Nők, férfiak görbe tükörben

Elmélkedés a női egyenjogúságról - A humor szemszögéből

A férje temetése előtt az idős özvegyasszonytól megkérdezi a temetkezési vállalkozó: - Hány éves volt a férje, asszonyom?

- 98. Két évvel idősebb nálam.

- Akkor ön most 96?

- Igen. Arra céloz, hogy talán nem is érdemes már hazamennem?

Egy idős néni sétálgat az utcán, egyszer csak meglát egy jósdát. Gondolja, ő még szeretne élni, kíváncsi, milyen lesz a jövő, így hát betér oda. Leül a jósnővel szemben.

- Azt szeretném tudni, hogy mi lesz velem 20 év múlva – mondja a néni.

A jósnő ránéz, kicsit csodálkozik, hiszen látja, hogy elég öreg, de azért elkéri a tenyerét és elkezdi olvasni a jövőt.

- Látok egy pasast New York-ban – mondja meglepetten a jósnő.

- Ohhh – mosolyodik el a néni.

- Látok egy fiatalembert Párizsban is.

- Húúú!

- És egy jóképű férfit Chichagóban.

A néni hangosan kacarászik, a jósnő nem hisz a saját szemének, de aztán egyszer csak megszólal: – Jaj, megvan! Maga a jövő héten felajánlja a szerveit.

–Halló, elmegyógyintézet? Nem szabadult ki maguktól mostanában egy őrült?

–Nem. Miért?

–Mert valaki ma megszöktette a feleségemet.

A nyomozó kérdi a csinos titkárnőt:
– Hölgyem, nincs valami ötlete, miért ugrott ki a főnöke az ablakon?
– Sajnos nincs. Pedig olyan kedves ember volt. A múlt hónapban vett nekem  egy igazi szőrmebundát, a múlt héten egy igazi sportkocsit, ma pedig egy  igazi gyémántgyűrűt. Aztán mondta, hogy szeretne lefeküdni velem, mit kérek  cserébe?
– És mit mondott neki?
– Azt, hogy az irodában mindenki 50 dollárt szokott adni.

- Apuci, miért kukorékolnak a kakasok már kora hajnalban?
- Tudod fiam – válaszol az apa –, sietniük kell, ha valami mondanivalójuk van, mert aztán felébrednek a tyúkok is!

A férj hazatáviratozik, hogy üzleti útjáról egy nappal hamarabb tér vissza. Amint belép, a hálószobából kéjes nyöszörgéseket hall, az ágyban felesége egy idegen pasassal ölelkezik. Felordít fájdalmában, és kirohan az éjszakába. A szomszéd sarkon az anyósába ütközik.

–Még ma reggel beadom a válópert – kiáltja fenyegetően

Az anyós csillapítja: –Adj egy esélyt a lányomnak, hogy rendbe hozza a dolgot!

A férj rááll; bemegy a klubjába, ott hívja fel egy óra múlva az anyósa: –Minden rendben! A feleségednek tökéletes mentsége van, máris tiztázta magát. A postaközpont hivatalos papírjával bizonyíthatja, hogy nem kapta meg a táviratodat!

A vezérigazgató szokott stílusában levelet diktál gyönyörű, fiatal felesége csábítójának: –Uram! Felhívták a fegyelmemet arra, hogy Ön egy ideje szerelmi viszonyt folytat a feleségemmel. Hogy ezt a kérdést rendezzük, kérem, keressen fel irodámban pénteken délután három órakor.

A csábító válasza: –Tisztelt Uram! Megkaptam körlevelét. Meghívását a péntek délutáni tömeggyűlésre köszönettel elfogadom.

Férj-feleség a humor tükrében

A nándorfehérvári diadal emléknapjára - július 22.

A csatáról 1584-ben készült török miniatúra. Középpontjában, fehér lovon II. Mehmed szultánt, jobb alsó részén a török sereg elvonulását ábrázolta a miniátor (Isztambul, Topkapi Szeráj Múzeum)

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (ma: Belgrád, Szerbia) várát II. Mohamed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

II. Mohamed csapatai július 4-én vették ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését, és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

Hunyadi a győzelem után nem üldöztette a török sereget, de a rá jellemző lendülettel azonnal egy újabb törökellenes hadjárat tervezésébe kezdett. Tévesen úgy ítélte meg a helyzetet, hogy eljött az idő Bizánc (ma: Isztambul, Törökország) felszabadítására, és a török Európából való kiszorítására. A hadjárat megindítására nem maradt ideje, pestisjárványban augusztus 11-én elhunyt. Október 23-án Kapisztrán János is meghalt a járványban. A siker két ösztönzőjének halála elhamvasztotta a reményeket, az 1456 őszén Magyarországra érkezett keresztes sereg már nem vonult a török ellen. A nándorfehérvári győzelem így kihasználatlan maradt, ennek ellenére minden előzetes várakozást felülmúló haditettnek, a középkori Magyarország egyik legnagyobb katonai sikerének bizonyult.

A győzelem híre sok európai városba röviddel a déli harangozást elrendelő pápai Imabulla kihirdetése után érkezett, sőt volt olyan város, ahová előtte. Az is előfordult, hogy már a győzelem hírére kongatták a harangokat, de az Imabullát még ki sem hirdették. A déli harangszót tehát sokan már kezdettől fogva a nándorfehérvári diadallal kapcsolták össze. Maga a pápa is érezte az összefüggést, módosított a kiadott bullán, melynek új szövege szerint, mivel Isten győzelemre segítette a keresztényeket, a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. Így változott át az eredetileg könyörgésre felszólító déli harangszó a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás harangszavává.

III. Callixtus pápa 1457. augusztus 6-án – a győzelmi hír vételének első évfordulóján – elrendelte, hogy ez a nap az Úr Színeváltozásának napjaként ezután az egész keresztény világban ünnep legyen, amit azóta is augusztus 6-án tartanak a katolikus egyházban. (Forrás: Wikipedia)
A következő képeket 2016. július közepén készítettem a nándorfehérvári várban:

Az ágyú mögött a kisdolgomat elvégezve ezt a csövet akartam visszatenni a nadrágomba, de meglepve tapasztaltam, hogy sehogyan sem fért bele. Aztán rájöttem, hogy a dolgom végzése közben összement a nadrágom! (A kép készült 2016-ban.)

1976 augusztusában a jobboldalon álló Kertész családdal is meglátogattuk Nándorfehérvárt. Baloldalon Levente fiam és a feleségem látható.

Kapros-túrós lepény elkészítése

Hozzávalók

2 evőkanál + 0,7 dl langyos tej, 1/4 mokkáskanál barna cukor, 1 dkg élesztő, 3 egész tojás, 1,5 mokkáskanál só, 20 dkg liszt, 5 dkg olvasztott vaj, 0,5 kg tehéntúró, 2 evőkanál kaporlevél, 3 evőkanál tejföl

Elkészítése

Előzőleg 2 evőkanál langyos tejet egy kisebb pohárban keverjünk össze negyed mokkáskanál barna cukorral, morzsoljunk rá 1 dkg élesztőt, és tegyük meleg, huzatmentes helyre. Erre azért van szükség, mivel a lehűlt, hideg tejben az élesztőgombák szaporodása nem indul meg. Felmelegíteni azonban nem szabad, mert így viszont elpusztulnak az élesztőgombák.

Utána 1 egész tojást keverjünk habosra 0,7 dl langyos tejjel, és 1 mokkáskanál sóval. Adjunk hozzá 20 dkg szobahőmérsékletű lisztet, valamint a felfuttatott tejes élesztőt, és az egészet egy kisebb tálban jól gyúrjuk össze. Ha túl kemény lenne, öntsünk rá még egy kis tejet.

Ezután apránként hozzáadva alaposan dolgozzunk bele 5 dkg olvasztott vajat, majd a ruganyossá, szivacsszerűvé dagasztott lágy tésztát konyharuhával takarjuk le, és meleg, huzatmentes helyen kelesszük kb. 1 órán keresztül, amíg több mint kétszeresére duzzad. Ne tegyük fűtőtestre, mert a túl nagy meleg hatására elpusztulnak az élesztőgombák, és a tészta nem kel meg. Tűző napra se tegyük, mert túlkel és megsavanyodik, sütés közben pedig összeesik, sült csiriz lesz belőle. A letakarásra nem csak azért van szükség, hogy a por ne szálljon rá, hanem azért is, hogy a hosszú kelesztési idő alatt a tészta felülete ne száradjon ki. (Műanyag fóliát ne használjunk erre a célra, mivel a tészta befülled alatta.)

Ha megkelt, gyúrjuk össze, és nyújtsuk ki akkorára, hogy egy kisebb méretű, előzőleg kivajazott és kilisztezett zománcozott tepsibe helyezve éppen az oldaláig érjen, majd meleg helyen letakarva kelesszük még fél óráig. A sütés közbeni felfúvódás miatt legalább 6 cm magas tepsit használjunk.

Közben villával törjünk át 0,5 kg tehéntúrót, majd keverjük össze 1 tojássárgájával, 2 evőkanál finomra vágott zsenge kaporlevéllel, 2 evőkanál tejföllel és fél mokkáskanál sóval. Ezt követően 2 tojásfehérjét verjünk kemény habbá, és ezt is adjuk hozzá. Az alaposan összedolgozott masszát egyenletesen simítsuk rá a tésztára.

Végül a megmaradt 1 tojássárgáját 1 evőkanál tejföllel keverjük simára, és kenjük vagy locsoljuk meg vele a túrókrém tetejét, majd előmelegített sütőbe helyezve, mérsékelt tűzön süssük kb. fél óráig, amíg a tészta alja világosbarnára pirul. Ezt csak úgy tudjuk ellenőrizni, hogy kivesszük a tepsit, és a lepény egyik sarkát kissé megemeljük. 20 percig azonban ne nyissuk ki a sütő ajtaját, mert a felfúvódott túrókrém összeesik.

Ha langyosra hűlt, vágjuk nagyobb kockákra, és a tepsiből óvatosan kiemelve tálaljuk. Fogyasztás előtt locsoljuk meg a tetejét simára kevert meleg tejföllel.

Fóliával letakarva hűtőszekrényben tároljuk. Másnap grillsütőben újramelegítve fogyasztható. Előtte locsoljuk a tetejére a kívánt mennyiségű tejfölt is.

Sokan vannak azonban, akik hidegen fogyasztva, és tejföllel bőven meglocsolva kedvelik ezt a lepényt. Télen 1 evőkanál szárított kaporlevelet használhatunk hozzá.

A valódi magyaros ízű kapros–túrós lepény mindig sóval készül, aki azonban nem szereti a sós túró ízét, elkészítheti édesen is. Ebben az esetben a tésztájába csak egy csipet sót tegyünk, és keverjünk hozzá 3 dkg barna cukrot, a tölteléket pedig só helyett 10 dkg mézzel ízesítsük. Ha télen készítjük ezt a változatot, sokkal finomabb lesz, ha mézzel tartósított friss, üde kaprot használunk hozzá.

Ebben az esetben a tölteléket kóstolás útján ízesítsük. Amennyiben az édes lepényben a kaprot 4 dkg mazsolával helyettesítjük, és a töltelékbe 1 dkg vanillincukrot is teszünk, akkor közönséges túrós lepényt kapunk.

A fenti mennyiség fő fogásként tálalva 4, desszertként 6 személynek elegendő.

(Forrás: otletkonyha.hu)

Az első ember a Holdon - 1969. júl. 20.

            A Holdat nemcsak űrszondákkal kutatták, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyen ember is járt. Az amerikai Apollo-program keretében először az Apollo–8 repüléssel sikerült Hold körüli pályára állnia embert szállító űrhajónak (1968. december 24.). Majd az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomp-pilóta lettek az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszállást hajtottak végre (1969. július 20.), és küldetésük csúcspontjaként kiléphettek a holdfelszínre a Nyugalom Tengerén (Mare Tranquilitatis). A Szovjetuniónak is megvolt a maga holdprogramja, ám amikor nyilvánvalóvá vált elmaradásuk az amerikaiaktól, felhagytak a költséges versennyel. Eközben az Egyesült Államokban szintén pénzügyi okokból törölték az Apollo-program utolsó három repülését, így eddig 12 amerikai űrhajósnak sikerült járnia a Hold felszínén.

            A Hold mint tulajdonnév a Föld bolygó egyetlen kísérőjének (holdjának) neve. A Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa.. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után.

            A felszíni nehézségi gyorsulás (és így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a 80–90 kg-os űrruhában is könnyedén tudtak mozogni, ugrálni. A légkör hiánya miatt az égboltja teljesen fekete nappal is. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik állni az égen (persze bolygónk ugyanúgy fázisokat mutatva elfogy és megtelik, ahogy az a földi égen is látható a Hold esetében). A Holdról azonban a Földnek nem mindig ugyanaz az oldala látszik.

            A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében is. Az őskor és az ókor vallásaiban a Holdat istenségnek tekintették. A legismertebb holdistenségek a görög mitológiabeli Szeléné, vagy római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől kezdve a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahó indiánok Yoołgai asdząąn istennőjéig tucatnyi kultúrában tisztelték istenként a Holdat. Közelsége miatt már régóta vizsgálják; ennek fő módszere sokáig a vizuális megfigyelés volt (szabad szemmel, majd távcsővel, eleinte a Földről, majd műholdakról is). Így főleg domborzatáról gyűjtöttek mind részletesebb adatokat.

            A Holdat először egy szovjet űrszonda, a Luna–1 érte el 1959-ben a Luna-program keretében, ez azonban még csak elrepült mellette. Az első ember alkotta tárgy, amely valóban eljutott a Holdra, a Luna–2 szonda volt, szintén még 1959-ben, a szonda egyszerűen becsapódott a felszínbe és megsemmisült. A Luna–3 volt az első űreszköz, amely közelképet készített a holdfelszínről, amikor elrepült mellette. Az első sikeres sima leszállás a Luna-9 szondához fűződik, amikor 1966. február 3-án szállt le sikerrel a Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a Luna–10 lett az első szonda, amely Hold körüli pályára állt. (Forrás: Richpoi Hírek)

Visszatért a Délvidék - Kishomok (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

             Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 105. éves évfordulójára (2025. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

A település legidősebb háza

Kishomok (szerbül Мали Песак / Mali Pesak) színmagyar település Szerbiában, a Vajdaságban, a Magyarkanizsai járásban. 2002-ben mind a 115 lakosa magyarnak vallotta magát.

Lakossága főként tejtermelésből él. A településnek nincs óvodája, iskolája és temploma se, így a hívek a szomszédos településekre, Kispiacra vagy Martonosra, illetve Magyarkanizsára járnak imádkozni.

Népessége

·1948: 390

·1953: 382

·1961: 269

·1971: 294

·1981: 165

·1991-ben 150 lakosából 146 magyar

·2002-ben 115 lakosából 115 magyar

· 

Nevének eredete

A falu másik, tréfás neve a Neszür, ami az itt jelentős szőlőkkel, borászattal kapcsolatos.

Története

Kishomok új település, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben keletkezett; 1881-ben csak 7-8 háza volt a homokterületen áthaladó út mentén. Kialakulása egyrészt annak köszönhető, hogy a felparcellázott területet a földnélkülieknek telekként eladták, másrészt közlekedési szerepének.
A mai település történeti magva a régi szabadka-kanizsai kocsiút egy szakasza, amely Martonost is összekötötte Szabadkával. Még nagyobb szerepe volt a XVIII. században, amikor a martonosi, kanizsai, szabadkai katonai sáncokat kötötte össze. Ebből ágazik ki két másik helyi jellegű út: az egyik a Nagy-járásra vezet, a másik pedig a martonosi határ legtávolabbi pontjai felé. Ennél az útkereszteződésnél volt egy csárda és pihenőhely, illetve az Eremics nemesi család tanyája.
          1918 novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. A II. világháború utáni párizsi békediktátummal (1947. február 10.) a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához

         A mai falucska négy utcából áll, illetve több szétszórt tanyacsoportból. Ezen a területen két talajtani határ is található: nyugaton a sárga és a fekete homok, keleten pedig a sárga homok a réti feketefölddel érintkezik. A környéken van két jelentős halom, a Nagy-halom és a Kettős-halom, amelyek a valamikori birtokok határát jelezték.

(Fő forrás: Wikipedia)