Részeg menyecskék (fánk)

Szilárd Leó születésnapjára - Életéből 1898. február 11.

Szilárd Leó fényképe 1960-ból

Szilárd Leó (Budapest, Terézváros, 1898. február 11.– La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan tervben.

            Szilárd igen energikus kutató volt, Hawkins professzor szerint naponta legalább húsz új ötlettel állt elő, amelyek igen képtelenül hangzottak, de ha havonta legalább egy igazán használható akadt közülük, akkor ez igazán nagy teljesítmény. Megrögzött agglegény volt, akit el nem lehetett képzelni, mint házas embert. Pedig 1951-ben megházasodott, mikor Amerikában újra találkozott régi ismerősével, Gertrud Weiss-szel. Házasságot kötöttek, de továbbra is külön éltek. Gertrud az orvosi egyetemen tanított. Igen boldogok voltak együttlétük rövid időszakaiban, de önálló életmódjukat soha nem adták fel. Élete akkoriban elég abszurd volt, hiszen felesége Denverben tanított, Szilárd munkahelye Chicagoban volt, lakhelye pedig egy szállodában New Yorkban. Csak élete utolsó szakaszában LaJolla-ban éltek igazán együtt.

Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben

Einstein és Szilárd Leó

Szilárd Leó születésnapjára - - - 1898. február 11. Történetek, emlékezete

Szilárd Leóval kapcsolatos történetek

         Szilárd sokat segített másokon. Huga elmondása szerint nem volt igazán jó testvér, de amikor a férje megbetegedett, a világ másik végéről utazott oda és anyagilag segített rajtuk, de fennen hangoztatta, hogy ezt nem a sógoráért, hanem egyszerűen egy emberért teszi.

 Szilárd Leó-karikatura (David Levine)

            Egy másik eset D. Hawkins professzorral történt, mikor az politikai nézetei miatt anyagi nehézségekkel küszködött. Szilárd vitatta Hawkins igazát, és megpróbálta meggyőzni, de amikor ez nem sikerült, titokban komoly pénzösszeget hagyott egy közös barátjuknál, arra az esetre, ha Hawkins komolyan megszorulna.

            Francis Crick, a DNS szerkezetének és szerepének Nobel-díjas megfejtője jegyezte fel: Enrico Fermit sok minden érdekelte, így ez élet eredete is. Egyszer baráti társaságban ezt mondta: A Tejútrendszerben van legalább százmilliárd csillag, többé-kevésbé olyanok, mint a Nap. Sokuk körül bolygók keringenek, egyeseken folyékony víz is előfordul. A vízben a csillagfény hatására kémiai vegyületek szintézise indul meg, az óceánból langyos tápláló leves válik. Ebből az erőlevesből önreprodukáló struktúrák táplálkoznak. A természetes kiválasztódás belőlük mind fejlettebb, komplexebb lényeket hoz létre. Civilizációk kelnek életre, velük tudomány és technika. Újabb és újabb bolygókat keresnek fel ezek az értelmes lények, bejárva az egész Tejútrendszert. Ezeknek a rendkívül okos lényeknek a figyelmét aligha kerülheti el egy olyan szép bolygó, mint a Föld. De hát akkor hol vannak?" A kérdésre a jelenlévő Szilárd Leó rögtön válaszolt: "Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat."

Emlékezete (a teljesség igénye nélkül)

–Emléktáblája Budapesten, a szülőházán (Bajza u. 20.)

-Az 1999. október 24-én két magyar csillagász (Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula) által felfedezett kisbolygót Szilárd Leóról nevezték el (38442 Szilárd).

-Országos Szilárd Leó Fizikaverseny (minden évben az 1986/87-es tanévtől)

–Szobra a Paksi Atomerőmű Látogatóközpontja előtti parkban (Farkas Pál, 1995.)

–Szilár Leóról park elnevezve Pécs-Uránvárosban

–Szilárd utca Budapesten a 17. kerületben

Georg Klein: Szilárd Leó tízparancsolata (a Corvina Tudóstár sorozatban jelent meg)









A demotiválós kép az irodákból jól ismert motivációs poszterek legtöbbször vicces, szarkasztikus változata:

Nagymaros látnivalóiból

Nagymaros város Pest megyében a Szobi járásban.

Nagymaros a Dunakanyarban, a Duna bal partján, a Börzsöny lábánál fekszik, szemben Visegráddal és a visegrádi várral. Megközelíthető vasúton a Budapest-Szob fővonalon Nagymaros-Visegrád vagy Nagymaros állomáson leszállva, menetrendi kirándulóhajóval, szárnyashajóval Budapestről és Esztergomból is, vagy Visegrádról komppal, esetleg a 12-es országúton gépkocsival.

·Római katolikus templom: A 14. században épült. A lent négyzet, a második emelettől fölfelé nyolcszögletű torony a 15. század végén az oromfalas hajó mellé épült. A torony nyolcszögletű felső szakasza a 15. században kétemeletesre épült, és két sátorral lehetett fedve. Ma egy és fél emeletes. A harmadik emeleten a fő homlokzatnak megfelelő csúcsíves lezárású, kőkeretezésű könyöklő párkányos, ferde bélletű ablaka van. Közvetlenül az ablakzáradék felett húzódik a harmadik és negyedik emeletet szétválasztó, az egész toronytestet körülfutó ővpárkány. E felett alacsony dob, az egykori negyedik emelet maradványa. A hajóhoz épített torony az egykori 14. századi oromfalat jelentékeny részben eltakarja. 

A hajóhoz egyszakaszos, a nyolcszög három oldalával záró támpilléres gótikus szentély és téglány alaprajzú sekrestye kapcsolódik. A torony alatti négyzetes előcsarnokba a homlokzati gótikus keretű kapun át jutunk.

A főbejárattal szemben csúcsívben záródó kapukeret-zárókövén 1509-es évszám. A templom északi oldalán 14. századi vörös márvány sírkőlap volt, mely a visegrádi Mátyás király Múzeumba került.

·Kittenberger Kálmán szobra

·Nagymaros egyik utcája Kittenberger Kálmánról kapta a nevét (azelőtt Csuka-völgy volt). A Léván született Afrika kutató és vadász 1920-1958-ig lakott a 20-as számú házban. Az expedíciói során gyűjtött anyag nagy része elpusztult 1956-ban egy tűzvészben a Nemzeti Múzeumban. A nagy vadász mellszobra 1971 óta a Fő téren áll. A ház gyakori vendége volt Fekete István író, továbbá sógora, a másik Afrika-kutató és ornitológus Kovács Ödön.

Kittenberger Kálmán emlékház

·Julianus barát kilátó

·Ereklyés Országzászló

·Rókus kápolna

·Kálvária kápolna

· XIV. században telepített szelídgesztenye erdő Nagymaros egyik nevezetessége volt, sok családnak nyújtott kiegészítő megélhetést. A gesztenyét Pestre vitték eladni. A Kálváriadomb 167 lépcsőjének megmászása után igazán kellemes a séta a hűvös erdőben. 

·Szent István és Gizella királyné szobra

·Szent Márton és a koldus szobra

·Az Élet fája: a Csodaszarvast felidéző kút Seregi György alkotása

Szép korzó vezet végig a Duna-parton a település határáig. Az erőmű tervezett építése miatt feltöltötték a partot, kivágták a sok évtizedes híres jegenyesort és új sétányt alakítottak ki. A szobrok a művésztelepen nyaraló szobrászok alkotásai, a Csodaszarvast felidéző kút Seregi György díszműkovács iparművész alkotása, 2000-ben, a millenniumi 

Híres emberek

·Itt született 1906. február 18-án Hollósi Frigyes evezős, úszó, edző, sportvezető.

·Itt hunyt el 1958. január 4-én Kittenberger Kálmán híres Afrika-kutató, vadász, akinek egykori otthona még ma is megtalálható Nagymaroson (Sylvia Lak).

·Itt hunyt el 2009. április 15-én Gánti Tibor vegyészprofesszor, természetkutató, a Chemoton elmélet (az élet keletkezésének egy hipotézise) megalkotója.

·Itt élt Szabados György zongoraművész-zeneszerző, a város díszpolgára.

Itt született Nagymarosi Mihály válogatott labdarúgó

(Szöveg és képek: Wikipedia, saját)

Batthyány Lajos születésnapjára - 1807. február 10.

            gróf Batthyány Lajos (Pozsony; Trianon után: Bratislava - ma: Szlovákia), 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke.

Életéből néhány mozzanat

            Édesapja gróf Batthyány József Sándor (1777–1812), édesanyja a köznemesnek született Skerlecz Borbála (†1834) volt; Lajos a házaspár második gyermeke.

            Tagja volt az országgyűlés reformköveteléseit Bécsbe vivő küldöttségnek. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar minisztérium megalakításával. Az 1848. március 23-i ülésen terjesztette fel minisztereinek jegyzékét (Batthyány-kormány). Első feladataként kidolgozta, illetve kidolgoztatta az átalakulás törvényeit, és azokat elfogadtatta az utolsó rendi országgyűléssel. Kormánya e törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdett működni. A rendkívül nehéz kül- és belpolitikai helyzetben Batthyány kiváló teljesítményt nyújtva kortársai fölé magasodott: az 1848 márciusában hatalomra került kormányzatok közül az ő kormánya maradt a legtovább (több mint fél évig) hivatalában.

            Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Elérte, hogy a Magyarországon állomásozó császári-királyi csapatokat kormánya alá rendeljék (május 7-én). Megpróbálta hazavezényeltetni a korábban Magyarországon sorozott katonákat. Létrehozta az új törvények által előírt nemzetőrséget, aminek feladata hivatalosan belbiztonság felügyelete volt. Májusban elkezdte szervezni az önálló magyar honvédséget, és ehhez honvédeket toboroztak. A nemzetőrség ügyeit az e célra létrehozott Országos Nemzetőrségi Haditanács élén maga intézte, és Mészáros Lázár hazatértéig (április 7. – május 23. között) maga vezette a hadügyminisztériumot is. Sikerült felállítania az első tíz honvédzászlóaljat; később ezek váltak a nemzeti haderő magvává. Az örökváltság és a közteherviselés ügyében Kossuth Lajos álláspontját fogadta el; a parasztságot az úrbér eltörlésével szerette volna a liberális nemesek oldalára állítani. (Wikipedia)

          „Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja, aki lelkét visszaadta Istennek, de emléked örökké élni fog sziveinkben, emléked élni fog az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig”. — Teleki László

Emlékezete

 

–Holttestét családja a pesti ferencesek templomának kriptájában rejtette el, majd 1870. június 9-én a nemzet gyásza mellett átvitték a Kerepesi úti temetőbe. Sírja fölé 1874-ben a székesfőváros díszes mauzóleumot emelt (Schickedanz Albert műve).

–Arcképét Barabás Miklós festette meg.

–Batthyány-örökmécses Budapest V. kerületében.

–A Batthyány tér és a Batthyány utca Budapest I. kerületében (a Vízivárosban). A Batthyány utca elején (a 2. sz. házon) emléktábla, a Batthyány téren 2008-tól köztéri szobor őrzi emlékét.

–A Professzorok Batthyány Köre (2002-ben alakult civil szervezet).

–A Batthyányi Lajos Alapítvány (1991-ben létrehozott magánalapítvány).

– Batthyány Társaság emlékérme 1994. Tervező: ifj. Szlávics László.

–Születése 200. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki. Tervező: Csikai Márta.

–Gödön emlékpad örökíti meg a kivégzőosztag előtt mondott utolsó mondatát.  (Forrás: Wikipedia)

A különleges természet

Dickens születésnapjára - 1812. február 7. - Idézetek

–Tegyen boldoggá az az élet, amit magad választottál.

–Nem tudod, hogy minden keresztény lélek, amely becsülettel dolgozik a maga kis körében – akármi legyen is az –, túlságosan rövidnek fogja találni halandó életét ahhoz képest, hogy milyen töméntelen lehetőség van benne arra, hogy hasznossá tegye magát! Nem tudod, hogy semmi megbánással jóvá nem tehetjük egy élet elmulasztott alkalmait? Pedig én elmulasztottam.

–Így van ez egész életünk során: legsötétebb perceinkben olyan emberek gusztusa szerint cselekszünk, akik megvetésünk tárgyai egyébkor.

–Azt éreztem, hogy ez a nap egészen más, mint az összes többi nap, nem hasonlít egyikhez sem, még az ég színe sem ugyanaz - sokkal szomorúbb.

–Ha barát kell, a legjobb leszek. Ha magányra vágysz, én a csönd leszek. És ember leszek, mert emberre vágysz: ki szeret, ki elfogad, s kit igaznak látsz.

–Halhatatlan lények örökkévalóságig tartó, szakadatlan munkájának eredményeként fejlődik ki az a sok jóság, amit ez a föld teremteni képes.

–Ha már a betegség és a szomorúság ragadós, becsületes, méltányos és nemes elintézési módja az a dolgoknak, hogy a nevetésnél és a jókedvnél semmi sem ragadósabb ezen a világon.

–A halottak lelke néha visszatér a földre, meglátogatni a helyeket, amelyeket szentté avatott a szeretet, a síron túli halhatatlan szeretet.

–Ha az ördög úgy jár a földön, mint az ordító oroszlán, csak elvétve csábít maga után egy-egy vadat vagy vadászt. De ha divatosan öltözködik, kikenve-kifenve; ha torkig telt a bűnnel és az erénnyel egyaránt, s a pokol éppoly kevéssé érdekli, mint az üdvösség; akkor, teljék bár kedve akár abban, hogy vörös pántlikát osztogat, akár abban, hogy vörös tüzet gyújtogat, akkor veszedelmes csak igazán.

–Jobb a vakság, mint a gonosz tekintet.

–Az ember életútja egy bizonyos véget vetít előre, és ha le nem tér róla, ide fog vezetni. (...) –De ha megváltozik az irány, más lesz a vég is.

–Ezen a világon semmi jó nem történik úgy, hogy pár ember az elején ne hahotázna rajta.

–A búcsúzás fájdalma jelentéktelen a viszontlátás öröméhez képest.

–Nem kívánom kiteregetni az érzelmeimet, de szokásom szerint sokkal többet gondolok magára, mintsem az egészséges alvás engedné.

–Józan ésszel, ígérettel, reménnyel, lelkem nyugalmával, boldogságommal dacolva szeretem, és szenvedélyemtől semmi el nem téríthet.

–Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz.

–Ha az éves bevételed 20 font, és az éves kiadásod 19 font, az eredmény: boldogság.

(Illusztráció Dickens: Szép remények c. művéből.)