A tojás világnapjára - október második péntek

Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg „a tojás világnapját”, amelynek kapcsán több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére.

A tojás az egyik legősibb és legértékesebb táplálékunk. Nem csak önállóan, hanem számos étel alkotórészeként is fogyasztjuk. Egész évben beszerezhető és könnyen tárolható.

A tojás belseje egy óriási petesejt, míg maga a teljes tojás nem más, mint fajtájának speciális védőtokba zárt lehetséges utóda, így szerkezete és anyagai – megfelelő körülmények esetén – ennek a lehetőségnek tökéletes megvalósulását képesek szolgálni. Ebből következően tartalmazza mindazokat az anyagokat, melyek az utód kialakulásához és táplálásához szükségesek és mindazokat a szerkezeteket, melyek védelmet nyújtanak a legkülönfélébb külső hatások és ártalmak (fizikai és kémiai, hőmérsékleti ártalmak és fertőző mikrobák stb. ellen. A tojásból kikelő csirke azonnal önálló életre képes, hiszen fejlődése során megkapta azokat az anyagokat is, melyeket az emlősök ivadékai az anyatejjel szívnak magukba.

A tojásban lévő vitaminok és ásványi anyagok számos biokémiai folyamatban vesznek részt, biztosítják szervezetünk zavartalan működését. Az A-vitamin szerepet játszik a növekedésben, a csontok, a fogak, az íny, a bőr és a haj egészségének megőrzésében. A D-vitamin szabályozza a kalcium és foszfor felszívódását, befolyásolja a csontképződést. Az E-vitamin akadályozza a vérrögképződést, segít a szív és érrendszer egészségének megőrzésében. A B-vitamin-csoport tagjai szabályozzák a fehérje-zsír-szénhidrát anyagcserét, biztosítják az idegrendszer megfelelő működését. A foszfor építőanyagot biztosít a csontok és a fogak számára. A vas nélkülözhetetlen a hemoglobin képződéséhez. A cink számos enzim alkotórésze, serkenti az immunrendszer működését. A kalcium lehetővé teszi az izmok összehúzódását, szilárdítja a fogakat és a csontokat.

(Teljes anyag: Jeles napok/Csácsi Ibolya, dietetikus)

Így készül a húsvéti tojás

NOSZTALGIA - Vetélkedő a Bélyegmúzeumban

Az első világháború kitörésének századik évfordulójára nagyszerű és különleges kiállítással emlékezett a Bélyegmúzeum. Október 11-én vetélkedőt is szerveztek a kiállított anyagból. 

 Gyülekeznek a versenyzők.

 Szabó Jenő, a kiállítás értelmi szerzője és egyik rendezője érdekes, mindenki számára érthető tárlatvezetést tartott a vetélkedő előtt, a tudnivalók jobb elsajátítása érdekében.

 A kiállítás anyagát 4 részben feldolgozva részletesen ismertettem az elmúlt napokban, most néhány akkor kimaradt tablót mutatok be.

A csapatok kezdik helyeiket elfoglalni, rövidesen kezdődik a vetélkedő.

(KÉSZÜLT: 1914-BEN)

Mindenkit várok pénteken a könyvbemutatóra

Az állatok világnapjára - október első vasárnapja

Ez a nap felhívja a figyelmet a vadon élő és házi kedvenc állatainkra, az emberek és állatok együttélésének szabályaira. Az Állatok világnapja egész évre azt üzeni, hogy éljünk harmóniában a minket körülvevő élőlényekkel és a természettel. Ez a nap Assisi Szent Ferenchez köthető, aki híressé vált állatszeretetéről, természetközeli, egyszerű életmódjáról. Ezért is ábrázolják előszeretettel állatok, különösen madarak társaságában.

Ember és állat

Az állatok világnapjára - Új-Zéland állatvilágából

         1931 óta ünnepeljük világszerte az állatok világnapját. Hazánk a rendszerváltás után csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ezt a napot kezdetek­ben inkább a vadon élő állatok védelme miatt szervezték meg, mára azonban az ünnep üzenete megváltozott: javarészt a háziállatoké október 4-én a főszerep.

És hogy miért pont ezen a napon ünnepeljük? Az állatok védőszentjére, Assisi Szent Ferencre emlékezünk. Szent Ferencről és életéről számos anekdota és legenda terjedt el. Különösen szerette a természetet és az állatokat, emiatt leggyakrabban állatok, elsősorban madarak társaságában ábrázolják alakját.

Az állatok világnap­jának üzenete az, hogy az állatok boldogabbá, szebbé teszik mindennapjainkat. Célja, hogy az emberek odafigyeljenek a környezetükben élő élőlényekre, állatokra, hogy óvjuk őket. Ezen a napon világszerte különböző programokkal, akciókkal hívják fel az emberek figyelmét.

          Új-Zéland a világ legzöldebb és legnyugodtabb szigete. Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj maradt fenn. Állatvilága viszonylag szegényes, de egyedi. A földtörténeti harmadidőszakban jórészt szigettenger volt, és a tengeri szökőárak rendszeresen elpusztították a szárazföldi állatokat, ezért szinte teljesen hiányoztak, amíg a fehér ember nem telepített be.

Az eredeti állatok közül sok furcsát találni itt, pl: papagájok hóban fürdenek, denevérek föld alatti alagútban laknak, a tücskök nagyobbak, mint egy egér, a röpképtelen madarak sünökhöz hasonlóan élnek. Őshonos madárvilága különösen jellegzetes, 89 ősi, eredeti faja 66 nembe tartozik, amelyből 22 csak egy szűkebb területen fordul elő.

      Az őslakók, a maorik megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (pl. kivi, talahe, pukeko, weka). Hat teljesen egyedi papagájfaj él itt. Szárazföldi kígyó nincs.

A röpképtelen kivi szimbolizálja legjobban Új-Zélandot, ezért is választották az ország madarának. Három alfaja a moánál sokkal kisebb termetének és éjszakai életének köszönhetően túlélte a korlátlan vadászat időszakát. A közönséges vagy csíkos kivinek a három szigeten három alfaja található; a kis foltos kivi a Déli-sziget egész nyugati partvidékén előfordul; a nagy foltos kivi csak a Déli-sziget északi partvidékén él Nelsontól nyugatra. Nem repül, nincs farka, éjszakai állat. Hosszú csőre végén orrlyukak találhatók, amelyekkel megérzi a táplálékot, miközben a földet döfködi rovarok, lárvák és kukacok után kutatva. A kivi erős lábain hamar elfut a veszély elől. Napközben elbújik vackában, éjszaka keresi a táplálékot. A nőstények aránytalanul nagy tojást tojnak, amelyeket a hím kelt ki 65 napon át. A kivit mindig is nagy tisztelet övezte a maorik körében, a kivitoll ruházat a törzsfőnököknek járt csak.

Itt élt a struccokhoz hasonló futómadár, a moa, a valaha létezett legnagyobb méretű madárfajta, amely valószínűleg az első polinéz bevándorlók élelemszerzás céljából a 17. század elejére kiírtották.
          Az alábbi képeken egy elképzelt moavadászat, valamint egy moa csontváz látható:

     A különleges madarak sokasága közül néhány. A kea a világ egyetlen magashegyi papagája, amely télen jóval a hóvonal fölött él. Erős csőrükkel mindent szétszednek, ami útjukba kerül. Így esnek áldozatul a síelő autójának antennái, gumiszegélyei, síléctartói. Egyébként mindent fogyasztanak: lárvákat, férgeket, rovarokat, tojásokat. Rendkívüli intelligenciájuk, tanulékonyságuk miatt „hegyi majom”-nak nevezik őket.

A fürge és röpképtelen kokako (bagolypapagály) az ágakon szaladgál, mint egy mókus, a tieke nevű nyergesmadár a lombkorona és az aljnövényzet között rohangál rovarokat üldözve, a tui rendkívüli utánozóképességgel rendelkezik, képes utánozni más madarak hívását, sőt a macskák és az emberek hangját is, tojója és hímje egyaránt csodálatosan énekel.

A behurcolt ragadozók elterjedése számos állat kihalásához vezetett a két fő szigeten. De a több mint hatszáz sziget menedéket nyújtott sok veszélyeztetett fajnak. Közülük a legszokatlanabb állatnak a tuatarát tartják. A hidasgyíkok kétszázhúszmillió évvel ezelőtt fejlődtek ki, és ma ez az egyetlen képviselőjük. Lassú állat, lassan szaporodik, de előfordul, hogy száz évig is él.

NOSZTALGIA - Rosszabbnak hisszük magunkat! Változtatnunk kell ezen!!!

Budapest a világ legbecsületesebbek toplistájának az elején!

            Egy érdekes kísérletet eszeltek ki a kutatók, hogy megnézzék, hol élnek a legbecsületesebb emberek.  Azt vizsgálták, hogy melyik városban juttatják vissza a becsületes megtalálók a tárcákat a tulajdonosukhoz.

            Négy kontinens tizenhat városában 12-12 pénztárca elvesztését rendezte meg a Reader’s Digest újság szerkesztősége, hogy kiderítse, hol a legbecsületesebbek a megtalálók. Mindegyik tárcába 50 dollár készpénzt, mobilszámot, névjegykártyát, többféle kupont és egy családi fotót rejtettek, és parkokban, járdákon vagy bevásárlóközpontokban ejtették el őket. Összesen 47 százalék volt a visszaküldési arány.

            Különösen becsületesek voltak a budapesti megtalálók, a 12 elhagyott tárcából nyolcat juttattak vissza.

            A városok ranglistájának élén Helsinki végzett 12-ből 11 becsületes megtalálóval, Mumbaiban kilencet, Budapesten és New Yorkban nyolcat-nyolcat, Moszkvában és Amszterdamban hetet-hetet juttattak vissza gazdájának. Csak az elveszett értékek felét küldték vissza a berliniek és a ljubljanaiak (Szlovénia), Londonban (5), Varsóban (5), Románia fővárosában, Bukarestben (4), Brazilia legnépesebb városában, Rio de Janeiróban (4) és némi meglepetésre a svájci Zürichben is csak 4. Még rosszabb a helyzet. Prágában (Csehország), ahol csak három, Madridban (Spanyolország) pedig mindössze két tárcával jelentkeztek. A lista sereghatója a portugál főváros,  Lisszabon volt, egyetlen becsületes megtalálóval – aki történetesen egy holland turista volt.

            A lap azt is rögzítette, kik teszik el a megtalált tárcákat, és kik nem. Rio de Janeiro (nem a szegény negyedben, és nem egy utcagyerek) kereskedelmi negyedében egy jól öltözött, 30 körüli nő visszaadta a talált tárcát – a pénz nélkül. A 73 éves Delma Monteiro Brandão viszont, aki épp az unokájáért ment, hogy hazavigye a kislányt, amikor meglátta a földön heverő tárcát, rögtön sikerült megtalálnia a tulajdonosát. –Mert nem az enyém! – indokolta meg, miért adta vissza. "Tizenévesen elemeltem egy képes újságot egy nagyáruházból, és fizetés nélkül távoztam. Amikor az édesanyám megtudta, rám pirított, hogy ez a viselkedés elfogadhatatlan" –mondta. Zürichben pedig egy villamosvezető tette el magának az egyik pénztárcát. Varsóban 7 tálcát tettek el, mindannyian nők voltak. A szintén varsói 28 éves Marlena Kamińska biotechnológus viszont felvett egy tárcát a padról, majd felpattant a buszra. Három óra múlva felhívta a tulajdonosokat: –Voltak munkatársaim, akik azt tanácsolták, ne bajlódjam a tulajdonos keresgélésével – mesélte. –Én azonban arra gondoltam, valakinek nagyon hiányozhat ez a pénz.

            Eredményeiket áttekintve meghökkentő hasonlóságokat találtak. A kísérlet nagy tanulsága az volt, hogy nincs semmiféle tényező, ami megjósolhatóvá tenné, ki lesz becsületes. Úgy látszik, az életkor nem jelzi előre, hogy valaki becsületesen vagy becstelenül fog-e viselkedni. Mind a 16 nagyvárosban, ahol „elveszítettek” egy tárcát, fiatalok és idősek egyaránt megtartották, vagy visszaadták. A nemek között sem mutatkozott eltérés. És mintha a viszonylagos jólét sem szavatolná a becsületességet. Mindenütt akadnak becsületes és becstelen emberek. (Forrás: Richpoi Hírek, 2013)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kiscserjés

Kiscserjés (Вільховиця), település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járásban.

Története

• 895-1920 – Magyarország része
• 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
• 1938/1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

Kiscserjés, település a Rahói járásban. A településnek a 2008-as népszámlálási adatok szerint 1096 lakosa volt, melyből 1 vallotta magát magyarnak.

Nevezetességei

Fatemplomát a közeli Bistritca faluból 1910-ben költöztették jelenlegi helyére. A templom a 17. században épült, tölgyfa épület. Az épület archaikus formájú, hosszúkás hajójában lévő oltárral. A faragott ajtókeretű épület gyönyörűen díszített ősi jelképei a Nap - és a "Napraforgók".

Pravoszláv temploma  teljesen új.