Azért emlékezem meg róla, mert magyar vonatkozása is van a marsall életének. Az 1809. június 14-i győri csatában a francia hadakat három parancsnok vezette: Eugène de Beauharnais, Itália alkirálya, Napóleon fogadott fia, valamint Auguste Marmon marsallt Raguza és Étienne Macdonald marsall Taranto hercegei. És mivel Macdonaldnak jelentős szerep jutott a győri csatában, és mégsem halluk róla sohasem, ismerkedjünk meg vele röviden.
Étienne Jacques Joseph Macdonald 1765. november 17.-én született. A francia hadseregbe lépve, a forradalmi háborúkban gyorsan lépett előre a ranglétrán. 1792-ben már mint tábornok harcolt Dél-Németalföldön és Hollandiában. 1796–1797-ig Napoléon Bonaparte tábornok parancsnoksága alatt harcolt Itáliában. 1798-ban a Pápai Állam francia kormányzója lett, 1799-ben Moreau segítségére sietett, de június 17–20-ig a Trebbia-folyó mellett vereséget szenvedett az egyesült osztrák–orosz hadseregtől.
1804-ben elveszítette Napóleon császár kegyét, de 1809-ben ismét belépett a hadseregbe, és nagy része volt a wagrami győzelem eldöntésében. Ezért Napóleon császár marsallá és Taranto hercegévé nevezte ki. 1810-ben Spanyolországban harcolt, az 1812-es oroszországi hadjáratban pedig a legszélső balszárnyat vezette, mely Friedrich August von York herceg, tábornagy porosz hadtestéből állott. 1813-ban mint önálló hadvezér augusztus 28-án súlyos vereséget szenvedett a Katzbach mellett Blücher porosz fővezértől. Az 1814-es szerencsétlen hadjárat után ő javasolta Napóleonnak, hogy mondjon le.
1815-ben a száz nap alatt nem csatlakozott Napóleonhoz, ezért XVIII. Lajos király Franciaország pair-jévé és a Becsületrend nagykancellárjává nevezte ki. A júliusi forradalom után courcelles-i kastélyába vonult vissza. (Forrás: Wikipedia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése