NOSZTALGIA - Városháztéri este - Budapest

(A képek 2014-ben készültek)

NOSZTALGIA - Kedvcsinálás a Vörösmarty téri karácsonyi vásárhoz

Kádár Manni és Kádár Ferenc 

Vásároljunk, együnk-igyunk - egyszer élünk!

Üdvözöllek benneteket!

(A képeket 1914-nem készítettem)

Írom a Trianon-Trilógiát

 Ugyanis száz évvel ezelőtt volt az, hogy - szerintük - a románok Gyulafehérváron kinyilvánították akaratukat, hogy Erdélyt és a Partiumot csatolják Moldvához és Havasalföldhöz. Ebben az időben román katonai megszállás alatt volt Erdély és a Partium. Ilyenkor nem nehéz találni embereket, akik bármire hajlandóak némi előnyért! Ez a gyulafehérvári összejövetel is így jött létre. Az antant egyébként is megegyezett titkosan 1916-ban a Román Királyság akkori politikusaival, hogy forduljanak szembe addigi szövetségesükkel, az Osztrák-Magyar Monarchiával, és megkapják a Magyar Királyságból az egész Erdélyt, az egész Partiumot, az egész Bánátot és a Tiszántúl nagy részét is. Mivel a románok történelmük folyamán minden szövetségesüket cserben hagyták, ez sem esett nehezükre. Az antant azonban nem tartotta be az ígéretét, mert a Bánát egyik felét az akkor létrehozott délszláv államnak adta, és a Tiszántúlból sem kaptak meg minden területet. Ezeket egyébként a románok azóta is követelik, mint jogos jussot. Sokan gondolják azonban úgy, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki nemrégiben mondta újságíróknak egy kérdésre válaszolva: a románok érdemtelenül kaptak hatalmas területeket a világháború után.

 E mellett az általam indított és azóta is szorgalmazott Országhatártúra mozgalmat is szervezem gőzerővel, hogy a trianoni békediktátum 100. éves évfordulójára (2020. június 4.) kiadásra kerüljön.

Az idén augusztus elején a horvát-Adrián nyaraltunk, már akkor is dolgoztam, még estefelé is a könyvemen, mint ahogy a képeken is látszik. A saját és az Országhatártúra honlapja továbbra is működik. E-mailen vagy telefonon engem is el lehet érni. Trauban azért fürödtem is, meg Spalatóban élveztem a pálmafás sétányt.

HÉT ÉVE TÖRTÉNT - Világrekord született egy gödöllői koncerten

Világrekord született a gödöllői Talamba Ütőegyüttes szombati esti koncertjén a gödöllői Művészetek Házában: Zombor Levente egy perc alatt 862 ütést mért vibrafonjára a kromatikus skálán.

A szervezők közlése szerint Zombor Levente, az ütőegyüttes vezetője egy percig szólaltatta meg a kromatikus skálát vibrafonján. A produkciót kamera rögzítette, majd az ütéseket Gémesi György polgármester és Kovács Balázs, a Művészetek Háza igazgatója számolta meg, közjegyző jelenlétében, aki az egész folyamatot végig felügyelte. A végeredmény 1 perc alatt 862 ütés, ami világrekordot jelent, erről magyar és angol nyelvű igazolást állítottak ki. 

A Spirit of Life elnevezésű, a Harmónia Garden közreműködésével tartott koncerten a gödöllői ütőegyüttes új albumát mutatták be, amely a cd mellett dvd-t is tartalmaz - ez utóbbi anyagát a gödöllői királyi kastélyban rögzítették a nyár folyamán. Az albumon olyan világslágerek hangzanak el, mint Grigora Dinicu Pacsirta, Liszt II. Magyar Rapszódia, Hacsaturján Kardtánc, vagy Piazzolla Libertango című műve. A koncert a remekművek mellett más különlegességeket is tartogatott a közönség számára. Az est vendége volt Herczenik Anna operaénekes, aki többek között Bizet: Carmen című operájából a Habanerát énekelte, a Talamba kíséretével.

A Talamba ütőegyüttes 1999-ben alakult magyar együttes. Tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán ismerkedtek meg. Koncertjeiken elsősorban saját szerzeményeiket játsszák, zenei gegekkel tarkítva. Repertoárjukat kiegészítik a komolyzenei, illetve a könnyűzenei átiratok. Előadásmódjukat gyakran jellemzi a humor. (2012-es hír, de olyan jó hallani.)

A labdarúgás világbnapjára - dec. 9. - - A klímaváltozás látányos eredménye

Focihumor:

Elmélkedés az országhatárokról

Kárpátaljára mentünk 2017 nyarán. Egy órát kellett várnunk:

A világban így néz ki a határátlépés (az interneten találtam):

Az USA így őrzi a haátárát:

A Történeti-Magyarország és Lengyelország határa a Rahói járásban (Kárpátalján, ma: Ukrajnában). Sajnos nem kell útlevél, büntetlenül mehetsz a valamikori zöldhatáron is:

A Vereckei-hágónál koszorúzok 2017. szeptemberében

A füstmentes napra - november harmadik csütörtök

            A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét aztán nemzetközi szinten is Füstmentes nappá nyilvánították.

A dohányzás alulnézetben:

–Te Józsi, cigizik a lovad??

–Neeem, miért??

–Akkor ég az istállód!