Zsoltoknak boldog névnapot kívánok!

Ki nyerte meg a második világháborút?

          Sokszor elgondolkodom, ki nyerte meg a II. világháborút? Hivatalosan például a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia. De ezek az országok már a térképen sincsenek! Németország pedig újra Európa vezető hatalma, Japán, Olaszország sem panaszkodhat. Sőt Horvátország, Szlovákia önálló állam lett újra, amit Adolf Hitlertől kaptak a háború alatti hűségükért, és amit a "vereségük" után elvettek tőlük.

          Németország és Japán egyébként még nem írta alá a békeszerződést sem, csak a fegyverszünetet. Tehát ki nyeri meg ezt a háborút? Azt szokták mondani, az, aki a békét megnyeri. Lehet másnak is elmélkedni ezen.

          Bajnán a temetőben találtam szovjet és német katonák második világháborús sírját, emlékművét. Alább mellékelem - ki nyerte meg ezt a háborút?

(2012-ben készültek a képek.)

Kinevetjük a koronavírust

NOSZTALGIA - Mindenkit meghívok március 7-re a Balaton partjára

Nagyon jól éreztem magam az értő, figyelő társaságban. Zórád Ferenc, Alsóörs fotóskrónikása küldte ezt az akkor készült képet:

NOSZTALGIA - Szeretettel várlak benneteket!

Szex - kommentár nélkül

A Tisza élővilágának emléknapjára - február 1.

            2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú „Aurul” bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.

(Forrás: Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)

Juhász Gyula:

A szent magyar folyó

(A Tisza kantátából)

A magyar nap vígan süt az égen,
Csöndes álom szunnyad a vidéken.
Nyári áldás a boldog határban,
Tisza vize folydogál magában,
Tiszavirág kedve pillangója,
Ez a Tisza örömünk folyója.

Néha duhaj, fájó kedve támad,
Fölveti a mély, keserű bánat,
Ősi bú ez: féktelen és szittya,
Szíve vérét amely fölszakítja
S árvaságát világgá dalolja,
Ez a Tisza bánatunk folyója.

Szép a Rajna, Loreley folyója,
Német nagyság hű oltalmazója,
Szép a Szajna, Párizs tükrözője,
Méla Volga orosz bú szülője,
De míg bennünk lélek él és nóta,
Tisza lesz a magyarok folyója.

Ballagdáló, mint a magyar ember,
Aki nézi csöndes szerelemmel,
Örök áldást áraszt szerteszéjjel,
Ó de néha bilincseket tépdel
S úgy zúg, mint a forradalmi nóta,
Ez a Tisza Petőfi folyója!

Termő nyáron elmereng a tájon,
Körülnéz a kis magyar világon.
Harmonika szól fölötte halkan
Árvaságos, öreg magyar dallam.
Félig sírva, félig mosolyogva,
Ez a Tisza Tömörkény folyója.

Sziget táján oroszokra gondol,
Szerencs mellett kuruckodva tombol,
Szeged néki fájó, komoly emlék,
Zentán zengi magyarok győzelmét.
S déli végén hattyúként dalolva
Révbe hal a magyarok folyója.

(1919)