Aki nem dolgozik, az ne is egyék!

Hargitai sertésborda (székely étel) - NEMZETEK KONYHÁJA

Megtalálható:

Kanyó Terézia így készítette (Nagykőrös, 2023. április 20.)

Vinczéné Fricska Erika is kipróbálta

Kanyó Terézia, Técsy Zsolt, Batár Zsolt Botond

Képeket készítette: Vinczéné Fricska Erika és Técsy Zsolt

A kerti sarkantyúcska a 2013-as esztendő gyógynövénye

            A würzburgi egyetem szakembereinek döntése alapján a kerti sarkantyúka lett a 2013-as esztendő gyógynövénye Németországban. A növény – latin nevén Tropaeolum majus – baktériumok, vírusok, gombák szaporodását gátló, valamint a vérkeringést serkentő hatásának köszönheti az elismerést.

            A rikító sárga, illetve narancssárga virágú kúszónövény fogyasztása részben helyettesítheti antibiotikumok szedését, ezáltal pedig csökkenti a gyógyszerrel szembeni rezisztencia kialakulásának az esélyét – indokolták döntésüket a német szakemberek. Tormagyökérrel együtt fogyasztva a sarkantyúka sikerrel alkalmazható arcüreggyulladás, hörghurut és hólyaghurut kezelésére is.

            A kerti sarkantyúka mustárolajat, – egyfajta növényi antibiotikumot – illóolajokat, káliumot és olajat tartalmaz. A magjában lévő antibiotikum a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszerveket megtámadó baktériumokat. A növénynek minden föld feletti része ehető: leveleit pikáns, fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják. A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet: sajtokkal, salátákkal együtt fogyasztják. Ecetes-sós lében tartósított virágbimbóinak az íze a kapribogyóéra emlékeztet. Fogyasztani csak nyersen ajánlott, ugyanis sütve-főzve vagy szárítva elvész az aromája.

            A keresztesvirágúak rendjén belül a sarkantyúkafélék családjába tartozó egynyári növény Peruból került Európába. Nemcsak gyógyhatása miatt hasznos. Joggal nevezik a kertek álomvirágának, mert gondozást alig igényel: magjait elszórva minden évben újra kihajt. Gyümölcsfák törzse köré vetve távol tartja a vértetveket, emellett a paradicsomot és a burgonyát is védi a kártevőktől.

            Magyarországon a parasztházak kertjeiben egykor általánosan elterjedt dísznövény volt. Virágai lehetnek aprók, nagyok, szimplák vagy teltek. Hagyományosan sárgák vagy narancsszínűek, de újabban egyre több színváltozat ismert: vörös, rózsaszín, vagy akár kétszínű is. Magját április közepén vetik, a növény májustól októberig folyamatosan virágzik. Szegélynövényként, balkonládába vagy kosárba ültetve is gyönyörű látvány. (Forrás: MTI)

A nagymajtényi fegyverletétel - - - - - 1711. május 1.

        

          A tizenkétezer főnyi kuruc lovasság felsorakozott a nagymajtényi (Trianon után románul: Moftinu Mare) síkon, a talpasokat már három nappal korábban hazaküldték(!!!). A kör alakban földbe szúrt 149 zászló között zajló ceremónián Károlyi Sándor magyar főparancsnok megköszönte Pálffy János horvát bánnak, a császári csapatok magyaországi főparancsnok fáradozásait, és őfelségének az amnesztiát, majd a hadak nevében Pálffy kezébe letette a hűségesküt – a Titkos Tanács által eltitkolt, de már két hete halott – I. Józsefre. Ezután a kurucok fegyvereiket megtartva (!!!) szétoszlottak. A munkácsi vár – utolsóként – június 15-én kapitulált.

            Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség teljesen kimerült, a pestis dühöngött. A háború nyolc éve alatti nyolcvanötezer halottjával szemben a pestis két év alatt négyszáztízezer áldozatot követelt.

            Május 20-án Eleonóra Magdolna Terézia régenskirályné megerősítette, július 20-án III. Károly császár-király Barcelonában ratifikálta a szatmári békeokmányt. Károly egyenesen uralkodása szerencsés előjelű bevezetésének vélte.

            A többség tudomásul vette a realitásokat, és letette a hűségesküt. Aki nem hódolt be, annak birtokait elkobozta a bécsi udvar, és a végig hűséges vagy az időközben átpártolt főuraknak adta. Károlyinak a hatalmas földadomány mellett 50 000 forintot is ígértek a szatmári béke körüli kiadásainak és fáradozásainak ellenértékeként. Eleonóra özvegy császárné már 1711. szeptember 15-én, majd az új császár és király, III. Károly király 1712. január 12-én kinevezte altábornaggyá, április 5-én pedig grófi méltóságra emelte. Később (1740 után) Mária Terézia magyar király, osztrák főherceg tábornaggyá nevezte ki, ezzel Károlyi elnyerte a legmagasabb katonai rangot is.

            Amikor Savoyai Jenő (mai beosztás szerint honvédelmi miniszter; szobra ma is látható a Budai Várban) a szatmári béke hírét Mainzban kézhez vette, öröme határtalan volt. Tízszer megcsókoltam levelét – írta 1711. június 20-án gróf Pálffy János tábornagynak. Én kezdettől fogva egy második Teleki Mihályt láttam Önben, ő megmentette hazáját, Ön pedig inkább okosságával, mint karddal megtartotta azt.

            1712. május 22-én III. Károlyt Pozsonyban, a Szent Márton-székesegyházban magyar királlyá koronázták. Az uralkodó – a szokásokkal ellentétben – a határon, a köpcsényi mezőn nem kívánt katonai parádét tartani, hiszen fegyverbe csak a szélnek eresztett kuruc hadsereget lehetett volna hívni, abból meg akármi kialakulhatott volna.

          (A Károlyi Sándort ábrázoló festménynek ismeretlen korabeli művész  a szerzője; III. Károly koronázása egykorú metszet, az Országos Képtár gyűjteményében található. Rákóczi Ferenc karjára szalagot kötök Kassán a Rodostó-ház udvarán 2013. április 30-án.)

Az emberi butaság határtalan!

Okos gondolatok

Nagy siker volt a Trianon kiállítás megnyitása 2025. április 26-án Nagymaroson

Murányi Zoltán a Galéria vezetője köszöntötte a jelenlévőket. A jobb oldalon látható az egyik Nagykőrösről szóló tabló.

 

Dr. Vitályos Eszter kormányszóvivő megnyitotta a kiállítást.

Batár Zsolt Botond bemutatta a kiállítást és a trianoni békediktátumról megjelent könyveit.

Técsy Zsolt a nagykőrösi Teleki Sámuel Kulturális Egyesület Baráti Körének elnöke is példákat mondott Trianon utóhatásairól. Balra a kék ingben Petrovics László polgármester.

Dr. Vitályos Eszternek dedikálok. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy megnyitotta a kiállítást, végighallgatta az előadást, és gratulált hozzá.

Képek: Vinczéné Fricska Erika