H. Barbócz Ildikó: Esőmuzsika

           Ebben a változékony időben édesanyám egyik kedves tanítványának, Barbócz Ildikónak az Esőmuzsika c. verseskötetét (Eger, 2000) olvasgattam. Néhány verse nagyon aktuálisnak tünt, közülük mutatok be két nekem kedveset.

EGY DÉLUTÁN NÉGY KÉPBEN

fura szürke

ákombákomok:

felhőalakzatok

sűrű esőcseppek

szétfolyó rajza

az ablakon

hét színből az égre

föl-fölfeszíti

magát a szivárvány

fűszálakon, ágakon

mosolyként az arcodon

ott vibrál a napsugár

BIZTATÓ

fényesül az ég, búvik a sötét

kidobott játék, mit űz a zöld szél

a felhők szakadozott vásznak

ébredeznek lassún az árnyak

friss illatú ligetek várnak

égetik szívemet a vágyak

Rovarűző növények - a mentafélék és a muskátli

A lakásba berepülő rovarok ellen nem csak vegyszerekkel vagy esztétikusnak éppen nem mondható szúnyoghálóval védekezhetünk. Vannak ezeknél sokkal hatásosabb természetes módszerek is, amelyek ráadásul az erkélyt, a tornácot is üde zöldbe és színesbe borítják.

A mentafélék kellemes, friss illatát a repülő rovarok – például a legyek vagy a szúnyogok – ki nem állhatják. Az erkélyen, de akár az ablakpárkányon is lehet nevelni macskamentát vagy borsmentát. A különböző menták nagyon szeretik a vizet és a fényt, ezért mindig gondoskodni kell, hogy a növény földje nedves legyen, de ne tocsogjon a vízben, és elegendő fény érje, ugyanakkor a tűző napfénytől óvni kell. A hőséget sem szereti, inkább a hűvösben érzi jól magát. Szereti a tápanyagokban dús talajt, a rendszeres tápoldatozást újabb és újabb illatos levelekkel hálálja meg.

Virágzó hajtását és megszárított levelét tea formájában gyomor-, bél- és epegörcsök, epekőképződés ellen, valamint szélhajtóként használják. A mentaolajat illatszerekben, gyógyszerekben, édességekben alkalmazzák. Vigyázat! A homeopátiás szerek hatását semlegesíti, ezért a mentával vagy mentolos dolgokkal való kontaktus és a homeopátiás szerek alkamazása között (előtte és utána is) minimum fél órát hagyjunk.

A muskátli az erkélyek kedvelt ékessége. Megfelelő öntözés mellett remekül tűri a meleget és a napfényt, de a tűző nap és a tikkasztó hőség helyett inkább a félárnyékos-szélárnyékos helyeket kedveli. Naposabb helyen gyakrabban kell öntözni – mégis inkább a szárazabb földben érzi jól magát, ezért ne álljon rajta vagy alatta a víz, mert hamar elrohad a gyökere. Rendszeresen érdemes táplálni, kaphatóak speciális – muskátliknak ideális – tápoldatok is.

A muskátli a legelterjedtebb hazai balkonnövény. Szaporítása viszonylag egyszerű, otthoni körülmények között is kivitelezhető. A dugványozás ideje: július–augusztus, amikor a fokozott hajtásnövekedés már lelassult, a friss hajtások kellően megerősödtek. A dugványokat lehetőleg reggel szedjük meg. A megvágott dugványokat a lehető legrövidebb időn belül készítsük elő a dugványozásra, és minél hamarabb végezzük el a dugványozást. Ha a dugányozással várnunk kell, akkor a dugványokat tartsuk nedves, magas páratartalmú, hűvös helyen.

H. Barbócz Ildikó versei a karanténos világból

H. BARBÓCZ ILDIKÓ
ADD MEG

a mindennapi kenyerünket

a templomkerti imánkat

a tavasz harsogó zöldjét

a kökényvirágok bódulatát

a tulipánok színes mosolyát

kitárulkozó ölelésüket

ha mi most nem ölelhetünk

add meg

a szép emlékek édességét

a jelen szokatlan mámorát

a jövő hit-bizonyosságát

áhított, napfényes ízét

az újra-ölelés örömét

add meg nekünk, Istenem…

(2020. március)

H: BARBÓCZ ILDIKÓ

IMA RÓMÁBAN

üres a tér, csak a pápa

felhős, áldásos imája

az esőcseppekben él tovább

gurítja a márciusi szél

szerteszét

körben a sirályok

magányos fehér tánca

csak a kongó üres tér

csak a pápa imája

mely most minden

zaklatott szívbe

 belefér

(2020. március)

H. BARBÓCZ ILDIKÓ

VEDD EL

a borzolt, sötét órákat

a megviselt nappalokat

a mérgezett éjszakákat

a homályos holnapokat

vedd el, Istenem…

(2020. március)

Ildikóval Egerben, ahol él

Jellemző Mussolini idézetek

–Háromezer éves történelmünk feljogosít bennünket arra, hogy mélységes szánalommal szemléljünk bizonyos doktrínákat, melyeket az Alpok túloldalán olyanok támogatnak, akinek ősei írni sem tudtak, akiknek életéről nem maradtak fenn dokumentumok azokból az időkből, amikor nekünk Rómában ott volt Caesar, Vergilius és Augustus.

–A háború a történelemnek az a leckéje, amit az emberek mindig hajlamosak elfelejteni.

–A fasiszta állameszme az emberi minőségre épít, ezért elveti a demokrácia többségi elvét, ami a mennyiséget helyezi a minőség fölé. A demokrácia (népuralom) a mai értelemben különben is hazugság, hiszen a nép nem uralkodik azáltal, ha négy évenként egyszer szavazás formájában a véleményét meghallgatják.

–Csak a vér az, mely lendületbe hozza a történelem zúgó kerekét!

–A hit, nem pedig az érvek mozgatják a hegyeket. Az értelem fontos, de ez sosem lenne képes megmozgatni a tömegeket.

–Rájöttem, hogy az internacionalizmus ostobaság. Butaság azt hinni, hogy az osztályöntudat valaha is fontosabbá válik a nemzetnél és a kultúránál. A nemzeti érzés létezik, kár tagadni.

–Szándékosan az első helyre emeltük a végrehajtó hatalmat, mert a végrehajtó hatalom a nemzet életében mindenütt jelen van és operáló hatalom, olyan hatalom, amely a hatalmat minden percben gyakorolja, amely minden pillanatban szemben találja magát a megoldásra váró problémákkal, amely a legnagyobb kérdésekről dönt, amelyek csak egy nép történetében felmerülhetnek … (Róma, a fasiszta párt kongresszusán, 1925.)

–A mi formulánk a következő: minden az államban, semmi az államon kívül, semmi az állam ellen. (Milánói beszédében, 1925. október 28.)

Aranybulla - 1222. április 24.

            1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet, ami a rajta függőhitelesítő pecsétről, az aranyból készült díszes bulláról kapta nevét. 

            Az Aranybulla kiadásának előzménye a II. András kormányzása által kiváltott általános elégedetlenség kirobbanása volt, mely szinte minden joggal bíró társadalmi réteget érintett. A bárók körében az váltott ki feszültséget, hogy András velük szemben külföldi bizalmasainak juttatott számos pozíciót, illetve, hogy szorult anyagi helyzetében a szaracénoktól és a zsidóktól kért pénzügyi segítséget, akik az uzsora révén jelentős befolyást szereztek a magyarországi sókereskedelemben. A szervienseket a királyi befolyás hanyatlása más oldalról érintette negatívan, ők elsősorban jogaik sérelmét, a bárók hatalmaskodását rótták fel Andrásnak, aki a királyi vármegye gyengülése, a birtokok elosztogatása után egyes vidékeken már semmilyen befolyással nem rendelkezett.

            A sérelmekből eredő feszültség eredményeként az érdekszövetségre lépő különböző társadalmi csoportok az 1222. évi törvénylátó napokon rákényszerítették II. Andrást követeléseik elfogadására és törvénybe iktatására Ezeket összegezte a kiadott Aranybulla. 

            Azt, hogy az Aranybulla mit és hogyan szabályozott, itt olvashatja el:http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1222_aprilis_24_ii_andras_kiadja_az_aranybullat_fehervaron

Aranybulla - ellenállási záradék 

"Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre."

VISSZAEMLÉKEZÉS - Nagyszerűen sikerült az író-olvasó találkozóm Miskolcon - 2015. április 17. (3/2)

Dr. Prokai Margit igazgató bemutatott a közönségnek, és méltatta írói tevékenységemet. Kezében a 

II. Rákóczi Ferencről írt könyvem, mely - bevallása szerint - neki a legkedvesebb a könyveim közül.

         Az Észak-Magyarország napilap hosszú interjút közölt velem az április 16-ai számában. Ennek részleteivel és a most készült képekkel emlékezem.
Milyen tevékenységére emlékszik vissza a legszívesebben Miskolcon?

            Huszonöt–huszonnyolc évesen komoly feladat volt egy megyei jogú város (abban az időben öt volt összesen) szerteágazó hivatásos és amatőr művészeti életét irányítani. Az egész egy álomnak tűnik. Ezen belül a legnagyobb élményem az 1973. június 10-i Diósgyőri Rockfesztivál felügyelete volt, mellyel Miskolc bekerült a rock világtörténetébe, és az 1972-es Ki mit tud? megyei-városi selejtezők és döntő rendezése. 

Szabadidejében ill. nyugdíjas korában történelmi tárgyú könyveket, tanulmányokat is írt, ír. Találkozott eközben Miskolccal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével?

            Életem folyamán nyolc könyvet és mintegy 400 ismeretterjesztő cikket írtam folyóiratokban, hetilapokban, napilapokban (pl. az Észak-Magyarországban, a Déli Hírlapban is), tartottam ezer körüli előadást történelmi, utazási, életviteli témákban.

Történelmi munkásságomban eddig két szakaszt dolgoztam fel a magyarság történetéből: az Árpád-ház kihalásától a török kiveréséig tartó négyszáz évet, valamint a kuruc időket megelőző és az azt felölelő II. Rákóczi Ferenc életét és szabadságharcát központba állító száz évet. Miskolcot és Abaúj, Borsod, Zemplén megyéket ezekből ki sem lehetne hagyni, ugyanis a Történeti-Magyarország fontos központi helyén találhatók, könyveimben lépten-nyomon szerepelnek az itteni települések, várak, események.

Most a trianoni diktátum igazságtalanságáról írok egy könyvet, amiből ezúttal sem maradhatnak ki a szétdarabolt Abaúj és Zemplén megyék. (Folytatom)

Az interneten találtam:

Cséti Imre (2015. 04. 18.)
Kedves Zsolt! Gratulálok a tegnapi napodhoz – nagyszerű volt az előadásod! Üdvözlettel: Imre
U. i.: kívánok sikeres 50 éves találkozót is Neked!

          Gyarmatiné Marika (2015. 04. 18.)
…. egy briliáns előadást tartottál.
Megismertük kedves közvetlen lényedet……
Köszönöm, Tanár Úr!!!!!!

Marinkovics Éva (2015. 04. 18.)
Kedves Botond!!Gratulálok a tegnapi sikerhez!!!!!!

Bordás Marcsi (2015. 04. 18.)
Gratulálok a sikeredhez! További jó munkát, jó egészséget kívánok!

Madarasné Éva (2015. 04. 18.)
Nagyon közvetlen, ugyanakkor színvonalas találkozó volt.

Falvassyné Majdik Edit (2015. 04. 18.)
Mindig meglepsz, gratulálok.

Visszaemlékezés - Alsóőrsi előadásom beharangozása 2015-ben

 Horvátországról megjelent útikalauzaim

Rovinj a tenger felöl

 Rabacban idegenvezetőként 1983-ban (bal szélen)

Plitvicei vízesés

 Spalatóban (Split) 2005. augusztus 16-án

Trau (Trogir) vára

A pólai (Pula) amfiteátrumban