Magyarok Nagyasszonya ünnepére - október 8.

          Nagyon sok nép ápol különleges kapcsolatot Szűz Máriával, de csak a magyaroknak van saját Mária-napja, amit mi Nagyboldogasszony napjának (Magyarok Nagyasszonya ünnepének) nevezünk. Erről emlékezem meg röviden, és mellette bemutatom az Ómagyar Mária-siralmat a Wikipedia anyagainak segítségével.

          Már az első keresztény hitre tért magyarok is mennyei fejedelemnőnek tisztelhették Máriát. Ezt erősítette meg I. (Szent) István király, amikor Szűz Mária oltalmába ajánlotta önmagát és a királyságát. 1693-ban I. Lipót király a török alóli felszabadulás örömére, hálája jeléül, megismételte az ország Szent István-i fölajánlását. Eleinte október második vasárnapján ünnepelték. X. (Szent) Pius pápa tette át október 8-ra. XIII. Leó pápa 1896-ban, a millennium alkalmával - az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére – külön magyar ünnepként engedélyezte.

          Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű (és egyben az első fennmaradt finnugor) vers. A 13. században készült egy latin vers átköltéseként; a latin nyelvű Leuveni Kódex 134. lapjának hátulján maradt fenn. A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga nyomorult állapotát zokogja el, hol pedig – váltakozva a keserű jajongással – fiát szólítja meg anyai becézéssel, illetve a halált kérleli – önmagát ajánlva fel neki gyermeke helyett –, majd pedig Jézus kínzóihoz könyörög kegyelemért. A vers befejezésében feltör a tébolyult anyai sikoly: ha már nem mentheti meg fiát, legalább osztozni akar vele a halálban.

Szövege

Mai átírás:	Mai magyar nyelven (Molnár Ferenc értelmezése)
Volék sirolm tudotlon. Sirolmol sepedik, Búol oszuk, epedek.	Valék siralom tudatlan, Most siralom sebez, Bú gyötör, epeszt.
Választ világumtuul – Zsidou, fiodumtuul Ézes ürümemtüül.	Választ világomtól Zsidó, fiamtól, Édes örömemtől.
Ó én ézes urodum, Eggyen igy fiodum! Sirou anyá teküncsed, Búábeleül kinyuhhad!	Ó, én édes Uram, Egyetlen egy fiam, Síró anyát tekintsed, bújából kivonjad!
Szemem künyüel árad, Én junhum buol fárad. Te vérüd hullottya Én junhom olélottya.	Szememből könny árad, Én jajom búval fárad, Te véred hullása, Én jajom alélása.
Világ világa, Virágnak virága! Keserüen kinzatul, Vos szegekkel veretül.	Világ világa, Virágnak virága, Keservesen kínzatol, Vas szegekkel veretel!
Uh nekem, én fiom, Ézes mézüül! Szegényül szépségüd, Vírüd hioll viezül.	óh nekem, én fiam, Édes, mézül, Szegényül szépséged, véred hull vízül!
Sirolmom, fuhászatum – Tertetik kiül Én junhumnok bel bua, Ki sumha nim hiül	Siralmam, fohászom megtörik kívül, Jajom belső búja Ki; soha nem enyhül.
Végy halál engümet, Eggyedüm íllyen, Maraggyun urodum, Kit világ féllyen!	Végy halál engemet, Egyetlenem éljen, Maradjon meg Uram, Kit a világ féljen!
Ó igoz Simeonnok Bezzeg szovo ére; Én érzem ez bútürűt, Kit níha egíre.	Ó, az igaz Simeonnak Biztos szava elért, Én érzem e bú-tőrt, Kit valaha ígért.
Tüüled válnum, De nüm valállal, Hul így kinzassál, Fiom, halállal.	Ne váljak el tőled, Életben maradva, Mikor így kínoznak Fiam, halálra!
Zsidou, mit tész, Türvéntelen, Fiom mert hol Biüntelen.	Zsidó, mit tész törvénytelen! Fiam mert hal, bűntelen!
Fugva, husztuzva, Üklelve, ketve Ülüd.	Fogva, húzkodva, Öklelve, kötve Ölöd !
Kegyüggyetük fiomnok, Ne légy kegyülm mogomnok, Ovogy halál kináal, Anyát ézes fiáal Egyembelű üllyétük!	Kegyelmezzetek fiamnak, Ne legyen kegyelem magamnak, Avagy halál kínjával, Anyát édes fiával Egy emberként öljétek

Domenico Brusacorci - Jézus a keresztfán:

Cicák

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/2

Kőrösmező történetéből

• 895-1920 – Magyarország része
• 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
• 1938/1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része
• 1555-ben Kreusmezew néven említik először, amikor a Drágffyak birtokolták a bocskói uradalom által létrehozott Kőrösmezőt. A Drágffyak kihalása után 1572-ben Budi Mihály kapta meg a királytól, 1580-ban pedig Rudolf király a magyarországi Károlyi Lászlónak zálogosította el.  Ebben az időben a lakossága nagy létszámú ruténnel gyarapodott, ami jelentősen módosította az etnikai összetételt. 1672-ben a Nagybocskói Kincstári Erdőuradalom egyik meghatározó települése. Lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban és az 1948-49-es szabadságharcban is (ez utóbbiban Iván Pintye vezetése alatt külön csapatuk is volt), melyeket császári megtorlás követett. Sok betyárt is adott a vidék, közülük a leghíresebb Oleksza Dobvust volt. A magyar népmondák szerint az Alföldön Dobos Sándorként vált ismerté, aki később a hegyek közé menekült.

Az erdőkben bővelkedő környék szakszerű kitermelése Mária Terézia korában kezdődött meg. A kincstár nagy létszámú – az erdészeti munkák összes fázisához (fakivágás, feldolgozás, tutajozás, faúsztató gátak, vízfogók, klausurák építéséhez) kiválóan értő – német szakembereket telepített ide. Később óriási lendületet adott a vidék fejlődésének a vasútépítés. A Nagybocskóból induló, Máramaros északkeleti részét átszelő fővonal 1894-ben Kőrösmezőt is bekapcsolta a vasút vérkeringésébe. 1895-ben a 76,46 km hosszú vasútvonal (a ma már) Mezőháthoz tartozó Havasalja térségében elérte az országhatárt.

Római katolikus temploma 1785-ben épült. 1882-ben nyílt magyar nyelvű elemi iskolája. 1896-ban nagy millenniumi ünnepségek színhelye volt, melyek keretében a községháza előtt egy 2,5 m magas szürke márvány emlékoszlopot állítottak fel. Ez ma már nincs meg.

Az első világháború idején betörő orosz csapatok hadszíntérré változtatták a települést.

A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. 1910-ben 9795 lakosából 6824 ruszin, 1484 német és 1461 magyar volt. 

1918. november 8-án Kőrösmező és a környező falvak lakói megalakították a Hucul Néptanácsot, majd másnap kikiáltották a Kőrösmezői Hucul Köztársaságot, amely kifejezte csatlakozási szándékát az akkor alakuló Ukrajnához. (Még abban a hónapban képviseletet is nyitottak a galíciai Sztanyiszlavban.) December 22-én a magyar hadsereg egységei bevonultak Kőrösmezőre, a Néptanács képviselői pedig a környező hegyekbe menekültek. 1919. január 7–8-án a Hucul Néptanács Kőrösmezőn felkelést robbantott ki, és a településről kiindulva pár nap múlva az egész Rahói járást elfoglalta.
A Néptanács katonai térnyerésének csak a térségbe betört román hadsereg szabott gátat, amely 1919 májusára harc nélkül teljesen felszámolta a Hucul Néptanács tevékenységét. 

A románokat cseh megszállás követte. Trianonkor az antant képviselői ezt a környéket Cseh- és Szlovákországnak adták, neve Jasinára változott. A csehszlovák időszakban a helyi közélet legbefolyásosabb személyiségei a Kőrösmezőn és környékén gazdálkodó, majd később vállalkozói tevékenységet is folytató Klimpus-fivérek voltak. Egyikük, Dmitro Klimpus,1938–1939 között a Kárpáti Szics parancsnoka volt, akik garázdálkodásukkal hívták fel magukra a figyelmet. 1939 márciusában a magyar csapatok megszállták Ruszinföldet, így Kőrösmezőt is. Ezzel visszaállt egy szakaszon az ezer éves magyar–lengyel határ. 

E visszacsatolás ellen nem tiltakozott sem Nagy-Britannia, sem a határos Szovjetunió, mert ezzel nem valósult meg Hitler terve, hogy innen kiindulópontot teremt a keleti hadjáratához. Csak a Román Királyság tiltakozott, mert Romániához akarta csatolni!!!!

1941-ben a klamenyes-podolszkiji deportálás során ide gyűjtötték össze a magyar állampolgársággal nem rendelkező, a környékre menekült zsidókat, akiket visszatoloncoltak Galíciába. Ott azonban a németek és a nácik mellett harcoló ukránok meggyilkolták őket.

1944. szeptember végén különösen heves harcok dúltak a Tatár-hágó előterében, ahol több magyar ellentámadásra is sor került. A harcolva hátráló magyar erők a határon felépített Szent László-állás feladása után az Árpád-vonal  kőrösmezői völgyzáró erődrendszerénél álltak meg jelentős veszteségeket okozva és szenvedve mind emberben, mind harci eszközökben. Grecskó marsall könyvében ezt az „Árpád-vonal egyik leghatalmasabb hegyi erődítményének” nevezte. Két hetes szívós harc után, október 14-én a 4. Ukrán Front egységei elfoglalták az erődrendszertől északra fekvő települést. A magyar és a német csapatok kénytelenek voltak visszavonulni az egész Keleti-Kárpátokból, ugyanis a románok átállása után a Vörös Hadsereg és a Román Hadsereg leért az Alföldre, és októberben már Debrecent és Nyíregyháza körzetét is elérte, Bajánál pedig kijutott a Dunához. A bekerítés veszélye miatt a hősiesen helyt álló I. magyar hadsereg itteni alakulatai – utóvédharcokat folytatva – így elvonultak Rahó irányába, üresen hagyva az állásokat.

A párizsi békében (1947. február 10.) Kárpátalja státusza újból megváltozott, a Szovjetunió részévé vált. A település neve Jaszinyára változott. Az ezt követő évtizedek nehéz időszakot jelentettek az itt élő magyarság számára. Magyarságtudatukat jóformán csak a katolikus egyház ápolta és vitte tovább. A Szovjetunió szétesése után Ukrajna részévé vált, neve változatlan maradt.

Nemzetek konyhája - Tojásos-sajtos nokedli receptje (német)

Ezen a napon egyesült a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1990-ben, amiben nekünk, magyaroknak is nagy szerepünk volt. Ez a nap Németországban a Német Egység Napja.

Én most egy finom nokedlifajtát ajánlok elkészítésre a németek egészségére.

A vegetáriánusok világnapjára - a humor tükrében

 

Ételszobrászat