Európa nap - május 5. Európa görbe tükörben

Az 1949-ben május 5-én Londonban megalakult Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1964-ben elhatározta, hogy május 5-ét minden évben EURÓPA NAPjaként ünneplik. 

Magyarok gondolatai Európáról

Ilyenek vagyunk az Unión kívüli országok szemében

A bejegyzés 2014-ből való

NEMZETEK KONYHÁJA - Káposztás tészta (magyar)

hozzávalók/4 adag

• 5 ek napraforgó olaj
• 1 kg káposzta (fejes)
• 2 kk bors (őrölt)
• 2 teáskanál cukor
• 50 dkg tészta (fodros nagykocka)
• só ízlés szerint

elkészítése

1. A káposzta külső leveleit leszedjük, négybe vágjuk.
2. Nagylyukú almareszelőn lereszeljük.
3. Besózzuk, 10 percig állni hagyjuk.
4. A cukrot kissé megpirítjuk, ráöntünk 4 evőkanál olajat.
5. Hozzáadjuk a levétől kinyomkodott káposztát.
6. Világos zsemleszínűre pirítjuk, közben gyakran kevergetjük. (A káposzta pirítása legalább 40 percet vesz igénybe.)
7. Amikor megpirult beleszórjuk az őrölt borsot.
8. Közben a tésztát kifőzzük (főzési idő kb. 7 perc) , leszűrjük , 1 evőkanálnyi olajjal összekeverjük.
9. A pirított káposztát több részletben hozzáadjuk és alaposan összekeverjük.
10. Forrón tálaljuk.

A káposzta lereszelése és megpirítása elég időigényes, ezért érdemes egyszerre két-három adagot készíteni. A pirított káposzta jól bírja a mélyhűtést

(Forrás: NOSALITI)

Az újságírás humorából

Székelyföldön pünkösdkor - 2024. május 3. 16 órától Nagykőrösön

 

2022-ben a hazánktól elszakított gyönyörű Erdély székelyföldi területére, zarándokútra mentünk a fülöpjakabi és a kunszállási egyházközség tagjaival, hogy részesei lehessünk Csíksomlyón a világ összmagyarsága legjelentősebb keresztény búcsújának a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak.

Lelki vezetőnk főtisztelendő Dr Juhos Imre plébános úr volt.

Ott tartózkodásunkat több napra terveztük.

Nyírő József, Tamási Áron, Orbán Balázs, Domokos Pál Péter, Mikó Ferenc /sorolhatnám a neveket/ földjén nem csak nyitott lélekkel, de nyitott szemmel és füllel jártunk.

A szállásunk a fazekasságáról évszázadok óta híres Korondon volt.

Többek között meglátogattuk Kunszállás testvértelepülésén, Agyagfalván élő református nemzettestvéreinket is.

A hazafelé úton Áprily Lajosra emlékezve megálltunk Parajdon. A sóbányát sem hagytuk ki.

Egy rövid pihenőt tettünk Szovátán mielőtt elindultunk hazafelé.

Kecskemét, 2024. 05. 02.

                                                                                    Bella Rózsa

Lehet nézelődni!

Megszívlelendő tanácsok

A Szabadtéri Sütés Főzés Világnapjára - április 30.

        Kellemes tavaszi, nyári, őszi délutánok, esték a szabadban tartott, jó hangulatú családi, baráti összejövetelek jóleső velejárója lehet a szabadtéri sütés-főzés. Készíthetünk bográcsételt, süthetünk nyárson vagy rostons, hús-, vagy halételeket, de zöldségekből is csodás ízparádét varázsolhatunk. Nyárs, bogrács, kemence, rostély és tűz – a szabadtéri sütés-főzés kellékei. A grillek szempontjából hatalmas a választék, de egy egyszerű körbekerített bogrács-, vagy szalonnasütőhely ugyanúgy megteheti, mint egy hatalmas, kéménnyel és sok ráccsal rendelkező, drága krómcsoda.

            A nyárson sütésnél a tűz valójában mindig parázs, e fölé tartjuk a nyársra tűzött szalonnát, gombát, rablóhúst, miegyebet. Vagy úgy, hogy a nyársat ferdén kőnek támasztjuk, egyik végét beszúrjuk a földbe, a másik a parázs fölött van, s időnként megforgatjuk. Fárasztóbb, ha a nyársat kézben tartva forgatjuk, de a szalonnasütésnek ez a legjobb módja, mert így folyamatosan tudjuk csepegtetni a kisülő zsírt a hagymakarikákkal megrakott kenyérre. Persze kényelmesebb, ha a nyárs két ponton fel van támasztva, s így forgatjuk a nyárs közepére felhúzott csirkét, nagyobb húsdarabokat. Régóta ismertek a vasból készült nyársat tartó "tűzi kutyák", de akinek nincs ilyen, az csinálhat ágasfából is. Az viszont már a kényelem teteje, ha a nyársnak forgatókarja is van. Ha a nyársat fából készítjük, legjobb a kökény- vagy a fűzfavessző, mert jól állják a tüzet, bár elődeink legszívesebben a mogyoróvesszőt használták, mivel „a húsnak finom íze lesz”. Mindig a vessző vastagabb végét hántoljuk le és hegyezzük ki. A nem frissen vágott fanyársakat használat előtt áztassuk vízben

            Kétféle bogrács van használatban a szabadtéri főzésnél. A levesekhez, paprikásokhoz a hagyományos széles szájú bográcsot ajánlják. Készülnek rozsdamentes acélból és zománcozott kivitelben is, de a hagyományos a vasbogrács, amit használat előtt parázs fölött ki kell égetni, főzés után pedig mielőbb kimosni, megszárítani és zsírral vagy szalonnával kikenni, hogy ne rozsdásodjon meg.

            A rostély is ősrégi sütőeszköz, ma rengeteg kerti változata van. Általában faszénnel használatosak. A lényeg ugyanaz, mint a nyársnál, hogy a sütendő hús, grillkolbász, hal, zöldség szabadon érintkezik a tűz melegével és illatával. A leggyakoribb sült a flekken, általában sertéstarja-szeletek, de készül marhából is. Akár flekkent sütünk, akár ujjnyi vastagra formázott kolbászhúst vagy vékony nyársra tűzött húskockákat, kolbászkarikákat, a lényeg a gyorsaság. Jó parázson egy-egy oldalán három-négy perc alatt sül meg a hús, kap kívül illatos, rozsdás pörzsöt, és marad omlós fehér a belseje.

            Az alufólia alkalmazása tovább gazdagította a rostonsütést, a zsiradékkal bekent fóliában sült nyersanyagok íze csodálatosan összepárolódik. Igaz, ilyenkor elvész a húsok füsttől kapott különleges aromája.