2025. június 11., szerda

A kakukkfű hasznosságáról

Milyen gyógynövény jut eszébe, ha megfázás, nátha, influenza kínozza? A kamilla, a hársfa vagy a bodza? És hol van a sorból a kakukkfű?
Érdemes megismerni a trónról méltatlanul letaszított gyógynövényt, a kakukkfűt, melyet már évezredek óta alkalmazunk gyógyításra, fűszerezésre.
Végre egy hasznos növény, mely a kertben vagy a balkonládában is megterem, és könnyű begyűjteni, akár kirándulásaink alkalmával is! Ha azonban a bolti megoldások hívei vagyunk, a gyógynövényes szaküzletben is könnyen hozzáférhető. És hogy miért is olyan hangsúlyozzuk ezt? Mert sokoldalúsága miatt megkerülhetetlen, és igenis ott a helye házipatikánkban és fűszeres polcunkon: a kakukkfű ugyanis fertőtlenít, gátolja a baktériumok szaporodását, csökkenti a gyulladást, és köptető hatása van, de grillezések alkalmával is a középpontba kerülhet.
Összegyűjtöttünk 10 érdekességet róla, és ahhoz is van egy-két értékes tippünk, hogyan használjuk a háztartásban.

1. A kakukkfüvet régóta ismerjük: Mózes dúsan termő kakukkfűvel találkozhatott a Hóreb hegyén, és a mezopotámiai receptkönyvekben is felbukkan, sőt már Egyiptomban is előszeretettel alkalmazták a halottak mumifikálására.
            2. A görögöknél a kecses eleganciát jelképezte, de a vitézség jele is volt: a harcba készülő férfiak ruhájára a nők kakukkfüvet hímeztek. Innen ered latin neve is (Thymus), mely a görög "Thymon" szóból származik (jelentése: bátorság).
3. A rómaiak Vénusz növényének tekintették: az asszonyok illatosításra, arcpirosításra használták, míg a katonák erejük fokozódását várták a belőle készült fürdőtől. Gyógyítottak is vele: köhögéscsillapítóként, emésztésserkentőként és bélféregűzésre használták.
4. Európában a nagy pestisjárvány idején fertőtlenítőszerként használták, míg az első világháborúban a katonák sebeit kezelték vele.
5. A csecsemőmirigy a kakukkfű virágjához hasonlatos alakja miatt e növényről nyerte nevét (thymus).
6. Teaként érdemes kipróbálni hurutos megfázás, köhögés idején, ezt pedig a következőképpen készítjük el: egy teáskanálnyi füvet forrázzunk le 2 dl vízzel, és igyunk belőle naponta 2-3 csészével! Emellé párologtassuk az illóolajat is, egy-két cseppet mindössze!
7. Jellegzetes aromája, illata a kerti grillpartik nélkülözhetetlen fűszerévé teszi: míg kellemes zamatát érezzük étkezés közben, nem árt tudnunk, hogy a sütéskor keletkező rákkeltő vegyületeket is semlegesítjük vele.
8. Fűszerként illik a húsok, a gomba és a paradicsomos ételek mellé, ha pedig valamilyen mediterrán ételt készítünk, szinte biztos, hogy előkerül. A HáziPatika.com Egészségreceptjei közül ajánljuk a kakukkfüves zöldségtálat, a fűszerrel készült gombaragut és egy különleges kecskesajtos, húsos összeállítást is, melyek hozzávalói között szerepel a fűszernövény.
9. A kakukkfű több köhögéscsillapító gyógyszer alapanyaga, az orvostudomány pedig bőrgomba elleni ecsetelőszerként, bélféregűzőként is használja. A szépségiparban bőrpirosító kenőcsök, szájvizek, illatszerek alapanyagaként hasznosítják. Bőrgombásodás esetén készíthetünk belőle ecsetelőt házilag is: 2 evőkanálnyi gyógynövényt 100 ml gyógyszertárban vásárolt tiszta alkohollal leöntünk, jól zárt üvegben másnapig állni hagyjuk, szűrjük.
10. A lakásban fellelhető penészfoltokat úgy is megszüntethetjük, ha egy kisebb méretű spriccelős üveget tömény kakukkfűolajjal, vagy kakukkfűolaj és alkohol elegyével töltünk meg, majd ezzel közelről permetezzük be a gombatelepeket. A felületet aztán tiszta ronggyal töröljük át! Fontos, hogy a művelet során gumikesztyűt és maszkot is viseljünk, mert a kakukkfűolaj fő komponense irritálhatja bőrünket és nyálkahártyánkat.
Jó tudni: A hazai sziklagyepeken gyűjtött "mezei" kakukkfű fűszernek ugyan jó, de gyógynövényként nem válik be! Ezek ugyanis más hatóanyagokat tartalmaznak, mint mediterrán "testvérük", és kevésbé hatásosak. Keressük hát a "közönséges" kakukkfüvet!
Vigyázat! Terhes, szoptatós édesanyák, pajzsmirigy-elégtelenségben szenvedők nem használhatják a kakukkfüvet gyógyszermennyiségben!
(Forrás: HáziPatika)

2025. június 10., kedd

Humorbombonok


Nem lesz vékony ez a fal? - kérdezik a kőművest
- Nem, erre még tapéta is jön!

Télen, hidegben megkérdezi a fiú a lányt: - Megnézhetlek meztelenül?
- Jó, de nem fogsz fázni?

Bíró a vádlotthoz: - Kéri a következő kérdést, vagy megáll három évnél?

Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz: - Fiúk, nem érkeztek meg a lapátok.
- Sebaj, majd egymásra támaszkodunk.



Bemegy a kocsmába egy 16 éves fiú, és így szól a pincérnőnek: - Kérek egy korsó sört!
A pincérnő - látva a fiú korát - megkérdezi: - Bajba akarsz keverni?
- Talán majd később, előbb egy sört kérek.

Apáca kihallgatásra jelentkezik a kolostort vezető papnál: - Atyám, szeretnék prostituált lenni!
- Tessék, hogy mondtad, lányom?
- Szeretnék prostituált lenni.
- Ó, hála Istennek, először úgy értettem, hogy protestáns szeretnél lenni.


- Melyik az ember legelnyomottabb testrésze?
- A feneke, mert ketté van osztva, társaságban nem szólalhat meg, és utoljára olvassa az újságot.


2025. június 8., vasárnap

Állítólag megtörtént közlekedési esetek


Rendőr megállított egy férfit gyorshajtásért: - Magára vártam egész délután!
- Én meg siettem, hogy ne kelljen sokáig várnia.
Nem lett büntetés belőle!

Pár éve a szolnoki elkerülőn egy kocsi 130-cal tép, a rendőraztó szirénázva utánamegy, leállítja. Látván, hogy a sofőr egy fiatal nő, üdvözlésképp így szól: - Azt hittem, már nem érem utol!
Mire a hölgy: - Ha tudom, hogy utol akar érni, akkor egy kicsit jobban nyomom a gázt!
- Megúszta!

-         Mennyivel ment?
- 90-nel.
- És mennyi a megengedett?
- A városban 50, meg kint volt a 40-es tábla, az 90!
- Na menjen a pi.!

Igazoltatás, rendőr integet.
-         Autós: Helló! Elakadtak? Elvigyem magukat valameddig?

Rendőr: - Nem látta a záróvonalat?
Autós: - Azt láttam, csak magát nem.

Rendőr: - Tekerje le az ablakot!
Sofőr: - Egy sajtburgert kérek kólával!

Gyorshajtás. Rendőr: - Aztán lassabban azokkal a lovakkal!
A sofőr: - Nem a lovakkal volt a baj, hanem a szememmel. Mindig gyorsan megyek, de időben észre szoktam venni magukat.

Robogón KÉT SZEMÉLLYEL, BUKÓSISAK NÉLKÜL. Rendőr integet az út szélén, mire a vezető odakiált: - Mit integet, nem látja, hogy nincs több hely?

Az alábbi nem történt meg, de nekem tetszik:

A  rendőr leint egy kétszázzal száguldozó autóst.
- Hová ilyen sietősen?
- Ne is kérdezze, biztos úr! Most lőttem le az anyósomat, itt a hullája a csomagtartóban. A csőre töltött pisztolyt még nem volt időm eldobni, itt van a kesztyűtartóban.
A rendőr döbbenten előrántja a pisztolyát s a sofőrre fogja, a másik kezével meg rádión sürgős segítséget kér.
Megjön az erősítés.
- Mire fel ez a nagy riadó, őrmester?
- Hadnagy úr, jelentem, ennek az egyénnek ott az anyósa lelőve a csomagtartóban, a pisztoly meg a kesztyűtartóban!
Átvizsgálják a kocsit, se hulla, se pisztoly, semmi különöset nem találnak. Egyszer csak megszólal a sofőr:
- Fogadjunk, hogy most még azt is rám akarja majd fogni, hogy kétszázzal száguldozok!

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten (5/4.)

Fátima városa mellett egy magyaltölgynél 1917. május 13-án megjelent a Szűzanya három gyermeknek: Lúcia dos Santosnak, Jacinta és Francisco Marto testvéreknek. Azóta zarándokhely lett, a francia Lourdes-dal és a spanyol Santiago de Compostelával egyenrangúnak tartják.


 
A neobarokk bazilikát szentek szobrai díszítik, a tornya 65 m magas, körfolyosója pedig kétszer akkora, mint a római Szent Péter bazilikáé.
Kiváló helyen sikerült parkolnunk.
 
Coimbra város Portugália középső részén, Lisszabontól 200 km-re északra, a Mondego folyó két partján. Coimbra megye és Centro régió (a középkorban: Coimbra grófság) székhelye; püspöki székhely, 2011-es adat szerint az urbanizációnak közel száznegyvennégyezer lakosa van.
Nevét Conimbriga római településről kapta, amely a mai várostól 15 km-re feküdt, és amelynek lakói – miután Conimbrigát 468-ban a  svédek feldúlták – ide költöztek át, majd saját városuk nevére keresztelték át a korábban Aeminium néven ismert római várost.
mórok (körülbelül) 711-ben foglalták el, és a keresztény Észak és az iszlám Dél kereskedelmének egyik fontos központjává fejlesztették. A keresztények 878-ban átmenetileg visszafoglalták, és a város környékét grófsággá szervezték. 981-ben az Omajjádok újra elfoglalták, a mórok ezután 1064-ig meg tudták tartani. Ezután a győztes Nagy Ferdinánd, Kasztília és Leon királya másodszor is megszervezte a grófságot, és annak székhelyévé ismét Coimbrát tette.
Hódító Alfonz, Portugália első királya elfoglalta, és 1145-ben ide helyezte székhelyét. 1260-ban a főváros Lisszabonba költözött. 1537-ben Coimbrába telepítették át a lisszaboni egyetemet.

A Sé Velha az egyik legszebb román stílusú templom, erőd jellegő katedrális a mórok felett aratott 1064-es győzelmet ünnepli.
A Sé Novát 1598-ban alapították. Amikor a jezsuita rendet 1759-ben betiltották, a templomuk a püspök székhelye lett. A homlokzatot ma is jezsuita szentek szobrai díszítik.

Napraforgók















Pünkösd ünnepére

Máma van, máma van
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
A második napja.
András, bokrétás jól megfogd
Lovadnak a zabláját,
Hogy ne tapossa, hogy ne tapossa
A pünkösdi rózsát.
 
Erre mentek a kisasszonyok
Szép gombos ruhába
Beleléptek véletlenül
Pünkösdi rózsába.
András, bokrétás jól megfogd
Lovadnak a zabláját
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát.
(Népköltészet)

          Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek eljövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban.
          A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. Ilyenkor volt szokás a lányok mosdóvizébe pünkösdi rózsa szirmot szórni, a legények pedig pünkösdi rózsát vittek kiválasztottjuk ablakába. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. 

         Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg.  Magyarországon is őshonos Pécs környékén. Legismertebb a bánáti bazsarózsa. Kerti dísznövényként valószínűleg a 16. században jelent meg nálunk. Parasztkerti dísznövényként az évelő pünkösdi rózsa régóta közkedvelt. Magyar György (1844-1923), aki Alcsúton és a Margit-szigeten is parkosított, Csobánkán évelő kertészetet rendezett be, amelynek Paeonia-gyűjteménye országos hírű volt.