Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kiscserjés

Kiscserjés (Вільховиця), település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járásban.

Története

• 895-1920 – Magyarország része
• 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
• 1938/1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

Kiscserjés, település a Rahói járásban. A településnek a 2008-as népszámlálási adatok szerint 1096 lakosa volt, melyből 1 vallotta magát magyarnak.

Nevezetességei

Fatemplomát a közeli Bistritca faluból 1910-ben költöztették jelenlegi helyére. A templom a 17. században épült, tölgyfa épület. Az épület archaikus formájú, hosszúkás hajójában lévő oltárral. A faragott ajtókeretű épület gyönyörűen díszített ősi jelképei a Nap - és a "Napraforgók".

Pravoszláv temploma  teljesen új.

A kisebbségekről nyilatkozott Putyin - 2013 szeptemberében

            A politikusok a Dumában (moszkvai Parlament) öt teljes percig, álló ovációval fogadták Putyin beszédét. Ebből részlet: „Oroszországban oroszok élnek. Ha bármely kisebbség, bárhonnan, Oroszországban akar élni, itt dolgozni és Oroszországban lenni, beszélnie kell oroszul, és tiszteletben kell tartaniuk az orosz törvényeket. Ha inkább más törvényeket tisztelnek, akkor azt tanácsoljuk nekik, hogy menjen azokra a helyekre, ahol az az állami jog. Oroszországnak nem kellenek ezek a kisebbségek. Ezeknek a kisebbségeknek kell Oroszország, és nem adunk nekik kiváltságokat, ne próbálják megváltoztatni a törvényeinket, hogy illeszkedjen az ő vágyakhoz, nem számít, mennyire hangosan kiabálnak "hátrányos megkülönböztetést". Jobb, ha tanulunk az öngyilkossági statisztikákból Amerikában, Angliában, Hollandiában és Franciaországban, ha túl akarjunk élni, mint nemzet. Az orosz szokások és hagyományok nem kompatibilisek sok kisebbség primitív kultúrájával. Ennek a tiszteletreméltó törvényhozó testületnek az új törvények megalkotásánál az orosz nemzeti értékeket kell szem előtt tartania, megjegyezve, hogy a kisebbségek, akik ide jönnek, nem oroszok! " 

Autómentes világnapra - szeptember 16-22 között

          Az európai autómentes nap (nem hivatalosan: autómentes világnap; angolul: European Car Free Day vagy In Town Without My Car! Day) egy 1998 óta minden évben szeptember 22-én megtartott – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat, amely fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét

–a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra,

–a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására,

–a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire,

–a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.

            Az európai autómentes naphoz szorosan kapcsolódik az európai mobilitási hét rendezvénysorozata, amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16.–22. között rendeznek meg. A települések az Európai karta (Charta) aláírásával és az abban foglaltak vállalásával csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.

Az autómentes nap célja

            A rendezvény egyik hosszú távú célkitűzése az, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat, hogy az utazáshoz fenntartható alternatív közlekedési módokat vegyenek igénybe. Ilyen módon hozzá kíván járulni a polgárok egészségének és életminőségének javításához. Hagyományosan minden évre megfogalmazzák a rendezvény aktuális mottóját. A városok a mottóban megfogalmazott központi gondolatsor köré szerveznek programokat, amellyel a város lakóinak tájékoztatását és tudatformálását próbálják elérni.

Az európai autómentes nap története

            Az 1990-es években több nyugat-európai országban mozgalmak jöttek létre, amelyek a motorizált közlekedés hátrányaira hívták fel a figyelmet:

            1997-ben La Rochelle-ben, egy franciaországi városban rendeztek először autómentes napot.

            1998-ban egész Franciaországban megtartották a rendezvényt (Jelmondata: Autó nélkül a városban!), amelyhez 1999-ben Olaszország 40 városa is csatlakozott.

            2000 februárjában az Európai Unió 13 tagországa közös nyilatkozatban ismerte el a rendezvényt, amelyet 2001-ben a tagjelölt Magyarország is aláírt.

            2002-ben a több mint 1000 európai városra kiterjedő esemény legkevesebb 100 millió lakost érint.

            Több Európán kívüli ország – Argentína, Brazília, Izrael, Japán, Kanada, Kolumbia, Tajvan – városai is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Az európai mobilitási hét története

            2002-ben az autómentes nap mellett – annak kísérőrendezvényeként – egy új, tematikus napokból álló rendezvénysorozat jött létre: az európai mobilitási hét.

            Az eseményt minden évben szeptember 16. és 22. között rendezik meg.

            2006-ban az európai mobilitási hetet 38 ország 1322 városában rendezték meg.

            2007-ben több mint 35 ország legkevesebb 2000 önkormányzata csatlakozott az európai mobilitási héthez. A programokba mintegy 200 millió lakost vontak be.

            2008-ban 41 országban rendeztek programokat az európai mobilitási hét és autómentes nap nevű rendezvénysorozat keretében.

Az Európai karta

A résztvevő települések számára előírt feltételeket az Európai karta (Charta) rögzíti.

–A városnak egy vagy több ideiglenesen lezárt területet vagy körzetet kell kijelölnie, amelyen belül az autómentes napon csak közösségi közlekedési eszközökkel, kerékpárral, illetve gyalogosan lehet közlekedni. A lezárt területen egész napos programokat szerveznek.

–A forgalomkorlátozás javasolt időtartama: a reggeli munkakezdés előtti órától a munkaidő vége utáni óráig,

–A forgalomkorlátozás javasolt helyszíne: legalább egy – más napokon a motorizált közlekedés számára fenntartott – utca.

Autómentes nap Magyarországon 

            2002-ben több mint 40 magyar városban tartották meg az autómentes napot.

            2007-ben Magyarország 64 önkormányzata csatlakozott az eseménysorozathoz. Budapesten a mindennapos és biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtéséért, valamint a belvárosi légszennyezés csökkentéséért rendezett demonstráción 30 ezer kerékpáros vett részt.

A rendezvény szimbóluma

Az európai mobilitási hét fő jelképe a virág, amely mintázhatja bolygónkat és az azt körülvevő légkört, de jelképezheti Európát, egy országot vagy egy várost, ahol fenntartható városi közlekedési rendszert próbálnak meg létrehozni. Utóbbi értelmezés szerint a virág szára a bevezető utakat, a virág szirmai a várost övező agglomerációt szimbolizálja.^[20]

A virágszimbólum a földgömböt jelképező vonallal és a rendezvény nevével együtt alkotja a kampány emblémáját.

VISSZAEMLÉKEZÉS - Badacsonyi szüreti fesztiválról (kilencedik rész) - 2012. szeptember 9.

Csocsesz koncertjéről

Csak az asszony meg ne tudja, merre járok én! – kezdte a koncertjét Csocsesz. Majd a szám közbe már elkezdett beszélni a közönséghez: „lehet velem énekelni, lehet táncolni is, lehet vetkőzni is, csak az asszony meg ne tudja”! Majd bekonferálta, hogy a következő blokk illik a szürethez, az időponthoz, és jött például a „Lump vagy rózsám!”.

A következő blokkot csárdásként konferálta: Utcára nyílik a kocsmaajtó, Ereszt el a hajamat! Majd együtt énekelte a közönség, hogy „Jaj, milyen messze van ide Kolozsvár!”

Majd egy új szám jött, dübörgött a zene, Csocsesz nyomta a színpadon, a táncolók pedig ropták. A következő kérdés is mutatja, szereti a népszerűséget, mert bekiabált a mikrofonba: „Ki szereti a lóvét?” Majd megindult a nép ámítása: „Csak lóvé legyen, jó sok legyen, a többi már nem lényeg!” – énekelte, a közönség egyik része meg láthatóan egyet is értett ezzel a magas erkölcsi mércével.

Majd megváltozott a színpad hangulata, Csocsesz bejelentette: Családalapító lassú szám következik. „A füredi Anna-bálon szól a zeneszó, Volt is nagy dínom-dánom szép muzsikaszó”. Úgy tűnt, ez a kedvence, és be is jelentette, a számnak egy millió letöltése volt az interneten.

Miután a táncolók megalapították a családjukat, Csocsesz megkérdezte, hogy jódlizzon-e? „Mert nagyon szeretek” – bíztatta a hallgatóságát. Az igenlés után egy gyors számban megmutatta, mit tud. Jó színvonalon, nagyon szórakoztatóan csinálta. A legnagyobb tapsot is ezzel aratta.

Majd ezen fellelkesedve lezuhant a koncert színvonala a legalacsonyabbra: „Én is részeg, Te is részeg, jól érzem magam!” Majd két romalakodalmas következett, például: „Olyan csóró vagyok én” – és búcsúzott egy kérdéssel: Játszunk még valamit? A közönségből kiabálták: igen! Mire megnyugtatta lelkes rajongóit: „Eszem ágában se volt elmenni!”.

Jött az Aranyeső, azzal a megjegyzéssel, hogy már nagyon unja, de ezt kötelező neki előadni. Majd felhívta a figyelmet, hogy a végén CD-ket lehet venni a színpad mellett, amit dedikálni is fog. És a hatalmas időcsúszás ellenére is folytatta egy-két gyors és lassú roma lakodalmassal, pl. „hosszú fekete haj, sudár roma csaj, lóvéja meg semmi”. De hogy mi ebből a tanulság, az nem derült ki! Érdekes módon a közönség egyre jobban megnyugodott, Csocsesz meg még rátett egy lapáttal: Elmesélte, a főszervező felhívta telefonon, hogy nem elég a költségvetése, ezért megkéri, jöjjön el ingyen. Ő persze így is vállalta, mert nem a pénzért jött, hanem a közönség szeretetéért. E népszerű kijelentéséért még beseperte a tapsot, sőt még a főszervezőnek is rendelt egy tapsot, amiért őt meghívta, majd hajlongások közepette elhagyta a színpadot. (Folytatom)

VISSZAEMLÉKEZÉS - Badacsonyi szüreti fesztiválról (nyolcadik rész) - 2012. szeptember 9.

A színpadon látottak, hallottak

Bódi Lajos és Cigányzenekara magas színvonalú műsora (Pl. a Pacsirta csodálatos előadása) után a színpadot a bor lovagrendek képviselői foglalták el.

A negyvennyolcadik alkalommal megrendezett szüreti napokon a házigazda polgármester, Krisztin N. László köszöntötte a környék polgármestereit, a két testvértelepülés polgármesterét, a pincészeteket, a felvonulókat, a borlovagrendeket, a vendégeket. Külön kiemelte, a badacsonytomaji templom előtt megáldott szőlőharangot két legény mintegy három órán keresztül vitte a vállán a tűző napon. Elhangzott a kívánság is: „Sok örömet, sikert hozzon a helyieknek és az idelátogatók örömére, Az év további részében igyekezzünk harag és gyűlölet nélkül élni.”.

Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, maga is kertészmérnök, szőlészetet-borászatot végzett, tudja, fontos a gondos gazda, akit ünnepelni kell.

Ezután a felvidéki testvérváros, a Komáromhoz közeli Marcelháza polgármestere, Varga Ervin dicsérte a bort Jókaitól idézve, és emelte poharát a szőlőtermelőkre.

 

A Földi István esperes-plébános által megáldott szőlőharang megjelenése nagy sikert aratott. És mivel a szőlő a közösség szimbóluma is, egy-egy megáldott szemet mindenki levehetett a körbevitt szőlőharangról.

Ezután megkezdődött a felvonuló néptánc együttesek gálaműsora. Az elsőn, az idősebb emberek alkotta csoport csángó viseletén, zenéjén kiütközött az évszázados román környezetben élés. De a kellemes zene, a látványos tánc (pörgés, forgás), a dobbantások (dübörgött a színpad) óriási sikert aratott.

A zalaszentgrótiak, a mihályháziak, a litériek fellépését a felvonuláskori bemutatásukkor méltattam.

Mezőlak Pápától 10 km-re fekszik. Az ismertetés szerint 2010-ben azért alakult az együttes, hogy ápolják a magyar hagyományokat. Szépen fejlődnek, példának itt lebeghet előttük néhány régebbi együttes műsora. A felnőttel moldvai tánca érdekes volt.

A hátszegi néptáncosok csallóközi és székelyföldi táncot mutattak be. Nagy erényük, hogy nemrégen alakultak a magyar kultúra továbbvitele, népszerűsítése érdekében. Minden tiszteletet megérdemelnek. Egy leány csallóközi mesét adott elő az ember három fiáról, a papról, a nótáriusról és a parasztról. Olyan kedvesen, kellemesen hangzott, hogy még a közönség is csendesebb lett!

Csocsesz, Postás Józsi, a Fonográf Emlékzenekar műsoráról külön-külön számolok be.

VISSZAEMLÉKEZÉS - Badacsonyi szüreti fesztiválról (hetedik rész) - 2012. szeptember 9.

A szüreti menet 5. rész

Badacsonytomaj kínáló kocsiján látszott, hogy ők a rendezők. A polgármester vezetésével arany díszítésű, fekete ruhában kis traktor vontatta járművel érkeztek. Elegáns, mutatós volt. (Sajnos a borról nem tudok írni, mert nem fértem közel. Majd jövőre!) Becsületkassza alapján kínálták a kóstolót. El nem tudom képzelni, hogy abban a tolongásba ki tehetett bele pénzt az óvoda javára!

Badacsonytomaj a 71-es főút mentén található. A Badacsony-hegy valójában a telepüés területén fekszik, amelyet ezen kívül a régi tomaji faluközpont és Badacsonyörs alkot, valamint a nagyrészt üdülőépületekből álló Badacsony településrész. Így együtt kapták meg 2004-ben a városi rangot. Hírnevét kiváló borának köszönheti. Már a rómaiak is egész biztosan termeltek itt szőlőt. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. (Szent) István korában birtokolta a területet.

A badacsonyörsi iskolások „kis kalózfiúk” életképe kedves befejezése volt a felvonulásnak.

(Folytatom)

VISSZAEMLÉKEZÉS - Badacsonyi szüreti fesztivál második napjáról (11/1. rész) - 2012. szeptember 9.

Badacsonytomaj kínáló kocsija

A balatonfüredi Salvatore Quasimodo nemzetközi költőverseny komoly rendezvényei után egy könnyebb, vidám népünnepélyre vágytam. Óriási szerencsém volt, mert Badacsonyban éppen most rendezték meg az országosan nevezetes szüreti napokat. Az első nap elsősorban a szakmának szólt, a második pedig a szórakozásé volt. Én ez utóbbin vettem részt.

Több részből álló, fényképekkel illusztrált beszámolót kívánok nyújtani az olvasóimnak, bevezetésként összegzem, hogy mi tetszett és mi nem.

Összefoglalva: a nap egészében lefedte az ország mindennapjait, közállapotát: rendezetlenség a rendezettségben (most találtam ki!).

Ami tetszett:

-Magyarország leghosszabb és legszínesebb szüreti felvonulása összességében tetszett. Két helyszínen is láttam: Badacsonytomajban a templom előtti téren és Badacsonyban a központban. Imponáló volt, jó volt a sorrend, nagyon ügyesen kombinálták a küldöttségeket a művészeti csoportok bemutatójával.

–Badacsonytomajban a szőlőharang megáldása elegáns volt, nagyon szép hagyomány lett az évek folyamán.

–Sok bort és szőlőt kínáltak a menetben, a menet mellett. Finomak voltak a pogácsák. (Még az sem volt zavaró, hogy némely kocsin ülő legények Badacsonytomaj és Badacsony közötti két kilométeres út alatt szépen berúgtak. Mentségükre legyen mondva, nagyon meleg volt!!)  

–Amikor a nagy sátorban megkezdődött a műsor, egy-egy deci borral kínálták az ott lévőket, majd a szőlőharang körbevitelekor mindenki ehetett megáldott szőlőszemet.

–Bódi Lajos és cigányzenekara kiválóan játszott, a Fonográf Emlékzenekar nagyszerű koncertet adott.

Ami nem tetszett:

–A menetből hiányzott egy cigányzenekar, vagy legalább egy-két hegedűs.

–Nem volt jól összeállítva a sátori műsor. Vérprofi együttes után tébláboló kezdők jöttek, dobhártyaszaggató zene után színjátszókör hangosítás nélkül stb.

–Több órás csúszás alakult ki a programok előadásakor. Lehetett volna a rendezőknek rögtönözni: egy-egy fellépő műsorát rövidíteni.

–A türelmes, kitartó közönség megérdemelte volna, hogy elnézést kérjenek tőle a hatalmas csúszásért! A Fonográf Emlékzenekar 165 perces késéssel kezdett. A műsorközlő bocsánatkérés helyett szellemeskedett: „Megkésve bár, de törve nem” – mondta fülig érő szájjal. (A közönség nagy dicséretet érdemel, hogy nem dobálta meg szőlőcsumával, üres papírpohárral!)

–Disszonáns volt Csocsesz majd Postás Józsi műsora. A színvonaltalan, gyenge fellépés nem illett ehhez a naphoz. A mellett a műsoruk nagy része roma lakodalmasból állt. Az ott tartózkodó külföldiek „A magyar dal napjá”-n joggal hihették, hogy ezek a magyar dalok. De ez inkább cigány lakodalmi zene volt, pedig az egész rendezvényen mindössze egyetlen cigányasszonyt láttam este fél kilenc felé, amint átbotorkált a sátorban tök részegen!

(Folytatom)