Mindig csak a munka...

Húsvéti szimbólumok - a tojás és a barkaág

            A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást

         Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárna

Zsámbék látnivalóiból - Romtemplom, Napraforgós oszlop, Napórás iskola

      Zsámbék bővelkedik látnivalókban.  

        A Zsámbéki templom és kolostorrom országos nevezetességű műemlék. A háromhajós premontrei bazilika a XIII. sz. közepén (1220-34) késő római (román) – korai gótikus stílusban épült. A hazánkban emelt nemzetiségi monostortemplomok legfranciásabb, legkecsesebb példája. Kitűnik arányainak, faragványainak különös finomságaival. Az 1763. június 28-i nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár látható.

          Mögötte Melocco Miklós: Napraforgós oszlop c. műve látható:

          A Napórás iskola 1791-ben épült, mely 1983-ig szolgálta a tanítást. A kor építészetének különleges emléke, 1983 óta városképi jelentőségű minősítést kapott a Műemlék Felügyelőségtől. Itt diákoskodott – többek között – Gungl József, a magyar származású karmester és zeneszerző.

A gyermekkönyvek nemzetközi napja - április 2.

         A gyermekkönyvek nemzetközi napját 1967 óta tartják világszerte Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.

Andersen előtt tisztelgek néhány aranymondásával:

A becsület meg a szorgalom olyan, mint a jó szél: előre hajtja az embert.
Viselje mindenki türelemmel a sorsát, előbb-utóbb felderül neki!
Mondd meg, mivel töltöd az időt, s megmondom, ki vagy!
Vannak helyek, amelyeknek már puszta említése vándorkedvvel tölti el a szívünket.
Akármerre járok, mindig hiányzik valami, s ettől elszorul a szívem; mindig többre vágyom, mint amit abban a percben kaphatok.
A hétköznapi életben is vannak tragédiák.
Magasból nézve mosolyogni való minden szívfájdalom, bizony sokszor még a magunké is.
Nincs a rokonnál dühödtebb ellenség.
Ahol a jólét megtelepszik, onnan nehezen áll tovább.
Alapjában gyalázatos a világ, s én nem is kívánnék ember lenni, ha nem azt tartaná mindenki, hogy embernek lenni különös kiváltság.
Aki hattyútojásból kel ki, hattyú marad, ha baromfinép között nevelődik is!
A virágnak két kedvese van: a levegő meg a fény, de a fény az igazi kedves. Afelé fordul, tárulkozik, s ha a fény búcsút vesz tőle, becsukódik, és elszunnyad a levegő ölelésében.
Ahol a szó bágyadt, ott a zene diadalmaskodik.

Mint mindenhez, e témához is igyekszem humort is mellétenni:

Ki hozza a tojást?

   Nálunk természetesen a húsvéti nyúl. A húsvét vallási eredetű, vidám ünnep. Hagyományos szokás ezen az ünnepen a gyerekek megajándékozása. Húsvét reggelén az előre elkészített nyuszifészkekben találjuk a meglepetést – a nyuszi ajándékát. A fészket szalmából, fűből a kertbe fa alá, bokor tövébe rejtik, hogy a kisgyerekek számára még érdekesebb legyen a játék – a fészek keresése. A városi gyerekek, a szoba egyik rejtett sarkába lelik meg a fészket, ami rendszerint egy fonott kosárka vagy bélelt dobozka. Ebben található a meglepetés: hímes tojás, nyuszicukor, csokoládé.

            Egyes néprajzkutatók szerint német területen alakult ki a tojást hozó nyuszi képzete. Főleg délnémet vidéken hitegették a szülők a kisebb gyermekeket azzal a mesével – ha nagyon firtatták a húsvéti tojás eredetét –, hogy a nyulacska rakta. Sokszor hozzáfűzték: a húsvéti nem közönséges tojás, nem tyúk tojta, nyúltól származik.

            A mese hitét a múlt században a bádeni nagyhercegségben egy különleges szokáshoz kapcsolódóan erősítették meg a szülők. Húsvét másnapján, azaz húsvéthétfőn az emmausi tanítványokra emlékezve ájtatatossággal egybekötött határjárásra indultak. Az emmausjárás útvonala hagyományos volt, évente ugyanazt a határrészt járták be. A gyereke számára előre elrejtették a bokrok aljában, erdőben a tojásokat. Keresgélés közben azután néha egy-egy nyuszi is kiugrott a bokorból, így szentül hitték a gyerekek, hogy a húsvéti tojások ajándékozóit riasztották fel megszokott helyükről, fészkükről.

            Solymos Sándor néprajzkutató szerint egy félreértésnek köszönhetően terjedt el az a hiedelem, hogy a nyuszi hozza a húsvéti tojást. Egyes német vidékeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak, tojásaival együtt. E gyöngytyúk német neve Haselhuhn, de sok helyen csak Haselnek hívták. Feltehetően ebből ered a félreértés, németül ugyanis a nyúl neve Hase.

            Népszerűsége nálunk a múlt század végén, a képeslapok elterjedésével következett be, egyre inkább kiszorítva a hagyományos húsvéti állatot, a bárányt.

            Nem minden esetben lehet kideríteni, honnét ered más tojáshozó állatok megjelenése. A svájciaknál a kakukk, a gólya, a cseheknél a pacsirta. Az ortodox keresztény országokban nincsenek tojáshozók. Macedóniában egy Pasalia nevű húsvéti szellemet jegyeztek fel, aki az éjféli mise után piros tojásokat dug a gyerekek párnája alá, miközben alszanak. A legkülönösebb azonban az a francia hiedelem, miszerint a nagycsütörtökön elhallgató harangok útjuk során tojásokat gyűjtenek és Rómából visszatérve minden jó gyereknek adnak. Ők aztán a kertben, az ablakpárkányon vagy éppen a házban akadnak rájuk.

(Ez az írásom megjelent: Veszprémi 7 Nap; 1998. április 9.)

Húsvéti képeslapokból válogatás

Képeslapok 2020-ból

Felvidéki képeslap 2020-ból

A bolondságok napja - április 1.

          Április elsején az emberek heccelik, ugratják, megviccelik egymást. Emlékszem, mi középiskolás korunkban ekkor taxival mentünk iskolába, minden szünetben más-más terembe költöztünk. A tanárok negyedórákig keresgélték az osztályokat.

          E napon már az ókori görögök is megtréfálták egymást. Valószínűleg valamelyik téltemető-tavaszköszöntő pogány hagyományokra vezethető vissza.

Én most további viccekkel fokozom a jókedvedet:

A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához: –Idösanyám, nem elég savanyú ez a káposzta.
–De fiam! Hát ez mákostészta.
–Ja! Annak ölég savanyú.

A székely bácsi összeveszik az asszonnyal. Dühösen kimegy a házból és becsapja az ajtót. 17 év múlva visszamegy.

Kérdi az asszony: –Hol voltál?

Mire a székely: –Kinn!

A házaspár már két órája autózik, amikor a feleség a fejéhez kap és felsikolt:
–Úristen, forduljunk vissza! Bedugva hagytam a vasalót és félek, hogy le fog égni a ház.
–Á, dehogy fog leégni! – feleli a férj – Én meg nyitva hagytam a kádcsapot a fürdőszobában.

Vadnyugati tréfa