2024. április 4., csütörtök

Zsámbék látnivalóiból - Római katolikus templom és templomkert

          Az egyhajós, barokk katolikus templom Zichy Miklós anyagi segítségével 1749-től három esztendő alatt épült fel. Belső berendezéseit Bebó Károly (Zichyék építési felügyelője, szobrász) 1754-ben fejezte be. A kapu felett Zichy és Berényi család kettős címere látható. A kapu fölött félköríves fülkében Szent Vendel szobrát helyezték el. A templomkertben 1813-ban Gál József zsámbéki plébános munkája, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor fogadja a látogatókat. 1958 óta műemlék. Óraszerkezete, harangja, orgonája a wettenbergiek segítségével a közelmúltban került felújításra. Nyaranta a "Premontrei esték" keretében hétvégenként orgonahangversenyeknek ad otthont





Juhász Gyula születésnapjára - - - - 1883. április 4.

            Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.), a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. Juhász Illés (1853–1937) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született.


Születéséről írt saját versével tisztelgek előtte:

Április bolondja

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.
A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt - tavaszi anda hold -
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt.
Én hallgattam e furcsán bánatos dalt,
Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad
És sírvavigad, mint a honi ének.
Mások világgá zengő zongoráját
Én nem irígylem. A magad cigányát
Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek!


A Magyar Posta bélyeget is megjelentetett róla:

2024. április 3., szerda

Megvan Jézus Krisztus keresztre feszítésének pontos dátuma?

Geológusok legújabb kutatásai és a Biblia alapján időszámításunk szerint 33. április harmadikára teszik a Jézus Krisztusnak vélt személy keresztre feszítésének dátumát. Jefferson Williams amerikai, Markus Schwab és Achim Brauer német geológusok az International Geology Review-ban megjelent tanulmányukban leírják, hogyan kutatták a Holt-tengernél tapasztalható földrengéseket. Ezeket összevetettek Máté evangéliumával, amiben a Jézus halálakor tapasztalt földrengésről is szó van – írja az msnbc.com.
Miután a kutatók elemezték a térség földmozgásainak aktivitását, megállapították, hogy legalább két nagyobb földrengésnek kellett bekövetkeznie Poncius Pilátus júdeai római helytartó regnálása alatt. Az egyikre időszámításunk után 26 és 36 között került sor, a másikra valószínűleg 31-ben.
Ezt az adatot később összevetették az evangéliumok szövegével, a zsidó naptárral és különböző csillagászati számításokkal, majd megkapták a 33. április 3-i dátumot. A további kutatásokban arra keresik majd a választ, hogy a három evangélium által is említett, Jézus halála után tapasztalt sötétséget magyarázhatja-e egy, a földrengés következtében kialakult homokvihar.
(Forrás: Indx  2012. május 28.)
Fadrusz János: Krisztusfej

Zsámbék nevezetes személyeiről - Melocco Miklós születésnapjára - 1935. április 3.

   Melocco Miklós polgári családban és környezetben, Rómában született 1935. április 3-án, így neveltetésével elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét. Kisgyermekként családjával egy ideig Berlinbe költöztek, majd hazatértek Magyarországra. A budapesti, Stefánia úti lakásukkal szomszédságban Ligeti Miklós szobrász lakott, s ez is mély benyomást gyakorolt rá. A második világháború alatt és utána pár évig a család Iváncsán élt.
            Budapesten egyházi iskolába járt. Apját, Melocco Jánost (1909. december 26.–1951. február 22.), aki katolikus újságíró volt, 1947–1950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője, elfogták, s az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték. 1951. február 22-én akasztással végezték ki. Így az addigi békés családi háttér szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt a gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították. 1955-ben vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak. 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél végzett. Dolgozott a Fiatal Művészek Stúdiójában is (a padon ülő Adyt csinálta itt). 1970-től a Kecskeméti Művésztelepen is élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műteremben dolgozott. 1981-től Zsámbékon telepedett le, azóta itt él és alkot. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag.

Kitüntetései, díjai

Zsámbék díszpolgára. A Zsámbéki Műemlékbarát Kör egyesület elnöke. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány alapítója és fő szervezője. Az alapítványt 2007-ben Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából hozták létre. Az eladásra került képzőművészeti alkotások bevételeit a hátrányos helyzetű zsámbéki és töki diákok tanulmányainak támogatására fordítják. Több műve díszíti Zsámbékot. Közülök már néhányat bemutattam, és alább is bemutatok:
A Szent Erzsébet lépcső melletti Szent Erzsébet stáció második képe: A rózsák csodája:

A díszkút A tenyeréből ivó ifjú szoborral 2009-ben készült


Szabadságoszlop

Regénybemutató Nagykőrösön

    

 Zs. Molnár Mariann: Szellemes örökség

Nagykőrösön a Nyugdíjas Pedagógus Klubban 2024. március 20-án Zsoldosné Molnár Mariann bemutatta a Holnap Kiadó pályázatán megjelent ,,Szellemes örökség” című fantasy regényét. A szerzővel az összejövetel után beszélgettem.

Mióta él Nagykőrösön?

21 évvel ezelőtt jöttem ide férjhez, Vácról. A férjem tősgyökeres nagykőrösi, 18 éves lányunk a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola 12. osztályos tanulója.

Honnan szerzett tudomást a pályázati lehetőségről?

Tagja vagyok a (P)esti mesék facebookos írócsoportnak, és az egyik ottani barátnőm hívta fel rá a figyelmemet.

Mikor tudta meg az eredményt?

2023. április 3-án kaptam meg az értesítést, hogy a 2022 novemberben beérkezett 120 pályaműből bekerültem abba az ötbe, akiknek a művét a kiadó megjelenteti. Akkorra már szinte elfeledkeztem róla, de én mindig akkor érek el sikert, ha nem görcsölök rajta.

Mióta ír?

Tréfásan azt szoktam mondani, hogy előbb írtam, mint a betűket megismertem, mert gondolatban különböző meséket fogalmaztam. Később aztán valóban írtam: verseket, meséket, novellákat. Évek óta például folyamatosan írok egy folytatásos regényt, ami a terjedelme miatt sohasem fog megjelenni, de nekem maga az alkotás is örömet szerez.

Hogyan tudná röviden összefoglalni a regény tartalmát?

Egy gyönyörű – öröklött – kastélyban egy olajfestményen ábrázolt lovag minden éjfélkor megelevenedik, és földöntúli hatalmának köszönhetően, sok érdekes, izgalmas dolgot visz véghez. Szép és felemelő tetteket.

Kiknek szánja a regényt?

14 éven felül mindenkinek, akinek élénk a fantáziája, és szereti az izgalmakat.

                                                                                Szigeti Márta



Sztálint választották első titkárnak - 1922. április 3. - Kinézete, jelleme

           Sztálint 1922. április 3-án választották meg a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárának. Ezzel a világ területe közel egyhatodának korlátlan ura lett.
„Nem vagyok európai ember, hanem ázsiai, eloroszosodott grúz” – mondogatta akcentussal magáról Joszif Sztálin (grúzul: Joszeb Dzsugasvili).
      Lenin korábban elhangzott figyelmeztetése, amit ekkor sem vettek figyelembe: "Sztálin személyes szerencsétlensége, amely egyre inkább a párt szerencsétlensége lesz, a roppant aránytalanság szellemi képességei és a rendkívüli hatalom között, amelyet a párt és az állam a kezébe helyezett".
            Sztálin élete összefoglalóan (Kun Miklós szerint): Szűkebb hazai környezete szemével nézve Sztálin más benyomást kelt, mint amilyen a nyugati látogatói által írt visszaemlékezésekben. Horrortöténetek sora és egy jelentéktelen kispolgári családi élet zajlik előttünk.

A lent felsorolt  forrásmunkáimból Sztálin külsejéről:
–Ragyás volt az arca.
–Szökés közben a füle és az orra megfagyott, hiába kente be vastagon zsírral. Ezért télen prémmel bélelt füles sapkát hordott.
–A szovjet diktátor testi defektusa: a bal karja gyermekkora óta kacska volt, időről időre a bénaság jeleit mutatta, és rövidebb volt a másiknál.
–Vera Svejcer memoárjából: „Férjemmel, Szuren Szpandarjannal elmentünk Sztálinhoz. … Zakót viselt, de csak az egyik ujjába bújt bele. Később meggyőződtem róla, szeret úgy öltözködni, hogy szabadon maradjon a jobb karaja.”
–Sonya Todrija, egy grúz szociáldemokrata orosz feleségének emlékezése: „Sztálin elvtárs szörnyen sovány volt. Kreol arcú. Ha valaki ránézett, feltűnt neki fehér fogsora”.

A lent felsorolt forrásmunkáimból Sztálin belső tulajdonságairól:
–Még a legnagyobb melegben sem vált meg félkatonai öltözetétől, sőt sapkáját sem vette le.
–Szíve mélyén morózus, gyanakvó és rendkívül sértődékeny volt.
–Keserű és gúnyos humora volt.
–A hatalmi technológia és a politikai intrika nagymestere …
– …milliók életét elpusztító zsarnok.
–Illegális éveiben mindig félhomályban dolgozott az íróasztalánál. Ezt a szokását diktátorként is megtartotta.
–Bulikon nem tudták rávenni a táncra.
            –Robert Service, az orosz történelem professzora (Oxford University) szerint: „Sztálin bosszúszomjas konspirátor és gyilkos vezető, bizonyos tekintetben mégis átlagos ember volt. Társaságot kedvelő, gondoskodó természetű, aki még az udvarlást sem vetette meg. Ha úgy akarta, bárkit el tudott bűvölni”.
Sztálin Budapesten:

–A TIME magazin minden évben megválasztja „Az év emberé”-t. 1939-ben és 1942-ben Sztálint találták erre a legalkalmasabbnak.

Források:
Kun Miklós könyvei
Simon Sebag Montefiore: Sztálin. A vörös cár udvara. (Alexandra, 2007.)

A magyar humorból:



Sztálin idealisztikus képe