Írom a Trianon-Trilógiát

 Ugyanis száz évvel ezelőtt volt az, hogy - szerintük - a románok Gyulafehérváron kinyilvánították akaratukat, hogy Erdélyt és a Partiumot csatolják Moldvához és Havasalföldhöz. Ebben az időben román katonai megszállás alatt volt Erdély és a Partium. Ilyenkor nem nehéz találni embereket, akik bármire hajlandóak némi előnyért! Ez a gyulafehérvári összejövetel is így jött létre. Az antant egyébként is megegyezett titkosan 1916-ban a Román Királyság akkori politikusaival, hogy forduljanak szembe addigi szövetségesükkel, az Osztrák-Magyar Monarchiával, és megkapják a Magyar Királyságból az egész Erdélyt, az egész Partiumot, az egész Bánátot és a Tiszántúl nagy részét is. Mivel a románok történelmük folyamán minden szövetségesüket cserben hagyták, ez sem esett nehezükre. Az antant azonban nem tartotta be az ígéretét, mert a Bánát egyik felét az akkor létrehozott délszláv államnak adta, és a Tiszántúlból sem kaptak meg minden területet. Ezeket egyébként a románok azóta is követelik, mint jogos jussot. Sokan gondolják azonban úgy, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki nemrégiben mondta újságíróknak egy kérdésre válaszolva: a románok érdemtelenül kaptak hatalmas területeket a világháború után.

 E mellett az általam indított és azóta is szorgalmazott Országhatártúra mozgalmat is szervezem gőzerővel, hogy a trianoni békediktátum 100. éves évfordulójára (2020. június 4.) kiadásra kerüljön.

Az idén augusztus elején a horvát-Adrián nyaraltunk, már akkor is dolgoztam, még estefelé is a könyvemen, mint ahogy a képeken is látszik. A saját és az Országhatártúra honlapja továbbra is működik. E-mailen vagy telefonon engem is el lehet érni. Trauban azért fürödtem is, meg Spalatóban élveztem a pálmafás sétányt.