A vízkereszt – más néven háromkirályok vagy epifánia – a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi örömnap, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Magyar neve a görög Hagiasmos nevet fordítja le, míg a katolikus népek általában az Epiphania vagy a háromkirályok napja elnevezések nemzeti formáját használják. Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből).
Három eseményt ünneplünk ezen a napon: a napkeleti bölcsek, vagy a hagyomány szerint a háromkirályok (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál. A névnapjuk is január 6-ára esik. E napra teszik Jézusnak a Jordán-folyóban Keresztelő Szent János általi megkeresztelését, valamint a Jézus általa véghezvitt első csodát is a kánai menyegzőn.
A magyar vízkereszt kifejezés a víz és tömjén megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A szentelt víz a templomokban is megtalálható, de a hívek vittek belőle otthonukba is. Széthintették a szobában, az istállóban, a földeken, hogy egészségesek legyenek, illetve a bő termés reményében, és hogy áldás legyen a házon. Öntöttek belőle a csecsemő fürdővizébe, vagy éppen meghintették vele az ifjú párt. Betegeknek általában a halántékát kenegették vele, és behintették a halottakat is. A keleti egyházban a folyók megszentelése is szokásban volt, körmenetben vonultak a hívek a folyóhoz, ahol faragott keresztet vetettek a vízbe. Ebből a szokásból alakult ki a házszentelés vagy más szóval koledálás szokása. Általában a pap és a kántor elment a hívek házához, megáldotta azt, elbeszélgetett velük. Fáradozásaiért a háziaktól sonkát, tojást, szalonnát és lélekpénzt kapott. Egyes protestáns vidékeken ezt a szokást az egyház tiltotta.
„Háromkirályt jártak” sok helyütt a fiúgyermekek. A házaknál a dramatikus játékkal a bibliai történetet mesélték el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és díszes süvegbe öltöztek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsenkirály szerepe volt, amihez az arcot jól össze kellett kormozni
„Háromkirályt jártak” sok helyütt a fiúgyermekek. A házaknál a dramatikus játékkal a bibliai történetet mesélték el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és díszes süvegbe öltöztek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsenkirály szerepe volt, amihez az arcot jól össze kellett kormozni
A csillagozás és a csillagének éneklése a 16. század óta dokumentált szokás volt. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a csillaggal háromkirályok képében köszönteni. A csillagéneket vagy a párbeszédes vízkereszti játékot néha leányok adják elő.
Időjóslás is kapcsolódik ehhez a naphoz: „Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél.” Vízkereszt napja utat nyit a sok vidámsággal, muzsikával járó farsang időszakának is.
A karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le.
A karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése