2025. október 3., péntek

Nemzetek konyhája - Tojásos-sajtos nokedli receptje (német)

Ezen a napon egyesült a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1990-ben, amiben nekünk, magyaroknak is nagy szerepünk volt. Ez a nap Németországban a Német Egység Napja.
Én most egy finom nokedlifajtát ajánlok elkészítésre a németek egészségére.

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Tiszaborkút

Tiszaborkút (ukránul Кваси [Kvaszi], szlovákul Kvásy) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. Ma mintegy 1600 lakosa van.

Fekvése

Rahótól 12 km-re északkeletre, a Fekete-Tisza völgyében, a Hoverla 2061 méter magasságú csúcsai közelében települt falut bükk, kőris, fenyő és mogyoró borította erdős hegyek, alpesi legelők veszik körül, erdőiben sok gomba, fekete áfonya, eper, szeder terem.

Történetéből

A ruszin lakosságú település lakói a 18. századi adatok szerint fakitermeléssel foglalkoztak.
A falu az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a 19. század közepén híres volt ásványi forrásairól.
1910-ben 1227, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békediktátumig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott.
Lakóinak száma (2003): 2309 fő

Nevezetességei

  Nevét jódos-savas és savanyú gyógyvizéről kapta. Gyógyszállóit főként gyomorbetegek keresik fel.
 Görög katolikus fatemploma 1860-ban épült.


Viadukt
Szállodák, nyaralók (régi képeslapokon)

  Az új görög katolikus templom


Új pravoszláv templom

 Emlékmű a város központjában


 Népművészeti bolt


A település vége

Képeslapokon

2025. szeptember 30., kedd

Ételszobrászat














Benedek Elek "nagy mesemondó" születésnapjára - 1859. szeptember 30.

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30.Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként.
1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 
1921-ben hazatért a trianoni diktátum által Romániához csatolt székelyföldi Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.
Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Írói végrendeletének utolsó három szava: …fő, hogy dolgozzanak.
(Forrás: Wikipedia)

2025. szeptember 29., hétfő

Mihály napjára - szeptember 29.

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan. Mihály arkangyal kíséri a halott lelkét a túlvilágra, és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe.
 Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Erről szól az alábbi csallóközi énekszöveg:
„Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták, csak főtt krumplival táplálják.”
Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" – tartotta a népi jövendölés.
E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig mángorol, vagy ruhát tereget, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!" – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög.
A délvidéki (ma: Szerbia) Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”.
(A képet magyarországi festő készítette 1686 körül. Található Pannonhalmán az apátsági templom "katakombájának" oltárán. (Olaj, vászon, 70x52 cm)
 (Forrás: Szoboszló képeskönyv, Wikipedia)

2025. szeptember 28., vasárnap

Tíz alapillatot érez az ember

            Amerikai kutatók szerint az ember tíz alapillat észlelésére képes, például gyümölcsös, mentolos, maró vagy rothadt szagot - csoportosították statisztikai modell segítségével az aromákat amerikai tudósok. 
            Az érzéki benyomások többségének létezik pontos, tudományos leírása. A színek a fény meghatározott hullámhosszán keletkeznek, a hangok frekvenciájuk alapján csoportosíthatók, az ízek öt alapvető kategóriába sorolhatók: keserű, édes, sós, savanyú és umami, vagyis az ötödik íz, mely a húséhoz áll közel. Csak a szaglással kapcsolatban nem volt eddig ilyen osztályozás.
            A lewistoni Bates Egyetem kutatócsoportja számítógépes technikával csoportosította az illatokat tíz alaposztályba: "Az első kutatások azt mutatják, van egy kis számú alapillat, mellyel a szagok teljes palettája lefedhető". 
          Tíz ilyen csoportot alkottak: illatos, fás-gyantás, gyümölcsös, vegyi, mentolos, édes, pattogatott kukoricás, citromos, szúrós és rothadó.
          A kutatók nem tartják tökéletesnek a rendszerüket, ahhoz kevés illatot elemeztek. "Ez a tíz csoport a világ fontos tulajdonságait, köztük a veszélyt vagy az élelem jelenlétét tükrözi. Továbbra sem bizonyos, hogy nincs több alaposztály, kutatásunk azonban alátámasztja azt az elméletet, hogy a szaglás világa néhány alapvető kategória szerint strukturálható" - írja a közlemény. 
(Forrás: Richpoi Hírek)
Raguzában (ma: Dubrovnik - Horvátország)