Különleges pörkölt

(Forrás: Téma, 2014. május 7.)

H. Barbócz Ildikó: Balatoni tűnődések

A kúra utolsó hetén eljutottam arra a gondolatra, hogy – amennyi időt csak lehet — a Balaton partján kell töltenem. Mert azt a tengernyi szépséget, amit a tó és környéke áraszt felém, amit a helytörténetben a füredi halhatatlanok tollából olvastam, mind magamba kellene szívnom, mind meg kellene tapasztalnom. Lehetetlen vágy, tudom, de teljesíthetetlenségében is izgalmas küldetésnek ígérkezik. Azt sem nagyon bánom, hogy hajnalban fülrepesztő repülőgépzúgással szúnyogot irtanak, hogy az édes álomból ébredve a kezelőben kell megjelennem. Utána minden más csak kárpótlás: a naponkénti víz-, levegő-, nap-, szél- és savanyúvízkúra. A madarak hajnali zsibongással ébresztenek, de egész álló nap a lombok közt láthatatlanul is jelen vannak csivitelésükkel, jóízű fecsegésükkel. Endrődi Sándorral vallom, hogy a madarak és én nagyon jól érezzük itt magunkat.

Ülök a híres sétányon egy padon. A víz színe a nap és a felhők játékos kedve szerint hirtelen szeszélyességgel változik: most a tompa szürkébe üde türkiz mosódik, és egy láthatatlan kéz világos sávokra osztja a víztükröt. A Jókai és a Klára hajók vidáman fordulnak ki a kikötőből, őket a sárga tetejű Balaton követi. A kis Róza –Jókai felesége, Laborfalvi Róza után elnevezve — még aznapi küldetésére vár.

A hattyúk – hófehér madárcsodák — vízszintes légvonalat húzva repülnek a tó fölött, majd hatalmas szárnyaikat szétterítve landolnak. A vadkacsák sebesen követik őket.

A Tihanyi-félsziget párás öbléből előbukkan egy hajó. Talán a Csongor. Vagy a Lelle? A hajók is hiánytalanul befészkelik magukat három hét után a tudatunkba.

„Jó volna, ha mint az őskor egy bogara az ámbraszagú gyantába, belefagyhatnék ebbe a pillanatba, csönd és fény szimbiotikus borostyánkövébe — Déry Tibor kívánta ezt magának az arácsi Tamás-hegy oldalában sütkérezve, magasan a Balaton fölött, 1974 októberében. És ki mindenki még? Jó érzés olvasni és tudni, hogy kimondhatatlan súlyú szellemi örökség ül a városon, rakódott le évszázadokról évszázadokra, mint a helyi Lóczy-barlang triász mészkő erősen megdőlt rétegei. A füredi Panteonban emléktábla hirdeti nevüket, tevékenységüket, a Gyógy tér parkjában fák állnak őrséget emlékezetükre. Praznovszky Mihály, helybéli irodalomtörténész, akivel könyvügyben sikerült is néhány szót váltanom, áldozatos munkával gyűjtötte össze a füredi halhatatlanok huszonöt legkiemelkedőbb alakját Ady Endrétől kezdve Cholnoky Jenőn, Blaha Lujzán, Keresztury Dezsőn át Kisfaludy Sándorig, Jókai Mórig. Lipták Gábor Aranyhíd c. gyűjteményében a Balaton körül kerengő mondavilágot dolgozta föl. Ebből tudhatjuk meg többek között, hogy a Sió a tó tündére volt.

 Egy élvezetes olvasmány részletével zárnám e gondolatmenetet Jalsovics Aladár, bencés rendi apát és tanár tollából, aki 1878-ban adta ki „ A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei” c. művét. Ezt az első füredi útikönyvként tartják számon. „ A Balaton lecsapolása által nyert terület 1865 és 1866-ban díszes sétánnyá alakíttatott, mely a Balaton partján a gőzhajó kikötőjével szemben, 500 közönséges lépésnyi hosszúságban elterülve a vendégek legkedvesebb sétahelye, különösen az esti órákban. E sétatér Deák Ferenc nevét viseli. 1866-ban méretett föl a fürdőhely egy része házhelyekül, s ezután kezdettek nyaralókat építeni.”(Balatonfüred, 2008. június)

Bukaresti béke - 1918. május 7.

          Bukarestben a központi hatalmak (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Bulgária, Oszmán Birodalom) békét kötöttek Romániával. Az Osztrák–Magyar Monarchia javára a gyéren lakott Kárpátok vonalán ugyan területet vesztett Románia (5636 km², ebből Magyarországé lett 3772 km², Bukovinához csatoltak 1864 km²-t), Bulgáriának pedig át kellett adnia Dobrudzsát a Duna-deltáig, de ennek fejében elismerték jogát az addig a Románia szövetségeséhez, az Orosz Birodalomhoz tartozó, sűrűn lakott, jó termőföldű, nagy területű Bazarábföld/Besszarábia (kb. 40 000 km²) bekebelezésére.

          A békeszerződés 8 fejezete határozta meg Románia további helyzetét. A hadsereget 10 hadosztályra korlátozták (32 000 fő), ebből csupán a besszarábiai kettő maradhatott teljes harci létszámon, a Moldvában lévő nyolcnak békelétszámot írtak elő. A hadiflotta teljes készültségben maradhatott. A szerződés értelmében minden vallási felekezet egyenrangúvá vált, így elméletileg a zsidók helyzete is rendeződött. Románia azonban megszállás alatt maradt, amelyet a központi hatalmak hat hadosztálya látott el. A békeszerződés azonban gazdasági kérdésekben bizonyult súlyos tehernek, például a teljes román kőolajtermelést német cégek kezébe adta volna, illetve kötelezte Romániát, hogy pár éven keresztül adja át élelemfeleslegét a központi hatalmaknak, és több háborús üzem bérbeadására is sor került.

          A bukaresti békét június 4-én a német Bundesrat (Felsőház), június 28-án a román Képviselőház, július 3-án a német Reichstag (Alsóház), július 4-én pedig a román szenátus is jóváhagyta. I. Ferdinánd román király azonban nem írta alá a szerződést, így az nem is került becikkelyezésre. A románok a hadsereg leszerelését előíró rendelkezést sem tartották be, húzták az időt, így a nyugati front német vereségének idejében még mindig 175 000 román katona állt fegyverben. A békeszerződést a német fegyverletétel után a breszt–litovszki békével együttesen semmisnek nyilvánították, és Románia az antantnak tett ígérete megszegése ellenére is a győztes oldalon fejezhette be a háborút.

          Előzménye: Az első világháború megindulása után a központi hatalmak Oroszország megtámadására szólították fel Romániát a szövetségi szerződésre hivatkozva. I. Károly királyt a koronatanács elutasította, Románia deklarálta semlegességét. A háborús felek igyekeztek maguk mellé állítani Romániát. Károly utóda, Ferdinánd az antant mellé állt, és 1916. augusztus 17-én Románia aláírta a bukaresti szerződést az antant képviselőivel. Ebben elismerték a román területi követeléseket, de kikötötték, hogy Románia különbékét nem köthet. Az augusztus 28-án megindult román támadás azonban hamarosan kifulladt a román hadsereg gyenge felszereltsége, gyenge kiképzettsége és a hadműveleteket alaposan lassító fosztogatások, rablások miatt. A magyar csapatok Európa-szerte a frontokon harcoltak, így a kis létszám miatt csak lassítani tudták a románok előrehaladását. A németek segítsége azonban megfordította a harc állását, és december 6-án még Bukarestet is elfoglalták. Orosz segítséggel azonban Moldva északi részén meg tudták vetni a lábukat. Az 1917-es októberi szocialista forradalom, majd a breszt–litovszki béke után a románok magukra maradtak, és a december7-én Foksányban kezdődött fegyverszüneti tárgyalások eredményeként 9-én aláírták a fegyverszüneti kérelmüket. A román vezetés azonban még bízott abban, hogy a frissel alakult Ukrajna további segítséget ad nekik, de 1918. február 9-én az ukránok is békét kötöttek. Erre a románok már másnap, február 10-én végső békét kértek. 1918. február 24-én a német kormány megbízottjai átadták a békeszerződés főbb pontjait tartalmazó dokumentumokat, majd március 5-én a központi hatalmak és Román Királyság előzetes békét kötött a Bukarest melletti Bufteában. A román csapatok ezután a központi hatalmak hallgatólagos beleegyezésével megszállták a saját szövetségesük az Oroszországhoz tartozó Bazarábföldet (Besszarábia), és az általuk megalakított bábkormány és az általuk szervezett népgyűlés 1918. április 9-én kimondta a Romániához történő örökös csatlakozást. A németek sem tétlenkedtek Romániában, 1918. március 18-án a németbarát Alexandru Marghiloman (élt: 1854. július 4.–1925. május 10.) alakított kormányt, és 1918. május 7-én a bukaresti Cotroceni-kastélyban megkötötte a békét a központi hatalmakkal.

H. Barbócz Ildikó: Esőmuzsika

           Ebben a változékony időben édesanyám egyik kedves tanítványának, Barbócz Ildikónak az Esőmuzsika c. verseskötetét (Eger, 2000) olvasgattam. Néhány verse nagyon aktuálisnak tünt, közülük mutatok be két nekem kedveset.

EGY DÉLUTÁN NÉGY KÉPBEN

fura szürke

ákombákomok:

felhőalakzatok

sűrű esőcseppek

szétfolyó rajza

az ablakon

hét színből az égre

föl-fölfeszíti

magát a szivárvány

fűszálakon, ágakon

mosolyként az arcodon

ott vibrál a napsugár

BIZTATÓ

fényesül az ég, búvik a sötét

kidobott játék, mit űz a zöld szél

a felhők szakadozott vásznak

ébredeznek lassún az árnyak

friss illatú ligetek várnak

égetik szívemet a vágyak

Rovarűző növények - a mentafélék és a muskátli

A lakásba berepülő rovarok ellen nem csak vegyszerekkel vagy esztétikusnak éppen nem mondható szúnyoghálóval védekezhetünk. Vannak ezeknél sokkal hatásosabb természetes módszerek is, amelyek ráadásul az erkélyt, a tornácot is üde zöldbe és színesbe borítják.

A mentafélék kellemes, friss illatát a repülő rovarok – például a legyek vagy a szúnyogok – ki nem állhatják. Az erkélyen, de akár az ablakpárkányon is lehet nevelni macskamentát vagy borsmentát. A különböző menták nagyon szeretik a vizet és a fényt, ezért mindig gondoskodni kell, hogy a növény földje nedves legyen, de ne tocsogjon a vízben, és elegendő fény érje, ugyanakkor a tűző napfénytől óvni kell. A hőséget sem szereti, inkább a hűvösben érzi jól magát. Szereti a tápanyagokban dús talajt, a rendszeres tápoldatozást újabb és újabb illatos levelekkel hálálja meg.

Virágzó hajtását és megszárított levelét tea formájában gyomor-, bél- és epegörcsök, epekőképződés ellen, valamint szélhajtóként használják. A mentaolajat illatszerekben, gyógyszerekben, édességekben alkalmazzák. Vigyázat! A homeopátiás szerek hatását semlegesíti, ezért a mentával vagy mentolos dolgokkal való kontaktus és a homeopátiás szerek alkamazása között (előtte és utána is) minimum fél órát hagyjunk.

A muskátli az erkélyek kedvelt ékessége. Megfelelő öntözés mellett remekül tűri a meleget és a napfényt, de a tűző nap és a tikkasztó hőség helyett inkább a félárnyékos-szélárnyékos helyeket kedveli. Naposabb helyen gyakrabban kell öntözni – mégis inkább a szárazabb földben érzi jól magát, ezért ne álljon rajta vagy alatta a víz, mert hamar elrohad a gyökere. Rendszeresen érdemes táplálni, kaphatóak speciális – muskátliknak ideális – tápoldatok is.

A muskátli a legelterjedtebb hazai balkonnövény. Szaporítása viszonylag egyszerű, otthoni körülmények között is kivitelezhető. A dugványozás ideje: július–augusztus, amikor a fokozott hajtásnövekedés már lelassult, a friss hajtások kellően megerősödtek. A dugványokat lehetőleg reggel szedjük meg. A megvágott dugványokat a lehető legrövidebb időn belül készítsük elő a dugványozásra, és minél hamarabb végezzük el a dugványozást. Ha a dugányozással várnunk kell, akkor a dugványokat tartsuk nedves, magas páratartalmú, hűvös helyen.

H. Barbócz Ildikó versei a karanténos világból

H. BARBÓCZ ILDIKÓ
ADD MEG

a mindennapi kenyerünket

a templomkerti imánkat

a tavasz harsogó zöldjét

a kökényvirágok bódulatát

a tulipánok színes mosolyát

kitárulkozó ölelésüket

ha mi most nem ölelhetünk

add meg

a szép emlékek édességét

a jelen szokatlan mámorát

a jövő hit-bizonyosságát

áhított, napfényes ízét

az újra-ölelés örömét

add meg nekünk, Istenem…

(2020. március)

H: BARBÓCZ ILDIKÓ

IMA RÓMÁBAN

üres a tér, csak a pápa

felhős, áldásos imája

az esőcseppekben él tovább

gurítja a márciusi szél

szerteszét

körben a sirályok

magányos fehér tánca

csak a kongó üres tér

csak a pápa imája

mely most minden

zaklatott szívbe

 belefér

(2020. március)

H. BARBÓCZ ILDIKÓ

VEDD EL

a borzolt, sötét órákat

a megviselt nappalokat

a mérgezett éjszakákat

a homályos holnapokat

vedd el, Istenem…

(2020. március)

Ildikóval Egerben, ahol él

Jellemző Mussolini idézetek

–Háromezer éves történelmünk feljogosít bennünket arra, hogy mélységes szánalommal szemléljünk bizonyos doktrínákat, melyeket az Alpok túloldalán olyanok támogatnak, akinek ősei írni sem tudtak, akiknek életéről nem maradtak fenn dokumentumok azokból az időkből, amikor nekünk Rómában ott volt Caesar, Vergilius és Augustus.

–A háború a történelemnek az a leckéje, amit az emberek mindig hajlamosak elfelejteni.

–A fasiszta állameszme az emberi minőségre épít, ezért elveti a demokrácia többségi elvét, ami a mennyiséget helyezi a minőség fölé. A demokrácia (népuralom) a mai értelemben különben is hazugság, hiszen a nép nem uralkodik azáltal, ha négy évenként egyszer szavazás formájában a véleményét meghallgatják.

–Csak a vér az, mely lendületbe hozza a történelem zúgó kerekét!

–A hit, nem pedig az érvek mozgatják a hegyeket. Az értelem fontos, de ez sosem lenne képes megmozgatni a tömegeket.

–Rájöttem, hogy az internacionalizmus ostobaság. Butaság azt hinni, hogy az osztályöntudat valaha is fontosabbá válik a nemzetnél és a kultúránál. A nemzeti érzés létezik, kár tagadni.

–Szándékosan az első helyre emeltük a végrehajtó hatalmat, mert a végrehajtó hatalom a nemzet életében mindenütt jelen van és operáló hatalom, olyan hatalom, amely a hatalmat minden percben gyakorolja, amely minden pillanatban szemben találja magát a megoldásra váró problémákkal, amely a legnagyobb kérdésekről dönt, amelyek csak egy nép történetében felmerülhetnek … (Róma, a fasiszta párt kongresszusán, 1925.)

–A mi formulánk a következő: minden az államban, semmi az államon kívül, semmi az állam ellen. (Milánói beszédében, 1925. október 28.)