Poeltenberg Ernőné Paulina Kakowska

Az osztrák származású Poeltenberg Ernő Galíciában ismerkedett meg – ahol a 4. huszárezred tisztjeként állomásozott – Paulina Kakowskával, egy tehetős, bécsi bankár leszármazottjával, és ott is házasodtak össze 1840 decemberében. Három gyermekük született: Lipót, Ilona, Guidó. Paulina a férjét 1848-ban látta utoljára, mert gyermekeivel a szabadságharc alatt és a leverése után is Bécsben élt a férje családja közelében, és mindent megtett annak érdekében, hogy kegyelmet eszközöljön ki Poeltenberg Ernő számára.              Október elején szándékozott Aradra menni, meglátogatni a férjét, de elkésett… Poeltenberg Ernő búcsúlevelében arra biztatta imádott feleségét, hogy menjen férjhez, és legyen nagyon boldog, mert megérdemli. Paulina azonban soha sem ment férjhez. Egész életében gyászolta a férjét. Családjával áttelepült Magyarországra, visszavonultan élt, és nagy fáradsággal nevelte gyermekeit. A kiegyezés után megpróbálta felkutatni férje földi maradványait, de az ásatások nem jártak eredménnyel. Poeltenbergné haláláig gyászruhát viselt. Egy 1870-es évek elején keletkezett tudósítás szerint: ,,A derék özvegy mind a mai napig gyászruhát visel, ami a nemes arcvonásokkal bíró szép matróna fehér hajával sajátos ellentétben vagy inkább jól illő összhangban áll.” Paulina egyszer hallatott csak magáról, amikor a bécsi kiállításra hosszú évek munkájával egy gyönyörű gyöngyből fűzött asztalterítőt készített férje emlékére, amit mindenki megcsodált. 

     1874-ben hunyt el. Temetésén Kriváncsy József volt ezredes felhívására a családján kívül, volt honvédtisztek kísérték koporsóját utolsó útjára. Szigeti Márta

A zene mindenkié

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Fehér-Tisza forrása

A Fehér-Tisza mészkőhegyek között ered, ezért egy-egy hevesebb esőzéskor fehér meszessé válik a vize.

Legegyszerűbb saját járművel megközelíteni, de voltak, akik Ungvárról menetrendszerinti busszal utaztak Rahóig. Ott Popovics Péter, az Európa Hotel igazgatója – ráadásul szakavatott helyi túravezető – egy kisbuszt biztosított számunkra (természetesen megfelelő anyagi térítés ellenében), amellyel először Tiszabogdányig mentek, ahol engedélyt kellett kérnünk a helyi határőrsön.

Ezután továbbutaztak Láposmező felé, ahol a Hoverla és a Fehér-Tisza összefolyásánál jobbra fordultak. Később áthaladtak a helyi erdészet sorompóján, amihez szintén engedély kellett volna, avagy ugyanezt meg lehet úszni némi pénzösszeggel. Ők valamiért ingyen úszták meg. A busz elvitte őket még egy-két kilométert, s olyan helyen szálltak ki, ahol balkézre, a hegy tövében hamisítatlan, enyhén szénsavas, igazi Luzsanszki ásványvíz fakad!

A Fehér-Tisza forrása nem a forgalomban lévő térképeken feltüntetett helyen, azaz az Asztag (Sztih)-csúcs tövében van! A szegedi geológusok által 1999–2000-ben behatárolt forrás attól nyugatabbra, a Holló- (Kurbuly-)csúcs felé eső részen található. A mellékelt térképrészleten a zöld kocka közepén. A hozzá vezető utat, ami inkább egy pásztorösvény, pirossal jelölték.

Szeged, Kárpátalja – szegedi geológus vezette expedíció emberfeletti teljesítménnyel írta át a térképeket. Felfedezték, hogy Kárpátalján a  "szőke" Tisza két forrásból ered. Nem csak az eddig ismert Fekete-Tisza, hanem a Fehér-Tisza is belefut.

Akinek nagy tervei vannak, de nincs hatalmas vagyona, hogy valóra váltsa, annak legyen mérhetetlen ereje, kitartása és sok barátja, tanítványa, mint a szegedi Tóth Imrének. A nyugdíjas egyetemi földtanoktató ugyanis a maga 74 esztendejével és 153 centiméterével már huszadik éve motorja a Geo-Environ Környezetvédő Egyesületnek. Azt vette a fejébe, hogy folyók, patakok, erek forrását térképezi fel. Eddig 1800-at sikerült.

Tizenegy éve járnak ki Ukrajnába, hogy a Kárpátaljai Nemzeti Parkban megtalálják és tisztázzák a Tisza forrásvidékeit. Vidékeit, merthogy előtte csak egyetlen egyet ismerünk. A Fekete-Tiszát a magyar tudósok 120 éve térképre tették a Rahói járásban, Kőrösmező falu határában, de az is romjába dőlt, elfelejtették. Ahhoz, hogy a magyar kutatók megint rábukkanjanak, nem volt elég a környezetvédelmi minisztérium támogatása és a tagok saját pénze, még az elemekkel is meg kellett küzdeniük. Ez ugyanis a Keleti-Kárpátok legcsapadékosabb területe 1250 méter magasan. 

Tóth Imréék a falutól 23 kilométerre verekedték át magukat a rengetegen ott, ahol a 2001-es árvíz nyolc hidat elsöpört, és abból csak kettőt építettek újjá. Geológusok, földrajz tanárok, erdészek és műkedvelő természetjárók bérelt dzsippel hatoltak át a járhatatlan erdőségen, de az utolsó két kilométeren gyalog kapaszkodtak fel esőben, sárban és – mialatt itthon dühöng a kánikula – 8–10 fokban. Őrházban laktak és pallót vágtak, követ hordtak, hogy helyrehozzák az utat, a forráshoz útjelzéseket festettek, szeméttárolót és illemhelyet alakítottak ki. Elkészült a kitisztított forrás sziklafoglalata is, ami korábban 3 liter vizet adott percenként, most 12 liter folyik belőle.

(A Fekete-Tisza forrásából iszom 2016. szeptemberében.)

Tóth Imréék felfedezték, hogy létezik 1400 méter magasan egy másik forrása is a Tiszának, a Fehér-Tisza. Azt is bebizonyították a magyar földtanászok, hogy bár ilyen néven emlegettek korábban egy másik, Bélij nevű patakot, annak semmi köze a Tisza eredetéhez. Az igazi Fehér-Tiszát és forrását Láposmező falutól 17 kilométerre találták meg. Addig a patakot Sztohovec néven ismerték. A kikutatása még a Fekete-Tiszáénál is vadregényesebbre sikerült, mert a kezdetéhez se híd, se út nem vezet. Két és fél óra „dzsungelbeli" hegymászás árán érték el.
– Sajnos az a forrás jó ideig nehezen lesz látogatható, mivel 100 méterre van a román határtól, ráadásul nemsokára a még szigorúbban ellenőrzött schengeni határ a romániai. Engem a határzónában háromszor tartóztattak le fegyveres határőrök a tanítványaimmal – idézte fel Tóth Imre.

A folyó fekete és fehér elnevezése is a színére utal, mint lejjebb a szőke. Sötétre homokkő és pala festi, fehérre a világos kőzetek. Mindkét Tisza 35–40 kilométert tesz meg, mire belefut a „szőke” Tiszába. (Itt, a két patak találkozásánál szedek kavicsot 2016. szeptemberében.)

Honnan tudják, melyik forrás tekinthető a folyó nullapontjának? Ez a földtan tudománya: a vízhozamból következtetik, GPS-szel mérik és mobillaborral elemzik. Végül 5–6 eret összeterelnek, hogy a sziklakifolyásnál foglalattal megjelölhessék a hivatalos forrást. Milyen hosszú a Tisza? Hivatalosan 592 kilométer, de pontosan még senki nem mérte le végig, és emiatt nem erősíti meg a szegedi kutató sem a rengeteg kanyarulata miatt.

(Az interneten talált írásokból raktam össze.)

A zene világnapjára - október 1.

               Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét A zene világnapja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.

  

         Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez

         (részlet)

            Zengj nekünk dalt, hangok nagy tanárja,

            És ha zengsz a múlt napjairól,

            Légyen hangod a vész zongorája,

            Melyben a harc mennydörgése szól,

            S árja közben a szilaj zenének

            Riadozzon diadalmi ének.

            Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban

            Őseink is megmozdúljanak,

            És az unokákba halhatatlan

            Lelkeikkel visszaszálljanak.

            Hozva áldást a magyar hazára,

            Szégyent, átkot áruló fiára.

Vörösmarty-szobor Budapesten

Leiningen-Westerburg Károlyné Sissányy Elíz

Az elszegényedett főnemesi családból származó német származású gróf Leiningen-Westerburg Károly, az aradi vértanúk legfiatalabbika, akinek szegről-végről még maga Viktória királynő is rokona volt, 1845-ben 26 évesen vette feleségül a nagyon gazdag Sissány Elízt. A német származású gróf ezáltal magyar birtokos lett, ami nem csak anyagi életét, de érzelmeit, cselekedeteit is befolyásolta. Ennek volt köszönhető, hogy a szabadságharc kitörésekor a magyar ügyre esküdött fel ellentétben testvéreivel és a Temesvárt védő unokatestvérével, akik valamennyien a császári hadsereg magas rangú honvédtisztjei voltak. Leinen-Westerburg Károly aggódott is amiatt, hogy valamelyik közeli hozzátartozójával szembekerül a csatatéren, de erre nem került sor. Hamar ott hagyta fiatal feleségét, hiszen már a tavaszi hadjáratot hősiesen végigharcolta. 

     Az alig 30 éves fiatalemberért rajongtak a katonái, pedig alig tudott valamit magyarul, de mint mondotta, valószínűleg megérezték, hogy ő is szereti őket. Az aradi fogsága idején csak rajongásig szeretett feleségéért aggódott és gyermekeiért, Erzsébetért (nem Elíz!) és Árminért, akiről búcsúlevelében azt írta, hogy örökké emlékezteni fogja feleségét őrá (Leinen-Westenburg Károlyra), mivel megszólalásig hasonlít rá. 

     Elíz az aradi fogság ideje alatt Pesten volt a gyermekeivel, így a férje utolsó perceiről csak később a lelkésztől értesült, aki a bitófához kísérte a tábornokot. 

     Leiningen-Westenburg Károly kivégzése magas rangú angol kapcsolatai miatt diplomáciai problémákat is okozott… Öt évvel később Elíz férjhez ment Leiningen-Westenburg barátjához és bajtársához, gróf Bethlen Józsefhez. Az első férjét 49 évvel, a másodikat 2 évvel élte túl. 

     A kétszeres özvegy Visegrádon élt, ahol többször meglátogatta őt Görgei Artúr mint legkedvesebb tisztjének a feleségét. Egy korabeli újságcikk szerint az öreg úrnőt sokan ismerték még a fővárosban is, de kevesen tudták róla, hogy Leinigen-Westerburg Károly özvegye. Szigeti Márta

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Tiszabogdány 2/1.

Tiszabogdány (ukránuk: Богдан / Bohdan) község Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában. A Fehér-Tisza vízgyűjtőjének mértani középpontjában fekszik.

Általános információk

Lakóinak száma (2003): 4294 fő.

Nevének eredetéről

Egy legenda szerint a falu lakói az erdőben dolgoztak, rájuk esteledett, nem tudtak hazatérni, s igencsak megéheztek. Ekkor váratlanul egy szarvas bukkant fel a fák között. Rögtön arra gondoltak, hogy Isten ajándéka (ő küldte). Becserkészték, leütötték, megsütötték és jóízűen megették a szarvast, s így megmenekültek az éhhaláltól. Még másnap is emlegették az "istenadta" ajándékot. Nem véletlen, hogy a falunak azt a nevet adták, hogy Isten-adta (Bogom Dane), vagyis Bogdan. Aki nem hiszi, járjon utána.

Nevezetességek

Fatemplom (kápolna) a réten

Görög katolikus templom

Út menti kegyhely

Régi zsidó temető

(Fő forrás: Wikipedia)

A helyi önkormányzatok napja Magyarországon - szeptember 30.

Magyar Nemzet, 2013. augusztus 10.

Metropol, 2013. augusztus 30.