Csetneki Juhász Balázs: Vénlegény szerelme

Amikor férjhez mentél azt írtad:

Sohasem szerettél, sohasem szerettél.

Már elfeledtél, tudom már elfeledtél.

Nem dúlnak már fel  forró szerelmes

Gondolatok, hozzám űző vágyak,

Már tudsz aludni békében,

Nem gyűröd magad alá a takarót

Mint régen, már elfeledtél, tudom.

Fájt, fájt, hogy már nem kerestél..

Tudom, már elfeledtél.

Arcodat  nem önti el már a pír,

Ha a feszülő emlődet simogatom,

Nem mondod, lassabban, lassabban,

Hogy élvezni tudd a perceket.

Már elfelejtettél tudom.

Mikor férjhez mentél azt írtad,

Nem szerettél, nem szerettél,

Fájt, fájt hogy sohasem kerestél,

Sohasem kerestél.

Fáradságos, nehéz napok jöttek,

Hűtlen, semmi évek, már elfeledtél.

Engem talán csak a rég volt vágyak,

A kihűlt ágyak, szemed alatt gyűlő

Árnyak idéznek, milyen volt régen.

A kérlelhetetlen idő a múlandóság

Minden jelét véste belém, nem feledtelek soha,

Egész életemben csak téged szerettelek.

Egész életemben küzdöttem ellened,

Feledjelek! Feledjelek! Ne emlékezzek rád!

Őzike szemed kerek fényére,

Tested közelére, kezed cirógató melegére,

Mosolyodra, ahogy a végtelent beragyogta.,

Illatodra, az édes szavak bársonyára.

Hiába, kerestem, kutattam másokban a csodát,

Sehol sem találtam,

De a vérem mégis zaklatott, hajtott tovább,

Végül egyedül maradtál az örök, az igaz,

Végül egyedül maradtam, egyedül, egyedül.

Magányos, könnyes éjszakákon át,

Űzött az álom régi vággyal, régi hévvel,

Hiába kerestelek, nem találtalak,

Már álmomban sem vártál,

Tudom, végleg elfeledtél,   

 De ott, akkor talán mégis csak szerettél.

Még mai is várok, csak várok rád,

Pedig tudom, nem jössz soha már,

Soha már.

A Magyar Királyság területe

          A honfoglalás után, a 9. század végén az országhatárt lakatlan vagy lakhatatlan területsávok, természetes akadályok szolgálták, az ún. gyepűrendszer. Ezt északon és keleten a Kárpátok hegyvonulata, délen a Duna és Dráva folyók vonala, nyugaton pedig mocsaras, ingoványos terület jelentette. A Történeti-Magyarország területe több mint ezer éven át folyamatosan formálódott, de a törzsterülete a honfoglaláskor felvett alakját szinte változatlanul megtartotta.

         A történelem kíméletlenségére kiváló példa, hogy a török hódoltság megszűnése előtt a Történeti-Magyarország négy részre tagolódott, melyből a Porta 172 ezer km²-t birtokolt (birodalmi: 122 ezer km², hódoltsági: 50 ezer km²), az Erdélyi Fejedelemség 70 ezer km², Thököly Imre Felső-Magyarországi Fejedelemsége 40 ezer km², a Magyar Királyság 38 ezer km² volt.

         A török kiűzése után, a karlócai békével (1698. november 13.) kezdődően a Történeti-Magyarország majdnem egész területe a Habsburg Birodalom keretébe került. A Temesi Bánság majd csak 1718. július 21-én a pozsaróci (németül: passarowitzi; szerbül: pozsareváci) béke alapján lett újra Magyarország része. Különböző időszakokban különböző belső felosztások jellemezték a Kárpát-medencét, pl. Erdély, Partium, Horvátország, Szlavónia, Katonai határőrvidék, katonai kerületek, székek, megyék.

1848–49-ben Magyarország ki akart szakadni a birodalomból, de a külső nemzetközi erők ezt megakadályozták.

Az 1867-es magyar-Habsburg kiegyezéssel helyreállt a történeti terület egysége, sőt a Fiumei Kerület révén újra tengermellékhez is jutott az ország. Ez egy zárt egységet, egy egységes állam kialakulását eredményezte ezen a területen: infrastruktúrában, politikában, gazdaságban, közigazgatásban.

         A Habsburg–osztrák–magyar kiegyezés a birodalmat dualista állammá alakította át: Osztrák Császárságra és Magyar Királyságra. A kiegyezés Magyarországot azelőtt alig remélt hatalmi helyzetbe juttatta, hiszen a Monarchia európai nagyhatalom volt, és Magyarország elismert államisággal rendelkezett ennek a nagyhatalomnak keleti része felett. Korlátozott államiságot, állami szuverenitást nyertünk, de a Monarchia osztrák fele is önként korlátozta szuverenitását. A „közös ügyek” a következők voltak: az uralkodó személye, a hadügy, a külügy és a „közös ügyeket” ellátó pénzügy (ide tartozott később Bosznia–Hercegovina együttes kormányzása). A közös hadsereg mellett volt külön Magyar Királyi Honvédség is, voltak magyar érc- és papírpénzek, ill. a magasabb címleteken az egyik oldal felirata német, a másik magyar volt. Magyarországnak önálló igazságügyi rendszere, rendőrsége, postája és bélyegkiadása volt. A Monarchián belül egységes volt a vámterület, mindenki szabadon utazhatott, mozoghatott, letelepedhetett, dolgozhatott. A Magyar Posta annyira toleráns volt, hogy még azokat a leveleket is kézbesítette, amelyeket a Magyar Királyság területén a település nemzetiségi nevére címeztek. (Nem úgy mint a Monarchia összeomlása után az utódállamok.)

         Magyarország természetes határát a Kárpátok láncai, az Alpok keleti nyúlványai és a Horvát-Szlavón hegység alkotta. A politikai határvonal futása mindenkor ezeket a természetes vonalakat igyekezett követni. A Magyar Királyság 4166 km hosszú határának 86%-a természetes határként, a hegyek és a folyók mentén alakult ki. Az Osztrák–Magyar Monarchia belső és külső határai esetében a határvonalat eltérő fontossággal kezelték. A magyar politikai határ 50 %-a az Osztrák Császársággal volt közös, míg 20 %-a román, 11 %-a szerb, 14 %-a bosnyák viszonylatba került, a fennmaradó 5 %-a pedig a tengerrel érintkezett. Bosznia-Hercegovina és a Magyar Királyság közötti határ is belső határnak számított, mivel a tartományt az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban okkupálta (felügyelte), majd 1908-ban annektálta (beolvasztotta), és a két társország közösen kormányozta. A magyar kormányok a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság közös határainak megjelölését fontos elvi kérdésnek tartották ugyan, de a határvonal pontos, folyamatos kijelölésére mégsem került sor, csupán ott helyeztek el határjeleket, ahol az emberek mindennapi tevékenységeik során megfordultak.

         Az első világháború során – a bukaresti béke (1918. május 7.) értelmében – történelme folyamán Magyarország területe utoljára még 3772 km²-rel növekedett is.      A Tanácsköztársaság fegyverrel szembeszállt a területi szétdarabolás megakadályozására, de a túlerő és az antant félrevezetése végül a vereségéhez vezetett.

A trianoni békediktátum (1920. június 4.) nemcsak feldarabolta a Történeti-Magyarországot, hanem jelentős magyar etnikum is átkerült az utódállamokba az északi, keleti és déli részeken. Trianon igazságtalanságát legjobban az bizonyítja, hogy az utolsó száz évben – a történelemben egyedülálló módon – az ezeréves Magyarország területén keletkezett körülbelül 12 580 km országhatárból mindössze 210 km maradt állandó Magyarország és Románia határának déli részén Kötegyán és Kübekháza között, aminek sem a nyomvonala, sem a két oldalán található országok neve nem változott meg. Az itt lakókat pedig mindössze egyszer, Sopronban és környékén kérdezték meg, hogy hová szeretnének tartozni. Annak közismert eredménye után azonban soha többet nem merték megkérdezni a lakosság akaratát a hovatartozás kérdésében.

A székely Határjárókkal 2022-ben a Keleti-Kárpátokban Batár Zsolt Botond (jobb oldalt) is túrázott. Molnár Sándor egyesületi elnök, túravezető, útikalauz-író mutatja merre húzódott a magyar-román ezeréves határ (OHT 51-54). A képen a csoport negyede látható.

Kiállítás és könyvbemutató a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Nagykőrösön, 2022. június 1.

 

Reprezentatív, szép kiállítás nyílt Nagykőrösön a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és a Nagykőrösi Arany János Kulturális Közpon rendezésében a Nemzeti Összetartozás Napja tiszteletére. Az érdeklődők teljesen megtöltötték a Kulturális Központ kiállítótermét, a Rácz József Galériát. A kőrösieken kívül Kecskemétről, Ceglédről, Kiskunhalasról, Szegedről, Tiszafüredről, Debrecenből, Budapestről, sőt Németországból is több érdeklődő is érkezett.

     A vendégeket a rendezők nevében Juhász Nándor a Kulturális Központ igazgatója üdvözölte, majd a város nevében Nagy Balázs alpolgármester köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy Trianon örök fájdalmán túl ma már a jövőbe kell tekintenünk, és biztosítanunk kell az átjárhatóságot a határon túlra szakadt magyarok és az anyaország között. Ennek megvalósítását célozta meg az Országhatártúra mozgalom, amely azonkívül, hogy a múlt emlékeinek a megőrzésére törekszik, a jelent és a jövőt is szolgálja: megismertet a Történeti-Magyarország földrajzi és történelmi nevezetességeivel, segíti a turizmust, új barátokkal hoz össze stb.

     Földi László országgyűlési képviselő szép idézetekkel indított megnyitó beszédében az összetartozás fontosságáról szólt. 2015-ben a Kéktúra mintájára Batár Zsolt Botond által alapított Országhatártúra mozgalom ezt az összetartozást hozza elérhető távolságba. A kiállított csodálatos fotók megelevenítik a gyönyörű területeket, igazolva hogy a Kárpát-medence nem szétválaszt, hanem összeköt. Az előadó érzelemtől fűtött beszédében emlékezett azokra a magyarokra is, akik az elmúlt több mint száz év alatt – sokszor a zsarnokság igája alatt is –, meg tudták őrizni magyar nyelvüket és hitüket. Wass Albert szerint kétféle ember van. Az egyik karddal, a másik ekével faragja a világot. Maradandót mindig a második csoport alkot.

     Batár Zsolt Botond a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület ügyvezető elnöke a magyarság egyik legfontosabb megemelékezésének nevezte a Nemzeti Összetartozás Napját. Élményszerűen elevenítette fel a kiállítás és könyvbemutató gondolatának a megszületését, amely jól egészíti ki a már hagyományos június 3-i megemlékezést a református templomkertben elhelyezett kopjafánál. Szólt az Erdélyt és a Kárpátalját járók nehézségeiről és méltatta a székely Határjáró Egyesület eddig megjelent négy útikönyvét

 és az öt tablójukon látható gyönyörű képeket, valamint bemutatta saját hat tablóját a Tisza bánáti és a Duna Vaskapu környéki nevezetességeiről. Ezután meleg szavakkal emlékezett meg a néhai debreceni Botos Lajos hazafiságáról és a kiállításon látható országos hírű Trianon képeslap gyűjteményéről.

     Szűcs M. Sándor 2018 óta járja autóstoppal a Kárpát-medencét. Először a mai Magyarországot, majd a Történeti-Magyarországot járta körbe. Összesen 180 000 kilométeren stoppolt. Ahogyan elmondta, sehol nem volt problémája magyar mivoltával, mindenütt segítségben részesült. Befejezésül a Bibliát idézte ,,Gondja van az úton (az Úrnak), amerre jártok.”

     Utolsóként dr. Cserhalmi Dorottya mutatta be ,,Nyomkeresés a Magyar Királyság határán Ausztriában” című könyvét és a kiállításon látható tablóit. Ez az Országhatártúra mozgalom első megjelent könyve, amelyet sok másik követ majd. A szerző kedves szerénységgel mesélte a bejárások során szerzett élményeit. Szólt az Őrvidék (osztrák neve: Burgenland) templomairól, várairól, kastélyairól, emlékműveiről, szobrairól, határköveiről és az ott élő emberekről, akik között sajnos mára már kevés a magyar.

     Az Országhatártúra mozgalom alapításakor kiírásra került, hogy aki valamelyik határszakaszt feldolgozza és a bejárását a nagyközönség számára is elérhetővé teszi útikönyv formában, azt a határszakaszt róla nevezik el. Ezért a jelen lévők az OHT 82-es határszakaszát – mely a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság között húzódott a mai Ausztria területén – közfelkiálítással Cserhalmi Dorottya útvonalnak nevezték el.

     A rendezvény a kiállítás megtekintésével, dedikálással, és az előtérben a büféasztal mellett érdekes beszélgetésekkel zárult.

Szigeti Márta

(Fotó: Vincze Miklósné Fricska Erika)

A közönség egy része:

A vírus humora

Várok mindenkit június 1-én 17 órára

 A kiállítás első tablója:

Néhány határjáró:

Cserhalmi Dorottya (középen) és csapata a valamikori Magyar Királyság - Osztrák Császárság határának bejárásakor

A székely Határjárók csapata a valamikor Magyar Királyság - Román Királyság határának bejárásakor. (Vezetőjük: Molnár Sándor)

A Toronyai-hágónál állok - a valamikori Magyar Királyság északkeleti határán - a mai Ukrajnában, Kárpátalján.

A Coca Cola mértéktelen fogyasztása

A Coca Cola mértéktelen fogyasztása okozhatta egy új-zélandi nő, Natasha Harris halálát – állapították meg orvosai. Erről a Sky News TV-csatorna tudósított.  Harris szívrohamban halt meg. A patológus jelentése szerint a szívinfarktus oka a hipokalémia, amelyet a Coca Cola mértéktelen fogyasztása idézhetett elő, ill. a tápanyagok hiánya az elhunyt étrendjében. Ezen kívül a szakértők nagy mennyiségű koffeint is találtak a nő szervezetében.

Harris rokonai elmondták, hogy a nő akár 10 liter kólát is megivott naponta, így egyre jobban nőtt a függősége is. A hozzátartozóknak azonban eszükbe sem jutott, hogy az ital ilyen mértékben káros lehet az egészségre.

A Coca Cola cég képviselői tagadják, hogy a nő halálát termékük okozta volna.   (Oroszország Hangja alapján - 2012.)

Rovarűző növények 1. - A borsmenta, a muskátli

A lakásba berepülő rovarok ellen nem csak vegyszerekkel vagy esztétikusnak éppen nem mondható szúnyoghálóval védekezhetünk. Vannak ezeknél sokkal hatásosabb természetes módszerek is, amelyek ráadásul az erkélyt, a tornácot is üde zöldbe és színesbe borítják.

A mentafélék kellemes, friss illatát a repülő rovarok – például a legyek vagy a szúnyogok – ki nem állhatják. Az erkélyen, de akár az ablakpárkányon is lehet nevelni macskamentát vagy borsmentát. A különböző menták nagyon szeretik a vizet és a fényt, ezért mindig gondoskodni kell, hogy a növény földje nedves legyen, de ne tocsogjon a vízben, és elegendő fény érje, ugyanakkor a tűző napfénytől óvni kell. A hőséget sem szereti, inkább a hűvösben érzi jól magát. Szereti a tápanyagokban dús talajt, a rendszeres tápoldatozást újabb és újabb illatos levelekkel hálálja meg.

Virágzó hajtását és megszárított levelét tea formájában gyomor-, bél- és epegörcsök, epekőképződés ellen, valamint szélhajtóként használják. A mentaolajat illatszerekben, gyógyszerekben, édességekben alkalmazzák. Vigyázat! A homeopátiás szerek hatását semlegesíti, ezért a mentával vagy mentolos dolgokkal való kontaktus és a homeopátiás szerek alkamazása között (előtte és utána is) minimum fél órát hagyjunk.

A muskátli az erkélyek kedvelt ékessége. Megfelelő öntözés mellett remekül tűri a meleget és a napfényt, de a tűző nap és a tikkasztó hőség helyett inkább a félárnyékos-szélárnyékos helyeket kedveli. Naposabb helyen gyakrabban kell öntözni – mégis inkább a szárazabb földben érzi jól magát, ezért ne álljon rajta vagy alatta a víz, mert hamar elrohad a gyökere. Rendszeresen érdemes táplálni, kaphatóak speciális – muskátliknak ideális – tápoldatok is.

A muskátli az erkélyek kedvelt ékessége. Megfelelő öntözés mellett remekül tűri a meleget és a napfényt, de a tűző nap és a tikkasztó hőség helyett inkább a félárnyékos-szélárnyékos helyeket kedveli. Naposabb helyen gyakrabban kell öntözni – mégis inkább a szárazabb földben érzi jól magát, ezért ne álljon rajta vagy alatta a víz, mert hamar elrohad a gyökere. Rendszeresen érdemes táplálni, kaphatóak speciális – muskátliknak ideális – tápoldatok is.

A muskátli a legelterjedtebb hazai balkonnövény. Szaporítása viszonylag egyszerű, otthoni körülmények között is kivitelezhető. A dugványozás ideje: július–augusztus, amikor a fokozott hajtásnövekedés már lelassult, a friss hajtások kellően megerősödtek. A dugványokat lehetőleg reggel szedjük meg. A megvágott dugványokat a lehető legrövidebb időn belül készítsük elő a dugványozásra, és minél hamarabb végezzük el a dugványozást. Ha a dugányozással várnunk kell, akkor a dugványokat tartsuk nedves, magas páratartalmú, hűvös helyen.