Jó étvágyat!

Választás - alulnézetben

A Világ egyik legjobb választási vicce:
- Tudod, drágám, mindig is kíváncsi voltam, hányszor csaltál meg – így a férj lefekvéskor a még mindig bombázó feleségének. Én csak háromszor, mindegyik új titkárnőmet kipróbáltam, de csak egyszer-egyszer.
- Hát jó – így a nő -, bevallom. Háromszor én is.
- Elmesélnéd, édesem?
- Emlékszel, mikor nem kaptunk kölcsönt a házépítéshez, és Te teljesen  búskomor lettél? A bankigazgató felajánlotta, hogy ha elmegyek a lakására megbeszélni a feltételeket... …
- Igen, igen. Megértelek. Azért ez szép gesztus volt tőled, drágám, hogy megmentetted a családi fészket. Azóta is ebben a szép családi házban élünk. És aztán másodszor?
- Emlékszel, amikor beteg voltál, és csak Párizsban lehetett megműteni? És nem volt elég pénzünk a műtétre fiatal magyaroknak.  Nos, akkor a professzor felajánlotta, hogy ha elmegyek a lakására megbeszélni a feltételeket…
- Ez az áldozat is csodálatos volt a részedről, drágám! Nagyon hálás vagyok érte! És harmadszor?
- Hááát… Emlékszel, amikor a fejedbe vetted, hogy polgármester leszel? És senki sem hitte, hogy belőled polgármester lehet, mert az akkori polgármester kiválóan dolgozott, nagyon népszerű volt. A pártod is csak nehezen indított, így is csak azért, mert Te búskomorságba estél. Nem tartottál még választási gyűléseket sem. De én hittem benned. 
- Igen, emlékszem.
- És egy évvel a választás előtt a pártod felmérése szerint hiányzott háromezer szavazatod… Hát, nyakamba vettem a várost és az egész ország csodálkozására - igaz, csak néhány szavazattal -, de megnyerted a választást. Azóta három cikluson keresztül Te vagy a polgármester.

Érdemes megszívlelni!

         Regina Brett, a cleevlandi Plain Delaer 90 éves újságírója írta: Öregedésem emlékezetessé tételére egyszer leírtam 45 tanulságot, melyet az életben felfedeztem. Ezt a cikkemet olvasták mind közül a legtöbbet, így hát 90. születésnapom alkalmával itt van még egyszer:

1. Ha tanácstalan vagy, tegyél csak egy kis lépést.

2.  Az élet túl rövid, hogy az idődet valaki gyűlöletére pazarold!

3. Az élet nem igazságos, de ennek ellenére jó.

4. A munkád nem ápol majd ha megbetegedsz. Ezt a családod és a barátaid teszik majd, tartsd velük a kapcsolatot!

5. Minden hónapban fizesd be a bankkártyáid számláit!

6. Nem kell, hogy mindig minden vitát megnyerj, fogadd el, ha nem értetek egyet.

7.  Sírj valakivel, jobb, mint ha egyedül teszed.

8. Haragudhatsz Istenre, elviseli.

9. Az első fizetésedtől spórolj a nyugdíjra.

10. Ha a csokiról van szó, hiábavaló az ellenállás.

11. Békélj meg a múltaddal, hogy a jelent ne ronthassa el.

12. Nyugodtan sírhatsz a gyerekeid előtt.

13. Ne hasonlítsd az életed másokéhoz, nem tudhatod, hogy az ő útjuk miről szól.

14. Ha egy kapcsolatnak titokban kell lennie, te ne legyél a kapcsolatban.

15. Bármi megváltozhat egy szempillantás alatt, de ne aggódj, Isten nem pislog.

16. Vegyél mély lélegzetet, megnyugtatja az elmét!

17. Szabadulj meg mindentől, ami nem hasznos, szép vagy boldogító!

18. Ami nem öl meg, valóban erősebbé tesz.

19. Sosem késő, hogy boldog gyermekkorod legyen, de a második már csak tőled függ és senki mástól.

20. Amikor azért kell küzdeni, amire igazán vágysz, soha ne add fel!

21. Gyújtsd meg a gyertyákat, használd a szebb ágyneműt, vedd fel a drága fehérneműd; ne tartogasd különleges alkalmakra, a ma különleges.

22. Készül fej mindenre, majd sodródj az árral!

23. Légy különös most, ne várd meg az öregkort, hogy lilát hordj.

24. A legfontosabb nemiszerv az agy.

25. Csak te felelsz a saját boldogságodért.

26. Minden csapást az alapján ítélj meg, hogy öt év múlva számítani fog-e.

27. Mindig az életet válaszd!

28. Mindenkinek mindent bocsáss meg!

29. Hogy más mit gondol rólad, az nem tartozik rád.

30. Az idő majdnem mindent meggyógyít, adj neki egy kis időt.

31. Bármilyen jó vagy rossz a helyzet, meg fog változni.

32. Nem kell magad túl komolyan venni, senki más sem teszi.

33. Higgy a csodákban!

34. Isten Isten miatt szeret, nem azért aki vagy, vagy amit tettél.

35. Ne vizsgáld felül az életet, jelenj meg és hozd ki belőle amit lehet!

36. Az öregedés még mindig jobb, mint fiatalon meghalni.

37. A gyerekeidnek csak egy fiatalkora van.

38. Végül csak az számít, hogy szerettél.

39.  Minden nap menj ki, ott történnek a csodák.

40. Ha mindenki egy nagy kupacba gyűjtené a problémáit és másokét is megnézhetnénk, jól beérnénk a sajátunkkal.

41. Az irigység időpazarlás, megvan mindened ami kell.

42. A legjobb még csak most jön.

43. Mindegy hogy érzed magad, kelj fel, öltözz fel és jelenj meg!

44. Engedj!

45. Az élet nem masnival jön, de mégis ajándék.

          Ajánlok egy helyet, ahol nyugodtan lehet meditálni a fenti 45 pont igazságán. Az Oszlopok sivataga (Pinnacles Desert) Nyugat-Ausztráliában. Hatalmas élmény volt.

Kilóg a sorból

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/7

Kőrösmező nevezetességeiből

  I. és II. világháborús magyar katonatemető

·            Több száz, az I. és a II. világháborúban elesett osztrák–magyar és magyar honvéd van eltemetve a Tatár-hágó lábánál, a kőrösmezői temetőben. A sírjaikat jelző betonkeresztek többsége az idő martalékává vált, és egyre többen temetkeztek rá a helyi temetőben lévő egykori katonasírokra. Magyarország Honvédelmi Minisztériumának anyagi támogatásával a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület önkéntesei a minisztérium szakembereinek segítségével feltárták az egykori sírokat, majd kitisztították a terepet, és új keresztekre cserélték a régieket. A felújított katonatemetőt ünnepélyes keretek között szentelték újra 2014. október 29-én.

A temetőszentelésen a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület önkéntesei mellett jelen volt a Honvédelmi Minisztérium (HM) küldöttsége Maruzs Roland alezredes vezetésével, Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében Szalipszki Endre főkonzul és Faragó László konzul, az Ungvári Főkonzulátus képviseletében pedig Vida László konzul, valamint dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, továbbá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében Csatáry György és Dobos Sándor, továbbá Eduard Zelinszki, Kőrösmező polgármestere és Franc Ignác, a KMKSZ Kőrösmezői Alapszervezetének elnöke és sokan a még ma is tíz százalékban magyarok lakta Kőrösmező lakosai közül.

Az ünnepség kezdetén Bíró András, a Vigyázók Egyesület kárpátaljai tagja elmondta, az I. világháború idején több száz magyar, osztrák és német nemzetiségű katonát hantoltak el a kőrösmezői temetőben. Közülük a mai napig 160 katona sírhelyét sikerült azonosítani. A II. világháborúban újabb hadisírok jelentek meg a régi keresztek mellett. Akkor legkevesebb 90 magyar honvédet kísértek a kőrösmezői temetőbe utolsó útjára.

          Az I. világháború idején a Magyar Királyság területéről besorozott 3 797 000 katona közül mintegy 661 ezer halt hősi halált, 743 ezer megsebesült és több mint 700 ezer esett hadifogságba.

Az első a kőrösmezői temető, melynek érdekessége, hogy rengeteg svábos nevet lehet látni sírjain. Most kb. 800 magyart tartanak számon az egész településen – régen ez a szám persze sokkal nagyobb volt, ám még régebben arányaiban kevés magyar élt itt. A kettő közötti ugrás Mária Terézia tevékenységének köszönhető. Ő ugyanis rengeteg svábot telepített ide, határvédelmi célokból. Ezek a svábok aztán nem meglepő módon nem az itteni ruszinokba, huculokba olvadtak be, hanem magyarok lettek.

            A temető legfelső része egy első világháborús sírcsoport. Állapota igen rossz. Közelebbről megnézve pedig látszik, hogy az idő vasfogán túl más is közrejátszott ebben. Szembetűnő, hogy valamikor jelölt sírok voltak ezek. Kalauzunk, kárpátaljai barátunk elmondta, hogy a front előrenyomulásával szovjet katonák rongálták meg, verték le a névtáblákat, felsőbb utasításoktól nyilván nem függetlenül 1944-45-ben. A sírcsoport előtti keresztről is lefeszítették az emléktáblát, a korpuszt megrongálták. Ma is így van.

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/6

Kőrösmező - Árpád-vonal

Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség által a Keleti-Kárpátokban kiépített legfontosabb erődrendszer, az 1943-as „Kárpátvédelem” elgondolás gerince, mely az ország belseje felé futó völgyekben létesült, a határtól 15-20 km-re. Nagyjábóli vonala: Borsa, Havasmező, Tiszabogdány, Kőrösmező, Brusztura, Németmokra, Alsókalocsa, Szinevér, Ökörmező, Volóc, Alsóverecke, Havasköz, Fenyvesvölgy.

          Az Árpád-vonal keretében 99 támpont, 759 tartós vasbeton építmény, 349 fa-föld bunker. 439 nyílt tüzelőállás és 400 km futóárok épült 1944-ig, saját korában a legmodernebb elvek szerint, olyan más erődítések tanulmányozása alapján, mint a Maginot-vonal.

Egy megfigyelő ponton ülök.

          Kőrösmezőn ma, 2011-ben is jól tanulmányozható, hogyan nézett ki egy völgyzár, mely a lényege ennek az egész védelmi vonalnak. Egy körkörösen védhető völgyzár nagyjából 10-20 kiserődből álló vasbeton bunkerrendszert jelent. A bunkerek zömmel kicsik, nem nagyobb csoportok hosszas tartózkodására tervezték őket. nem nagyobb csoportok hosszas tartózkodásra tervezték őket.
          A bunkereket, szándékosan, lőrések nélkül építették, csupán a személyi állomány és fegyverzet épségének megóvására szolgáltak. A 60-100 cm vastag födémmel készült bunkerekhez futóárkok csatlakoztak, amelyek a nyílt tüzelőállásokhoz vezettek (ezek máig látszanak az összes kőrösmezői rom körül)

          Minden fontosabb fegyvernek több váltóállást is kiépítettek. A sejtszerű részekből álló völgyzár alapsejtje az önálló körvédelemre is képes és köteles rajállás volt. A völgyzárak védelmét egy-egy erődszázad látta el, ami nem sokban különbözött a gyalogszázadtól, azonban több sorozatlövő fegyverrel, aknavetővel, gránátvetővel és páncéltörő fegyverrel is rendelkezett. Az erődszázadok mögött 4-10 km-re építették annak a határvadász zászlóaljnak a védőkörletét, amelyikhez a századok tartoztak. A völgyzárak közötti hegygerinceken határvadász portyázó századok tartották az összeköttetést. Háború esetén a gerinceken gyalogos csapatok által kiépített és védett tábori erődítések, ún. „bástyaállások” húzódtak. A völgyzárak mögött védő határvadász zászlóaljak nem jelentették az erődrendszer hátsó határát, mert mögöttük hegyi vagy gyalogos csapatok álltak szükség szerint készenlétben, hogy a betört ellenséget visszaverjék.

Sejtszerű részek a műszaki zárak is. A műszaki zárak jellegük szerint lehettek rombolások (tehát preventív út- és vasátrombolások) vagy telepített zárak (rendszerek), működésük szerint pedig robbanó vagy nem robbanó zárak. A robbanó műszaki zárak elemei az aknák (irányított aknák/aknacsapdák). 

Nem robbanó műszaki zárak: erődítési (harckocsiárok, harckocsifal, harckocsibuktató, tüskésdrótakadály), hidrotechnikai (elárasztás, eljegesítés, elmocsarasítás), elektromos zárak vagy torlaszok lehettek. Láttunk tankakasztó gúlákat is, melyek pontosan úgy és ott állnak, ahogy és ahová közel hetven éve tették őket. Ezek egyszerű vasbeton gúláknak látszanak; viszont a harckocsi azonnal ledobja a lánctalpait és mozgásképtelen lesz, mihelyt rámegy. Ezen túl látszanak még tankcsapdák nyomai is, árkok, mint ez: Kőrösmező területén több tucat betonbunker maradványaira bukkanhatunk, egy helyen nagy számban egy kis vasúti híd mögött fekvő dombon találhatók meg. Könnyen megközelíthetők, ha tudjuk merre keressük őket. Kőrösmezőre beérve az út jobb oldalán meg kell keresnünk a Hoverla («Говерла») kocsmát. Ezzel átellenben található egy kis utcácska, ahová ha betérünk rögtön megpillanthatjuk a fentebb már említett vasúti hidat. Járművünket a kis közben hagyva átsétálunk a kis viadukt alatt s jobbra fordulunk. Néhány méter múlva, egy kissé feljebb, egy fakerítést láthatunk. Ide térünk fel, ahonnan már jól kitaposott gyalogösvény vezet a dombra, ahol elszórva több romot is találhatunk, s emellett csodás kilátás is nyílik a falura. Az ösvény kicsit meredek, de érdemes a csúcsig felmenni, ahol a vörös gránitból kirakott ún. Megbékélés emlékmű áll. 

A fenti képet Schay Zoltán, a lentit Stauróczky István készítette.

Ennek közelében találjuk a domb ezen oldalon található 15 bunker egyiket, valamint innen letekintve jól kivehetők lesznek, az azóta már fűvel benőtt lövészárkok vonalai is.

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy az Árpád-vonal előtt még két védelmi vonal is lassította a Vörös Hadsereg előnyomulását. 
 A Kárpátok előhegyeiben a Hunyadi-állás - az első védelmi vonal - a legfontosabb közlekedési utakat, irányokat lezáró helységtámpontok láncolata volt, amelyek között az összeköttetést gyalogos csapatok tábori erődítései tartották. Helységtámpontok: A védelemre kijelölt helységeket lövészárkokkal, harckocsiakadályokkal, aknamezőkkel, gyalogság elleni drótakadályokkal vették körül, a házakat és pincéket megerősítették és előkészítették a helységharcra. E településeken gyalogos csapatok rendezkedtek be körkörös védelemre.

 A Szent László-állást az országhatáron jelölték ki, első világháborús lövészárokból és a hágókon kiépült műszaki akadályokból állt. Csak felvételi állásnak jelölték ki, hogy legyen még egy vonal, ahol a visszavonuló csapatok megkapaszkodhatnak.

 A. A. Grecsko vezérezredes az 1. gárdahadsereg parancsnoka „A Kárpátokon át” című (1977, Zrínyi Katonai Kiadó) könyvében részletesen leírta a 4. Ukrán Front 1944 augusztus-október végéig tartó harcokat a Keleti-Kárpátokban. A 4. Ukrán Front balszárnyán önálló irányban tevékenykedő 17. gárda-lövészhadtest a Tatár-hágón át a Kőrösmező-Rahó-Máramarossziget irányban támadott, így a kőrösmezői és a rahói völgyzárat is el kellett foglalnia vagy meg kellett kerülnie.

·                    166. o. „… a szovjet harcosokra az a feladat várt, hogy leküzdjék a kőrösmezői védelmi csomópontot, az Árpád-vonal egyik leghatalmasabb hegyi erődítményét. Kőrösmező község a Fehér-Tisza és a Fekete-Tisza mentén fekszik. Három út vezet hozzá: Mikulicsinból, Bruszturából és Vorochtából. … Az ellenség ezt a helységet a védelmi vonalon kívül hagyta, és csak négy kiserődöt épített az utak ellenőrzésére, védelmi csomópontot pedig Kőrösmező déli szélén szervezett, ahol szűk volt a terep, és az egyetlen út a hátországba, Rahóba vezetett.

·                    A kőrösmezői védelmi csomópont 19 támpontból állt, amelyek összefüggő vonalban sorakoztak egymás mellett. Mindegyik két-három nyitott tűzfészekből, továbbá vasbeton és fa-föld óvóhelyekből állt. Sok támpontnak ezenkívül tüzérségi állásai és parancsnoki harcálláspontjai is voltak. Minden támpontot körkörös védelemre tettek alkalmassá, zárt lövészárkok kötötték össze a berendezéseket, és nyitott lövészárkok biztosították az összeköttetést a szomszédos támpontokkal; a tűzrendszert is körkörösen szervezték, a drótakadályok pedig a támpont körvonalait követték. A támpont kölcsönös tűzösszeköttetésben állt a szomszédos – jobb és bal oldali – támpontokkal, és biztosította a peremvonalhoz vezető megközelítő útvonalak tűz alatt tartását az akadályok előtti térségben. A támpontok azonkívül tűztámogatást kaptak az aknavetőktől is, ezeknek állásait így helyezkedtek el: az első a vasútvonal mentén, a második ettől keletre, a hegynyúlvány túlsó lejtője mögött, a harmadik pedig a Tisza jobb partján, az árterületen. Tűztámogatást a támpont tüzérsége nyújtott.

·                    A Tisza bal partján fekvő kőrösmezői csomópont területén földút vezetett keresztül. A folyó jobb partjával való összeköttetés biztosítására az árterületen és a Tiszán át hidakat építettek.

·                    A védelem több szakaszán a peremvonalat gyalogság elleni szögesdrótakadályokkal látták el: ezek sátorszerű hálót alkottak, amelyeket két sor karóhoz rögzítettek. Előrevetett alegységeink még a helység előterében villanyárammal töltött drótakadályokra bukkantak. Gumiszigetelőkkel ellátott vasbetonoszlopokon csupasz huzalok voltak kifeszítve. A védők két nagy teljesítményű áramfejlesztő-telepet szállítottak ide, és 3000 volt feszültségű áramot bocsátottak a vezetékekbe.”

Rálátás a településre