NOSZTALGIA - HÉT ÉVE TÖRTÉNT - - A Magyar Örökség díj átadása - - - 2014. március 22.

A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A Magyar Örökség díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság "Láthatatlan Szellemi Múzeumát".

A kitüntetést odaítélő díjbizottság elnöke az indulástól 2000-es államfővé választásáig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. Az első díjkiosztásra 1995. december 21-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében került sor. A díjátadásra azóta folyamatosan évente négy alkalommal kerül sor. Az idén – első alkalommal  – a felújított Vigadóban.

 

A Magyar Örökség díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében.

 A Díszterem csillárjai

A jelen lévők a Himnuszt éneklik. Az elnökség tagjai.

A mostani díjazottak:

A KALÁKA EGYÜTTES KÖLTÉSZETET ÉS ZENÉT

ÚJRAEGYESÍTŐ MŰVÉSZETE

^†CSONKA FERENC KATAKOMBACSERKÉSZ PASZTORÁCIÓJA

KUNKOVÁCS LÁSZLÓ SZERVES MAGYAR MŰVELTSÉGET

MEGÖRÖKÍTŐ MŰVÉSZETE

TAKARÓ MIHÁLY IRODALOMTANÍTÁSA

A KISKŐRÖSI PETŐFI SÁNDOR SZÜLŐHÁZ ÉS EMLÉKMÚZEUM IGAZGATÓJA, KISPÁLNÉ DR. LUCZA ILONA HAGYATÉKÁPOLÓ MUNKÁSSÁGA

KALÁSZ MÁRTON KÖLTÉSZETE ÉS IRODALOMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE

^†HUSZÁRIK ZOLTÁN FILMMŰVÉSZETE

VISSZATEKINTÉS 2012-be - Rendhagyó nőnapi előzetes - - - - - március 8.

            Véleményem szerint a mai Magyarországon teljesen elavult külön nőnapot tartani, ugyanis manapság egyértelműen mindenütt a hölgyek vannak fölényben, előnyben. Erről írtam néhány bejegyzést is a „Gondolatok” között. Sőt még hozzászólást is kaptam. Ajánlom olvasóim figyelmébe.

            Mondanivalóm alátámasztására egy igazi csemegét találtam, amire nagyon büszkék lehetünk, és ami sajnos elsikkadt a hírek között.

         Fantasztikus sportágtörténeti bravúrt hajtott végre a norvégiai Tromsőben a divízió I-es világbajnokságon az U18-as magyar női jégkorong válogatott!

            A 2011–2012 nemzetközi jégkorongszezon legnagyobb meglepetését produkálták azzal, hogy jövőre a világ legjobb nyolc csapata között szerepelhetnek. Ez azért is kimagasló, mert az együttes ebben az idényben indult először a nemzetközi porondon, ezért novemberben vb-selejtezőt kellett vívnia, majd onnan jutott ki a tromsői tornára. A két viadalon 10 mérkőzés, 10 győzelem a mérleg (sorrendben Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Kazahsztán, Olaszország, Ausztria, Szlovákia, Japán, Norvégia).

. A csapat gerince még olyan fiatal, hogy a következő elit vb-n 15-en is szerepelhetnek a mostani húsz tagú keretből, így aztán van rá esély, hogy sikerüljön a legmagasabb körben való bennmaradás. A mostani élvonalat Oroszország, Svájc, Kanada, USA, Svédország, Finnország, Csehország és Németország alkotja. Az erőviszonyok alapján Oroszország vagy Svájc helyére kerül be Magyarország.

            A tromsői vb-n Huszák Alexandrát (Szerb Antal Gimnázium, Budapest 10/a.) választották a torna legjobb csatárának, ő lett a pontkirály is (7 gól+3 gólpassz), és ugyanúgy 10 ponttal zárt, mint az ifjúsági olimpiára készülő Gasparics Fanni (2+8). A fiatalok sikerén felbuzdulva a magyar szövetség benevezte a felnőtt válogatottat a 2014-es szocsi olimpia előselejtezőjére, amelyre majd idén novemberben kerül sor. (Forrás: MTI, XLSPORT)

Mohácsi busójárás - február 28.

            A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

            A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

            Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, amely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.         
          A balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a 18. század végéről vannak az első adatok.

            A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
          Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

            Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert.

(Felhasználtam: Mohácsi Busójárás Hivatalos Oldala)

          Mohácson számos más jelmezescsapat is részt vesz a mulatságban, elsősorban Szerbiából és Lengyelországból

          Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvette a szellemi örökség reprezentatív listájára a "Mohácsi busójárás"-t.

VISSZATEKINTÉS - Betiltották a rövid szoknyát Szváziföldön

        Betiltotta a miniszoknyát és a hasat szabadon hagyó toppot Szváziföld dél-afrikai királyság rendőrsége arra hivatkozva, hogy a lenge öltözék megkönnyíti a nők megerőszakolását. Tiltólistára került a csípőfarmer is. A hétfőn közzétett hatósági dress code-ot megsértő nőket akár fél évre is bebörtönözhetik. (Ez 2013-as hír volt, de annyira tetszik, hogy újra felteszem.)

A pucérkodási tilalom nem vonatkozik arra a hagyományos évenkénti szertartásra, amelynek során III. Mszváti király új feleségeket választ magának szűz lányok közül: a ceremónián a pucér keblű lányok még bugyit sem viselhetnek, csak egyfajta ágyékkötőt, amely azonban nem fedheti el az ülepet. A szváziföldi királynak jelenleg 13 felesége van, akik mind saját palotában laknak. A koldusszegény afrikai ország első emberét a világ leggazdagabb uralkodói között tartják számon. (Forrás: Index)

Szváziföld Magyarország területének egyötödét kitevő ország Délkelet-Afrikában terül el a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”.

A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a 19. század elején foglalták el, habár elődeik már a 18. század közepén megjelentek itt. Az államot az 1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt. 1894 és 1902 között a búrok kényszerítettek rá védnökséget, majd az angolok kezébe került. 1903-tól Transvaallal együtt kormányozták, majd 1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország 1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeit Nagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést 1964-ben tartották, majd 1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét 1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját. (Forrás: Wikipedia)

A legkisebb afrikai ország lakossága most 1 millió 18 ezer. A 2011-ben végzett népszámlálás eredményei szerint 10 év alatt 218 ezerrel (egy ötödével) csökkent a lélekszám. Drámaian sújtja az AIDS. ENSZ-adatok szerint a felnőtt lakosság 40 százaléka fertőzött. (Forrás: AFP/Független Hírügynökség)

Férfiak és nők görbe türkörben

Ödön nőtlen volt, egyedül élt apjával, és a családi vállalkozásában dolgozott. Amikor megtudta, hogy beteg édesapjától egy vagyont fog örökölni, úgy döntött, hogy megnősül, és feleségével együtt élvezi majd az életet. Egy fogadáson pillantotta meg a legszebb nőt, akit valaha is látott. Elállt a lélegzete.

–Lehet, hogy átlagos férfinak tűnök – vallotta be álmai asszonyának –, de pár hónap múlva, amikor apám meghal, 65 millió euró örököse leszek. A lenyűgöző hír hallatán a fiatal szépség elkérte névjegyét, és három nap múlva a mostohaanyja lett.

A házasság hetéhez én is hozzájárulok - humorral

A házasság hete alkalmából - A boldogsághoz jó tanácsok