Kő Pál: Antall-emlékmű a balatonfüredi Tagore sétányon

Az avatásáról korabeli forrás alapján 

(Antall József születésnapjára)

Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus. (Wikipedia)

Bóka István, a város polgármestere elmondta: Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész Történelemkönyv című alkotásának avatásán ünnepi beszédet mond többek között Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Dávid Ibolya, az MDF elnöke, az Országgyűlés alelnöke. (Szomjas Erzsébet fotóján baloldalon Kő Pál látható.)

Az avatás időpontja jelképes jelentőségű, ugyanis 1990-ben ezen a napon, május 23-án tett esküt az Antall-kormány. Süttői mészkőből készült, nyitott könyvet ábrázol, másfél méter magas és három méter széles. A könyv nyitott oldalán Antall József egyik legismertebb mondása olvasható: "Érzésben és lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni". Az emlékmű másik oldalán pedig a Kézai-kódexből származó színes iniciálé, illetve hold és nap szimbólum látható. A másfél méter magas posztamensen álló, nagyméretű emlékművet a Tagore sétányon állították fel.

A polgármester beszámolója szerint a szobor felállításának költségei meghaladják a 10 millió forintot, ám az összegnek csak a felét kellett kifizetni, ugyanis a művész a neki járó mintegy ötmillió forintos honoráriumáról lemondott. Az emlékmű felállítását kezdeményező veszprémi székhelyű Reguly Alapítvány és a füredi önkormányzat közadakozásból gyűjtötte össze a szükséges pénzösszeget, illetve a város 500 ezer forintot adott e célra.

Horváth Balázs, az Antall-kormány egykori belügyminisztere, MDF-es országgyűlési képviselő, a Reguly Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: mindenképpen olyan emlékművet akartak a rendszerváltás utáni első miniszterelnöknek állítani, amely "nem az arcmását közvetíti az embereknek, hanem egy roppant súlyos gondolatát". Elmondta: az időpont mellett a helyszínnek is jelentősége van, ugyanis Antall Józsefnek, a Somló-hegy után, az egyik legkedveltebb helye Balatonfüred volt. Mint a néhai miniszterelnök egykori helyettese, pénteken Balatonfüredre összehívta az Antall-kormány volt tagjait egy úgynevezett informális kormányülésre, a néhai kormányfő emléke előtti tisztelgésre. (A részletek forrása: gondola)

(A felső és a középső képet én készítettem, a helyszíni fotókat Szomjas Erzsébet balatonfüredi lakos, Horváth Balázs személyes meghívottja.)

Állatokról

Zsámbék látnivalóiból - Lámpamúzeum, kutak, emlékoszlop

   

          Lámpamúzeum történetéből: Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől látható mintegy 1200 világítóeszköz a mécsesektől a világhírű porcelángyárak petróleumlámpájáig. 1995-ben bekerült a GUINESS Rekordok Könyvébe is! Udvarán is érdekes tárgyak láthatók.

          A Török-kút történetéből: Korábbi feltételezések szerint 1541-től 1689-ig Zsámbék várát végvárként használó törökök emlékét őrzi a török-kút. Az újabb régészeti kutatások (térszkenneléses, talajradaros, szondázó eljárások) alapján megállapították, hogy inkább újkori műemlékről van szó. A község ivóvizét az 1960-as évek végéig – a törpevízmű megépítéséig – innen hordták. A forrásvíz táplálja a Zárdakert tavait, majd a települést elhagyva a Békás-patakba ömlik. 1953 óta műemlék.

 Magyaros játszótér

Szent Ferenc-kút

A világítás kezdeteiről - A zsámbéki Lámpamúzeum kiegészítéseként

Az ősember valószínűleg a villámsújtotta fáról csente az első tüzet, kaparintotta meg az első fáklyát s ezzel megtette a legfontosabb lépést, hogy kiváljék az összes élőlények közül: egyetlen lény volt, aki nem félt a tűztől.

A tűz nemcsak melegítette, de távol tartotta a vadállatokat – és világított is. A nappalokat éjszakák követik mindenütt a földön; van amikor és ahol a sötétség hosszabb, mint a világos időszak, rendkívül fontos volt ilyen szempontból is a tűz, a mesterséges világosság szerepe az emberi szellem fejlődésében.

A görögök, ha a házi tűzhely kialudt, a városban vagy a faluban a szomszédoktól kértek kölcsön tüzet. Fő világítóeszközük a fáklya, mely vékonyra hasogatott és nyalábba összekötözött fenyődarabokból állt. A világítóforrást az ő szavukból kiindulva nevezik ma is lámpának. Az ókorban persze ismert volt már a szurokkal vagy viasszal átitatott fáklya is. A későbbiekben olajméccsel világítottak, különösen

Rómában voltak divatban szépmívű agyag és rézedénykék erre a célra. A szél, a huzat ellen szarulemezzel, olajos papírral, üveglappal védték a lámpát. A gazdag ember természetesen maga előtt vitette, a szegény maga vitte a lámpását. Spártában azonban tilos volt a legsötétebb éjszakán is lámpással járni.

A gyertya is a rómaiaknál jelenik meg. Viaszból, faggyúból készítik – régi kifejezéssel: mártják. Külön foglalkozás volt még pár száz évvel ezelőtt is a gyertyamártóé. Rómában a gyertyafélék nevecandela, állványuk candelabrum, máig ismert nevén a kandeláber. A világító anyag azonban főleg az olaj volt: növényi eredetű, rendszerint olajfa terméséből sajtolt. Bár ismerték a kőolajat, sőt a rettentő ricinusolaj is – nevével együtt – tőlük származik, ám ezek nagyon füstölve égnek, ezért nem kedvelték.

          Még van egy szó, mely a világítás római kori történetével függ össze, bár ma egész más fogalmat jelöl: lucerna – ami eredetileg világítót, a világítóeszközt jelentette latinul. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Világítás a humor szemszögéből:

Az első olimpiai játékokról - - - - - Athén, 1896. április 6-16.

(Saját megjelent cikkem)

Az első játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot:

Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat
	férfi	női	férfi	női	vegyes	összesen
atlétika	12	0	0	0	0	12
birkózás	1	0	0	0	0	1
kerékpározás	6	0	0	0	0	6
sportlövészet	5	0	0	0	0	5
súlyemelés	2	0	0	0	0	2
tenisz	1	0	1	0	0	2
torna	6	0	2	0	0	8
úszás	4	0	0	0	0	4
vívás	3	0	0	0	0	3
Összesen	40	0	3	0	0	43

Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek.

Magyar részvétel
Sportolók	7 férfi
Arany 2 Ezüst 1 Bronz 3 Össz. 6
Pontszám	38
Helyezés az éremtáblázaton	6.
Helyezés a ponttáblázaton	7.

Bródy János születésnapjára - - - - 1946. április 5.

            Bródy János (született: Budapest, 1946. április 5.) énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva. Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, Maróti Géza építész dédunokája.

            1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol, mint mondja, kiderült: a dallamokhoz illeszthető szavak egymás után rendezéséhez neki volt a leginkább tehetsége. Első házasságából három gyermeke született: Dániel, Luca, Barbara, a másodikból született Máté.

            Sokat tett annak elfogadtatásáért, hogy a beatmuzsika nyelve lehet magyar is. A hatvanas évek beatkultúrájának egyik sztárjává vált, afféle szószólóvá. Diplomáciai érzéke, intelligenciája komoly segítséget jelentett kimondani a tegnap még kimondhatatlant. Többnyire Szörényi Levente zenéire írt szövegei slágerek és kortörténeti dokumentumok egyszerre: Amikor én még kissrác voltam, Good Bye London, Little Richard, Sárga rózsa. Nagy gyakorlatra tesz szert, miként lehet a cenzúra sáncai mögé juttatni „ártatlannak” látszó sorait. De a Koncz Zsuzsának írott Ha én rózsa volnék okán boltokból visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd album egyszer s mindenkorra kijelöli mozgásterét.

            Az 1973-ban felbomlott Illés-együttest követően a Fonográf steel-gitárosa, szövegírója lett. A Fonográf nemcsak zenekar, hanem alkotóműhely is volt. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi és olykor zeneszerzője Bródy volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen.

            Önálló előadói karrierje 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Ezzel a címmel jelent meg 1994-ben negyedik önálló lemeze, amelynek előzményei 1980-ban a Hungarian Blues, 1985-ben a Ne szólj szám és 1989-ben a Hang nélkül c. albumok voltak.

            Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta (Kőműves Kelemen, István a király, Doktor Herz, Fehér Anna, Will Shakespeare vagy akit akartok). Élete egyik legfontosabb előadása volt 1994-ben a Madách Színházban Az utca másik oldalán című, valamint néhány éve eddigi legnagyobb szabású koncertje a Budapest Sportcsarnokban, több mint tízezer néző előtt. A kamara jellegű előadások állnak hozzá közelebb, így járja az országot manapság is. Dalokat énekelni még mindig jó – mondja. Közben továbbra is ír dalokat barátainak, régi zenésztársainak.

Legutóbbi albuma 2002 elején jelent meg, „Kockázatok és mellékhatások” címmel, újabb számai csak a koncerteken hallhatóak.
Dalszövegei először 1983-ban kerültek kiadásra "Jelbeszéd" címmel, legutóbb 2010 tavaszán jelent meg "Ne várd a májust" címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. (Wikipedia)

Április 4. - "felszabadulásunk" ünnepére korabeli humor

Felirat hozzáadása