Elefántok világnapjára

Kedvenceink, a cicák

Fokhagymás kenyérsaláta

Hozzávalók

-4 szelet teljes kiőrlésű kenyér 

-50 dkg paradicsom 

-1 csokor újhagyma 

- 1 ek. olaj 

- 12 fekete olajbogyó 

- 1 gerezd fokhagyma 

- só, bors 

- néhány friss mentalevél

Elkészítése

            A kenyérszeleteket megpirítjuk, majd kockákra vágjuk. Az újhagymát felszeleteljük, a paradicsomot felkockázzuk, a mentaleveleket feldaraboljuk, majd ezeket egy tálban összekeverjük. Ezután beletesszük az olajbogyókat, az összepréselt fokhagymát, az olajat, végül sóval és borssal fűszerezzük. A hűtőben rövid ideig érni hagyjuk, majd tálakba tesszük a salátát, és a tetejükre pirított kenyeret szórunk. (Forrás: 109.hu)

Hasznos tanácsok

A hagymától könnyezik a szemed, rágcsálj egy rágógumit.

A hangyák nem szeretik az uborkát, tegyetek uborka héját a hangyaboly köré.

Ha áttetsző jégkockát akarsz, akkor előzőleg forrald fel a vizet.

Rágógumi a ruhában? Tedd egy órára a mélyhűtődbe!

A fehérnemű nem elég fehér? Áztasd 10 percig egy szelet citrommal a meleg vízben!

Hajad nem elég fényes? Tegyél egy kávéskanál ecetet a hajadra és úgy mosd meg.

Hogy a citrom kiadja a az összes levét, áztasd egy órát meleg vízben és csak utána
csavard ki.

Hogy ne legyen a káposzta főzéstől kellemetlen szag, tegyél egy szelet kenyeret a káposzta tetejére, (egy kis zacskóban, hogy a morzsák ne kerüljenek a káposzta közé).

Hogy a krumpli előbb főjjön meg, hámozd meg, de csak az egyik oldalát.

Tintafolt a ruhán? Tegyél jó vastagon fogkrémet a foltra, hagyd megszáradni, és csak utána mosd ki.

Távol tartani egeret, és patkányt, hintsd meg fekete bors porral a területet ahol tanyáznak.
Elmennek másfelé.

Kínai közmondás: Ha valaki megoszt veled valamit aminek Te hasznát veszed, erkölcsi kötelességed, hogy azt Te is megoszd mással!

Tehát, csinálj úgy, mint én!

Kedves állatok - az állatkertek napján

Mentsétek meg Nyugat-Magyarországot! felhívás 1921. augusztus 10-én hangzott el!

1921. augusztus 10-én a (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) felhívást tett közzé: Mentsétek meg Nyugat-Magyaroirszágot! Előzménye:
 1918. november végén megalakult Budapesten a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, vagy rövidebben (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) a magyar békedelegációi tárgyalási előkészítésének tudományos támogatására. Alapítói: Karafiáth Jenő jogász, Kelemen Kornél ügyvéd, Lázár Andor ügyvéd, Lázár Ferenc közjegyző, Milotay István újságíró, Pethő Sándor újságíró. Elnökei: id. lóczi Lóczy Lajos, Teleki Pál, Urmánczy Nándor. Főtitkára: Krisztics Sándor. A Liga jeles tagjai között említésre méltó Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár, az MTA tagja, dr. Persays Ferenc (élt: 1854-1937), Bars vármegye alispánja. Buza Barna, a Károlyi-kormány ideiglenes igazságügy-minisztere (regnált: 1918.október 30.–november 3.) kétmillió koronával segítette az állam részéről a szervezet megalapítását, amit a Magyar Földrajzi Társaság is támogatott. Országszerte helyi szervezetei alakultak. A Magyarországi Tanácsköztársaság feloszlatta, de annak bukását követően, 1919 augusztusában gyakorlatilag azonnal újjáalakult. Ettől kezdve országosan szervezett tüntetéseket és tömeggyűléseket, különböző kiadványokat, levélzárókat adott ki a megalázó békeszerződés ellen.

          Miután 1920, július 4-én aláírásra került a trianoni békediktátum, a Védő Ligák Szövetségével közösen pályázatot írtak ki a magyarság aktuális életérzését kifejező rövid imádságra, illetve jelmondatra. A győztes pályaművek: Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Magyar hiszekegy c. imája (melyet a szerző 1921-ben Hitvallás c. hosszabb verssé bővített), ill. ismeretlen szerző Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország jelmondata.

          A Liga menekült gyermekek számára internátusokat szervezett. 
1920-ban kiadott irredenta levélzáró sorozatukat Tary Lajos tervezte. Országos gyűjtéséből összejött pénzből csináltatta és allíttatta fel 1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren az ún. Írredenta szoborkat. 

        A TerületvédŐ Liga "találta meg" és használta fel saját propagandacéljaira József Attila 1922-ben írt "Nem, nem, soha!" című versének címét, aminek kissé módosított változata a Nem! Nem! Soha!. gyakorlatilag a Liga (nem hivatalos) országos jelszavává vált.

Szent Lőrinc napja - augusztus 10.

 II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa rábízta az egyház kincseit, hogy ossza föl a szegények között. Amikor Lőrincet letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona!

Kegyetlen halált szenvedett (258. aug. 10.), rostélyon sütötték meg.

Lőrinc a IV. század óta az egyik legnépszerűbb szentje a kereszténységnek.

Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen.

Hasonló szentenciák: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább.

Az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást „Szent Lőrinc könnyeinek” hívta.

Magyarországon is több település viseli nevét, pl. Bp. XVIII. kerülete.

Esztergom ősi városi címerében is ott a Szent Lőrinc-kapu.

Lőrinc a rómaiak által annyira becsült férfias erények megtestesítője. Temploma a hét római főtemplom között. Róma egyik kerülete is róla kapta nevét. Vértanúságának feltételezett helyén, a Via Tiburtina mellett 330-ban Nagy Konstantin császár bazilikát építtetett (San Lorenzo fuori le mura). A kripta egy antik szarkofágjában együtt nyugszik István vértanúval. A sírbolt zarándokhely.

Szent Lőrinc nevét viseli Kanada legnagyobb tengeri öble és egyik folyója, Dél-Amerikában hegyet neveztek el róla. Európában számos település, ősi és modernebb templomok, a spanyol király rezidenciája Madrid mellett, csodálatos művészeti emlékek köthetőek nevéhez, tiszteletéhez, legendájához. Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett Lech mezején győzelmet aratott a kalandozó magyarok felett, éppen augusztus 10-e, azaz Szent Lőrinc ünnepe volt, ezért Németországban is népszerű szent.   

Attribútuma a boronára emlékeztető rostély.

A tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) hívták segítségül, s elsősorban égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá. A tisztítótűzben szenvedő lelkek, tanulók, diákok, szegények, gondnokok, könyvtárosok, minden tűzzel kapcsolatos foglalkozás (pl. sörfőző, üvegfúvó), szakácsok, cukrászok, fogadósok védőszentje.