mennyi fagyos
nyújtózó csipkeág
hófehér a világ
mennyi szitáló
szurkáló fenyőág
tejfehér a világ
mennyi végtelenség
csöndes szépség
mozdulatlan világ
SZERETETKAVICS
hidegen süt
a kavicsod
szürke testén
vékony karcolatok
ásó nem sebezte
kezed érintette
a víz angyala
tisztára mosta
tenyeremben itt
lapul ragyogva
élettelenül létezik
belőled is hordoz
egy parányit
rezgő körökkel
szeretetet rajzol
hogy karácsony ünnepe
néma legyen a jajtól
melegen süt
a kavicsod
opál testén
apró csillagok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése