A klasszikus görög és római kultúrában a társadalmi érintkezést a pozitív jellemvonások alakították. A bizánciaknál a szertartásrend mind több formalitásban fejeződött ki, ugyanakkor a diplomáciában egyre nagyobb szerepet kapott a szemfényvesztés, az ámítás, a hízelgés, a megfélemlítés. Szokásrendjük azonban egész Európa, s így a világ általánosan elfogadott illemszabályait alapvetően befolyásolta.
A Nyugat-római Birodalom megdöntése után az erkölcsi zűrzavar volt a jellemző kontinensünkön. A kiskirályok, a fejedelmek önkényesek, s a jogi, az erkölcsi ítélet is végletesen egyéni. A változást, a javulást a római katolikus egyház szellemének egyre uralkodóbbá válása hozta. A világi élet megpróbál kitörni e merev keretből, így születik meg a lovagi kultúra. Jellemző vonásai: nemeslelkűség, mértéktartás, udvariasság. (A lovagi torna ábrázolását találtam: www.heraldry-scitland.co.uk/images/joust.gif)
![]() |

A francia forradalom teljesen átrendezte a társadalmat és vele együtt a viselkedés-kultúrát. A szabadság, egyenlőség, testvériség jelszava ide is utat tört, egyre nagyobb teret hódított a polgárosodás. A feudális szokásokat és ceremóniákat felváltotta az egyéni szabadság joga. Megjelentek az illemtankönyvek is, amelyek segítettek eligazodni a rejtelmekben.
Maria Antoinett képét Francois-Hubert Drouais festette 1773-ban.
Támaszkodtam a Veszprém megyei Maratonban 1998. dec. 3-án megjelent cikkemre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése