása (14. sz-i miniatura)

Az áfonya, az ínyenc csodaszer

Az áfonya nemcsak egy egyszerű gyümölcstermő növény, levelét és gyümölcsét a gyógyászatban is szívesen alkalmazzák. A második világháború alatt a pilóták arra lettek figyelmesek, hogy ha fekete áfonyát ettek repülés előtt, javult a sötét éjszakában a tájékozódásuk. Emiatt kezdték el orvosok vizsgálni az áfonya jótékony hatásait.

       Észak-Európából származik, Észak- és Közép-Európában honos, a savanyú talajt kedveli. Alacsony, körülbelül fél méterre növő, lombhullató félcserje.

      Általában július-augusztusra érnek meg feketés kék, enyhén savanykás bogyói, amiknek még a leve is hasonló kék színű. Az először megért bogyó nagyobbak a később érőknél. Több fajtáját is ismerjük, ezek közül kiemelkedők a vörös és a fekete áfonya. Mai napig ínyencségnek számít, pedig a kertekben is megtalálható, mégis nagyon keveset fogyasztunk belőle.
Jótékony hatásai           

     Az áfonya gyümölcssavat, A-, B-, C- és D-vitamint, cukrot és pektint tartalmaz. Kálium tartalma igen magas, de kalcium, vas, foszfor, magnézium, cink, kén, foszfor és mangán is megtalálható benne. Serkenti az immunrendszer védekező képességét. Antibakteriális és keringésserkentő hatással is bír. A-vitamin tartalma révén a farkasvakság elleni gyógyszer alapanyaga. Levelének vérnyomáscsökkentő, köhögéscsillapító és vizelethajtó hatása van. 100 gramm frissen szedett áfonya 400mg antociánt tartalmaz, ami elengedhetetlen a kötőszövetek és a bőr egészségéhez és üdeségéhez, illetve szabadgyökfogó hatása miatt védi a szemet a különböző betegségektől.
Felhasználása           

     A szárított áfonya segítséget nyújt a hasmenés elmulasztásában, de oda kell figyelni, hogy a frissen szedett bogyók viszont a hasmenést segítik elő! Termése és levele teának elkészítve fogínygyulladás, epe- vagy hólyagproblémák, gyomorbajok ellen hasznos. A fekete áfonya kivonata javítja a vérkeringést, visszér és aranyér problémákra is alkalmazzák jó hatása miatt, főleg terhesség idején, amikor a nők különösen hajlamosak ezekre a betegségekre. Lassítja a szervezet öregedését, valamint segíti megőrizni az emlékezőképességet.

     A népi gyógyászatban a cukorbetegség elleni gyógyszerként tartják számon. Készíthető belőle szörp, bor, lekvár, gyógybor, de akár likőr is.

(Forrás: Szanyi Ágnes, 2012/06/15.)

Visszatért a Délvidék - Ada (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

             A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 105. éves évfordulójára (2025. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu  
Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Ada (szerbül Ада / Ada) város és járási székhely Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Nevének eredete

Neve a török ada (= sziget) főnévből származik.

Fekvése

A község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. A legközelebbi nagyobb városok: 15 km-re északra Zenta, 20 km-re délre Óbecse, valamint 40 km-re nyugatra Topolya.

Története

A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12–14. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett. A falvak korabeli felsorolásából arra következtethetünk, hogy Asszonyfalva a jelenlegi Ada körül fekhetett, egy 1878-ból származó feljegyzés szerint pedig a Zenta-Ada országút mellett, a Tisza felé eső részen feküdt. Az adaiak ezt a részt Pusztatemplomnak vagy Cseh-templomnak nevezték. Még 1897-ben is volt itt egy templomrom.

A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a szerb ortodox egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A múlt század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben megnyílt a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált. Ada történelmének részét képezi az úgynevezett Nagyfa, mely Ada rétjében állt egészen 1972. július 17-ig amikor is feltehetően 780 éves korában kidőlt. Részben emberi hanyagság, részben pedig a viharok, a villámcsapások által okozott kártételek miatt pusztult el. A legenda azt tartja, hogy 1456 nyarán, a Szegedről Nándorfehérvár védelmére induló hadak élén, Kapisztrán János tábori lelkész, a törökverő Hunyadi János jobbkeze, ez alatt a fa alatt tartott tábori misét a vitézeknek. A Fekete nyár 31m magas volt átmérője pedig 3,96m volt.

2011-ben Budakalász testvértelepülés Damjanich János aradi vértanú szobrát adományozta Adának. A szobor leleplezését halasztani kellett mivel a terv erős Szerb ellenállásba ütközött. A rendőrség folyamatosan őrizte a Damjanich-emlékművet, nehogy megrongálják. Az 1848-as szabadságharc tábornoka, szerb származása ellenére a magyar oldalon harcolt, így hazájában nemzetárulóként tekintenek rá. A dombormű felavatásával ugyanis szerintük az adai városvezetés súlyos hibát követett el. A párt ezért azt kérte, hogy mellszobrát cseréljék más magyar történelmi személy arcképére. Végül kompromisszumra jutottak a helyi szerb közösséggel és a szobor fennmaradhatott.

1898-ban leplezték le az adai piactéren a város híres szülöttjének Szarvas Gábornak első mellszobrát. Nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője volt. A műalkotást Jankovits Gyula szobrász készítette, de sajnos 1918 őszén eltűnt a szobor. A mai Szarvas Gábor szobrot Ada központjában találjuk, Almási Gábor szobrászművész munkája, 1972-es leleplezése óta emlékeztet Ada híres nyelvművelőjére. Minden évben október elején Adán rendezik meg a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, melynek keretében nyelvművelő előadások hangzanak el, illetve a diákok számára nyelvi vetélkedőt szerveznek. Szarvas Gábor az adai könyvtár névadója is egyben.

1918 novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. A II. világháború utáni párizsi békediktátummal a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.

(Legfőbb forrás: Wikipedia)

A nap viccei

          Óvodások készülnek az udvarra. Az egyik sehogy se boldogul a cipővel. Erre odament neki segíteni az óvónéni. Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondja: –Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma.

A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kissrác lábára. Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:

–Ez nem is az én csizmám!

Az óvónő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját: – ... hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.

Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok tuszkolást igényelt a művelet.

Na, végre, gondolta az óvónő, majd megkérdezte a gyereket: –Pistike, hol a sapkád?

Mire a gyerek:  –A csizmámban!

          Amit a mai nők szépségápolás címén magukkal művelnek, azért egy használtautó-kereskedőt lesittelnének!

Megérkezik a fáradt utazó, leszáll a vonatról, kérdezi az állomásfőnököt:

–Mondja, hol van itt a falu?

–Ezen a bekötőúton elindul, és három kilométer múlva ott lesz.

–Nem tudták volna egy kicsit közelebb tenni az állomást a faluhoz?

–Tehettük volna, de akkor messze lenne a sínektől.

Sárgabarack lekvár

hozzávalók

7 kg sárgabarack

1800 g cukor (kristály)

elkészítése

A sárgabarackokat megmossuk, majd kisebb adagokban forró, lobogó vízbe dobjuk egy-két percre, szűrőkanállal kivesszük, lehúzzuk a héjukat, kivesszük a magjukat és negyedekbe vágva az üstbe (fazékba) tesszük.

Amikor már az összes barack az üstben van, ráöntjük a cukrot. Lefedjük, egy éjszakán át állni hagyjuk.

Másnap reggel két- két és fél órán át főzzük közepes lángon, a végén botmixerrel kicsit pépesítjük a nagyobb gyümölcsdarabokat. Merőkanállal steril üvegekbe töltjük, befőző fóliát teszünk a teteje alá, rátekerjük a tetőket, végül befőttes gumival még jobban rászorítjuk a fóliát az üvegre.

Mielőtt száraz dunsztba tennénk, az összes üveget fejtetőre állítjuk egy pillanatra. (A száraz dunszt nálam egy kartondobozból áll, amibe az üvegeket teszem, egy törölközőből és két plédből, amikbe jól bebugyolálom a dobozt.) Addig kell a dunsztban hagyni a lekváros üvegeket, amíg teljesen kihűlnek. (Én egy-két napig szoktam benne hagyni.) (14 db 375 ml-es üveg lett tele ezzel a mennyiséggel.) (Forrás: Petra receptje)

Tökös csirke

Visszatért a Délvidék - Martonos (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

              A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 105. éves évfordulójára (2025. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.tske.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Martonos (szerbül: Мартонош / Martonoš) falu Szerbia északi részén, a Vajdaságban, az Észsk-bánsági körzetben, a Magyarkanizsai járásban. Magyar többségű település, a 2002-es népszámlálás szerint 2183 lakosa volt.

Földrajza

Éghajlata mérsékelt kontinentális. Sík vidék, alluviális lapályon fekszik, ezért talaja alkalmas a földművelésre.

Története

Martonos nevét 1237-ben említette először oklevél Martinus nevű kolostorával kapcsolatosan, mely a tatárjárás után került felújításra. mint községet azonban csak 1335-ben említették először a kői káptalan által végzett határjárás alkalmával, mint Felső-Adorján szomszédosát, a határába eső Gyékény nevű tóval együtt. A határjárás felsorolásában ezután északnyugat felől Pusztaegyház nevű földrész és Ludas-egyház következik, majd a határvonal délfelé fordul. Az okiratban nemeseit is megemlítették; így Bekus, Martonosi Lőrinc fia, később pedig Pestyéni István de Martonos is említve van. A határjárásban említett Pusztaegyház ma Martonos határának nyugati részét alkotó, és Ludassal határos puszta.

Az 1355. évi felső-adorjáni és az 1367. évi két Adorján határjárása szintén említette Martonos, Pusztaegyház és Ludas-egyház településeket.

1424-ben Martonost, mely eddig a Michalyovszkiaké volt, Zsigmond király Chaaki Miklós erdélyi vajdának adományozta.

1552-ben, a török hódoltság kezdetén, egy Martonosról való magyar csapat fényes győzelmét egy török csapat fölött Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte "Szeged veszedelme" címen.

Lakossága a török elől elmenekült. A török defterek összeírása szerint csak nagyon kevés háznak maradtak vissza lakói. Így a szegedi nahijébe tartozó Martonoson 1554-es összeíráskor csak 3 adózó ház volt, amely szám idővel kissé emelkedett, mert 1570 körül 20, 1580–82-ben 17, és 1590–91-ben 31 adózó ház volt itt.

A török hódoltság elején Martonos Rondics András birtoka, 1564-ben ő tiltakozott a leleszi káptalan előtt, Gémes Ferenc és Kamuthi Balázs ellen, hogy az ő birtokrészeit a Csongrád vármegyei Martonosban maguknak ne adományoztassák.

Evlija Cselebi, a híres török útleíró Martonos erődítményeiről a következőket jegyezte fel:

„	Martonos vára az építőjéről elnevezett régi hely, 1554-ben foglaltatott el... Várparancsnoka és 15 várkatonája van. Vára a Tisza folyó partján fekszik. Külvárosa 150 nádas magyar házat és egy templomot foglal magába.	”

Az 1649-ben a feljegyzések szerint 730 lakosa és temploma is volt. A következő években e helység Gombkötő János birtokaként volt feljegyezve.

1702-ben itt legalább 300 adóköteles lakosa volt. Az 1690-es években történt szerb telepítéskor bizonyosan Martonos is kapott új lakosságot. A régebben itt élt magyar nép innen kiszorult, templomukat is az új jövevények foglalták el, akiket határőri katonai szolgálatokra köteleztek.

1702-ben báró Gracich volt Martonos földesura. Martonos akkor kapta, mint katonai sánc a helység határához az üres Horgos és Szent-Péter pusztáknak felét is.

A Rákóczi-féle hadjáratokban Martonos is sokat szenvedett 1705 és 1706-ban, amikor kirabolták és fölgyújtották.

Egy 1750 augusztus 15-én kelt királyi rendelet a Tisza melletti tíz katonai sáncot s így Martonost is feloszlatja és a polgári hatóság alá rendeli. 1751. június 28-án pedig szabadalomlevelet ad nekik, és e helységekből a tiszai koronai kerületet alkotja. Martonos akkortól fogva több településsel együtt hasonló pecsétcímert használt: királyi korona alatt sast s két oldalán az évszám 17–51. Ez alatt kis körben katona áll s szántóvasat tart. A körülírás ez: „Sigil. loci. coron. Martonos.”.

1784-ben a római katolikus magyar lakossága elérte az 500 lelket, ezért plébániáról és iskoláról kellett gondoskodni. Matrikulák 1780 óta vannak itt; a plébániát 1789-ben szervezték, a templom és pap lakása pedig csak 1811-ben épült. Az ortodox templom építéséről nincsenek adataink; valószínűleg a szerb telepedés kezdetéről való, s nem lehetetlen, hogy az ősi katolikus templomból vagy annak alapjára épült.

1827-ben kaptak céhszabadalmat a kovácsok, kerékgyártók, szabók, csizmadiák.

Az 1848. évi IX. törvénycikk értelmében megszűnt a Tiszai Koronakerület. Az 1848–49. évi mozgalmak alatt a martonosi nemzetőrség is (magyarok és szerbek egyaránt) a római sáncok között tanyázó felkelő szerbek ellen az ókéri táborba szálltak. De mikor a szerb nemzetőrök magyarellenes hangulatot kezdtek tanúsítani, a magyarok az ókanizsai nemzetőrök segítségével lefegyverezték őket, maguk pedig Szenttamásnál is részt vettek a harcban. 1849. február 2-ig Martonos békében maradt. Zenta bukása után azonban az onnan visszavonuló fegyveres lakosság elkeseredésében Martonoson a szerb lakosokra esett és 78 embert levágott. Másnap a szerbek Törökkanizsánál mutatkoztak, mire a martonosi magyarok is elmenekültek. Március 22-én a martonosi szőlőknél egy támadó szerb csapatot visszavertek. Erre a magyar lakosság ismét visszatért Martonosra, a szerbek pedig csak Világos után jöttek haza.

1870-ben Martonos a koronakerülettel együtt megváltotta magát a földesúri terhek alól. A helység magyar lakossága annyira gyarapodott, hogy a szerb csakhamar kisebbségben maradt.

Simrák Béla plébános 1906-ban kérvényezte a zárda építését Martonoson, mely épületben 3 tanterem lesz a hatosztályos iskola számára. 1907. május 15-én engedélyt kapott a létesítmény felépítésére. Az épületben 1908. szeptember 1-jén kezdődött meg a tanítás - ingyenes oktatás a lányok és a nem katolikus vallású gyerekek számára is. A zárda és az iskola ünnepélyes felszentelésére 1908. november 12-én, az ünnepi szentmise után került sor. Az elmúlt két évtizedben az anyagi gondok mellett a diákok számának drasztikus fogyatkozása nyomta rá bélyegét az iskolára: 20 év alatt 175-ről 128-ra csökkent a tanulók száma.

Az I. világháborúban a Monarchia katonájaként 165 martonosi vesztette életét, emlékmű – az impériumváltást következtében – nem jutott nekik, csupán egy könyv őrzi emléküket

1918 novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. A II. világháború utáni párizsi békediktátummal a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.

A mai Martonos lakossága főleg mezőgazdasággal, zöldségfélék, paprika, burgonya, hagyma termesztésével foglalkozik, és fejlett az állattenyésztése is. Jelentős hagyománya van a kézműiparnak, hiszen az első céhek már 1826-ban megalakultak. Híresek voltak és maradtak a martonosi kosárfonó műhelyek és paprikaszárítók is.

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Magyarok	1897	86,89
Szerbek	155	7,10
Cigányok	86	3,93
Albánok	12	0,54
Horvátok	9	0,41
Jugoszlávok	8	0,36
Bunyevácok	4	0,18
Szlovákok	3	0,13
Németek	2	0,09
Montenegróiak	1	0,04
Szlovének	1	0,04
Macedónok	1	0,04

Testvértelepülései

·                     Algyő, Magyarország

·                     Martfű, Magyarország

·                     Gátér, Magyarország

·                     Újvár, Románia

 (Fő forrás: Wikipedia)