NOSZTALGIA - Évvége a floridai utcákon 2013-ban

Sonkás kocka

Hozzávalók

30 dkg nagykocka
15 dkg füstölt sonka 
5 dkg vaj 
só 
őrölt bors 
3 dl tejföl 
2 tojás 
2 evőkanál zsemlemorzsa

Elkészítése

A tojássárgájákat keverd habosra, add hozzá a puha vajat, tejfölt, ízesítsd őrölt borssal, sóval, és szórd bele az apróra vágott sonkát.

A tésztát főzd ki sós vízben, csöpögtesd le, és forgasd a tejfölös masszába. Végül keverd hozzá a tojásfehérjéből nyert kemény habot. Ezt töltsd egy kivajazott, morzsával meghintett tepsibe, és előmelegített sütőbe, és 30 percig süsd.            

Tálalás előtt hagyd kicsit pihenni, hogy szebben lehessen szeletelni. 

(Forrás: 109.hu)

Újévi népi hiedelmek

        Az emberiség ősidők óta nagy ünnepségeket rendezett az óesztendő búcsúztatására és az újév köszöntésére. Somló vidékén újév napján egy ifjonc egy öreget (vagy öregembermaszkot viselőt) vert végig a falun – jelképként, hogy az óévet az új esztendő váltja fel. Újévkor a népi hagyományok, a szokások és hiedelmek – akárcsak az év más ünnepein, jeles napjain – az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak; például szokás volt az első napon a gyümölcsfák megfenyegetése a bő termés érdekében. Az évkezdet minden népnél bizonyos jelképes elválasztó: szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. E naphoz illő hiedelem: ki mint kezdi az évet, úgy éli végig. Az újévi szerencsejelképek, a malac, a lencse, a patkó, a lóhere, a kéményseprő régi szokás tanúi.

• • •

            A disznó a rómaiaknál a szaporodás jelképe volt, a disznóhúsevés pedig a szerencsét ígért. Keleten kövérsége révén a disznót a bőség szimbólumaként ismerik. A magyar népélet  egyik szertartása volt a téli napforduló táján lebonyolított disznóvágás, mivel azt tartották, hogy az előretúrja az évet, illetve a szilveszteri malacpecsenye-fogyasztás, mely meghozza a szerencsét.

• • •

            Az ennivalók közül is sok hiedelem alakult ki. A főzelékekből a lencse evése ajánlatos, mivel a formája hasonlít a pénzérméhez, így biztos, hogy szerencsét hoz. Tiltott viszont a szárnyas, mivel a baromfi köztudottan kikaparja a háztól a szerencsét. Vidéken sok helyen még ma is egész kenyeret tesznek az asztalra. A szokás eredeti oka: egész évben kerülje el a családot az éhezés. 

A kocsonyának egykor főként a lányos hátaknál volt nagy keletje. A néphit szerint ugyanis szilveszterkor este a lányoknak ki kellett tenni a kocsonyából kibányászott csontot az udvarra, és akiét elvitte a kutya, az az új évben biztosan férjhez megy.

Minden barátomnak, ismerősömnek vidám Szilvesztert kívánok!

Reggelire ajánlom

Sonkás kolbászos lencse

A lépcsők titkai

Szilveszter pápákról

 A két évezred folyamán három pápa viselte a Szilveszter nevet. Közülük az első kettő nevezetes, és manapság is gyakran emlegetjük őket.

 I. Szilveszter pápa átveszi Konstantin császár adományozó levelét (Quatro Coronati-templom fereskója, Róma)

          I. (Szent) Szilveszterről (314. január 21. – 335. december 31.). keveset tudunk. Különösen nagy szolgálatot teljesített a szomorú emlékű keresztényüldözések idején, amikor vigasztalta, bátorította és állhatatosságra buzdította a keresztényeket. Közben maga is több ízben került életveszedelembe, de – a legenda szerint – Isten megóvta minden nagyobb bajtól. Áldozatkészsége következményeként, amikor 314-ben megüresedett a pápai trón, őt választották az egyház legmagasabb méltóságára. A császárral is igyekezett a lehető legjobb kapcsolatot kialakítani. 315-ben Rómában keresztény püspökökkel és zsidó papokkal zsinatot tartott. Az ő idejében vált az üldözött egyházdiadalmas egyházzá, a vasárnap ünnepnappá, valamint a hagyomány szerint Konstantin császár neki ajándékozta a Pápai Állam területét (patrimonium Petri). A katolikus egyház halála időpontját, december 31-ét választotta ünnepnapjává.

           Aba Novák Vilmos festményvázlata: II. Szilveszter pápa Asztrik apát kezébe adja az Istvánnak szánt koronát

          II. Szilveszter az első francia főpap, akit pápává választottak. Gerbert d Aurillac 940 körül született. Auvergneben és az Aurillac-kolostorban nevelkedett. III. Ottó császár nevelője lett. 992-től reimsi majd 998-től ravennai érsek; 999. április 2. – 1003. május 12. között római pápa. Nagy matematikus és bölcsész hírében állott. Természettudományi, de különösen kémiai ismeretei révén különféle felfedezéseket is tett. Volt aki ezért varázslónak, bűvésznek, sőt az ördög cimborájának tartotta. Az arab számjegy és az ingaóra átvételét is neki tulajdonítják. Úttörője volt az orgona használatának. A magyar történelemben kiemelt szerepet játszott, mivel tőle kapta I. (Szent) István királyunk a koronát. A koronaküldés szimbolikus volt, az ország függetlenségét jelentette, egyúttal elismerve, hogy Magyarország a keresztény európai országok sorába tartozik, ahol az Árpád-házban öröklődik a hatalom.

            III. Szilveszter pápa (élt: 1000 k. – 1063 októbere; uralkodott: 1045. január 20. – 1046. december 20.) eredetileg Giovanni da Sabina néven született. Az egyházi pályát választva idővel szülőföldjének püspökévé szentelték fel. Amikor IX. Benedek pápa foglalta el a szent hivatalt Rómában, a korábban uralkodó Crescentiek lázadást robbantottak ki az egyházfő ellen, mert az alig 20 éves Benedek állítólag szégyent hozott a pápai méltóságra, és ami megbocsáthatatlan volt, szövetséget kötött a városi nemesek jogait tipró II. Konrád német-római  császárral. 1044 szeptemberében Benedeket elűzték trónjáról, és helyére sok harc árán 1045 januárjában János, Sabina püspöke lépett. Mivel a hivatalosan felszentelt IX. Benedek még élt, és nem mondott le trónjáról, sokan ellenpápaként tartják számon a III. Szilveszter nevet felvevő pápát. A pápaválasztó zsinat ugyan az egyházi törvények szerint megválasztotta, és fel is szentelte, Szilveszter hatalma mégsem lehetett tartós. Benedek Németországba menekült III. Henrik, az új uralkodó udvarába, hogy tőle segítséget kérjen. Itt egy zsinaton Benedek kiátkozta az egyházból Szilvesztert, majd erős sereg élén hamarosan Rómába ért. 1045 áprilisában elfoglalta a várost, és elűzte a trónról Szilvesztert. A bukott egyházfő ugyan nem fogadta el pápának Benedeket, de támogatók híján visszavonult Sabinába, ahol ismét elfoglalta helyét a püspöki székben. Véglegesen1046-ban a Sutriban tartott birodalmi gyűlésen fosztották meg hivatalától, és ugyanekkor egy kolostor falai közé utasították Szilvesztert. De ez a császári döntés később érvényét vesztette, és egészen haláláig a sabinai egyházmegye élén maradhatott.