2022. május 14., szombat
Okos gondolatok
Címkék:
Gondolatok
Rovarűző növény is a levendula
A lakásba berepülő rovarok ellen nem csak vegyszerekkel vagy esztétikusnak éppen nem mondható szúnyoghálóval védekezhetünk. Vannak ezeknél sokkal hatásosabb természetes módszerek is, amelyek ráadásul a balkont is üde zöldbe és színesbe borítják!
Gyakorta tesznek szárított levendulacsokrot a szekrénybe molyok ellen, de a cserépben vagy virágládában tartott szépség más rovarok, többek között a legyek és szúnyogok ellen is hatásos. Kifejezetten igénytelen növény. Állja a meleget, a hideget, a szárazságot, nem különösebben tápanyagigényes virág. A cserepében tocsogó víz azonban nem tesz jót neki, ezért csak akkor kell öntözni, ha már szikkadni kezdett a földje.
A levendula (Lavandula angustifolia) az árvacsalánfélék családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó félcserje. Virágai kékeslilák vagy mélylilák, a növény felső részén virulnak. Elég csak megfogni őket, és kezünk egész nap illatos marad.
A levendula illata átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat. Tartalomanyagai: illóolaj (1-3%), fő összetevői a linalol (20-25%) és linalil-acetát (30-40%), cserzőanyagok, rozmaringsav, kumarinok, flavonoidok.
Étkezéshez felhasználása: provance fűszerkeverék, gyros egyik alapfűszere
Étkezéshez felhasználása: provance fűszerkeverék, gyros egyik alapfűszere
Idegerősítő, ezért alkotórésze olyan nyugtató gyógyteakeverékeknek, melyek még nem erős idegnyugtatók, hanem csak segítenek áthangolni a pozitív működésre. Bazsalikom, rozmaring és szurokfű hozzáadásával fokozni lehet a hatását. Egyszerű vízgőzdesztillációval nyert illóolaja oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket, akadályozza a rothadási és erjedési folyamatokat.
Címkék:
Egészség,
Életvitel,
Érdekességek,
Növényvilág
2022. május 13., péntek
Pipacskavalkád
Címkék:
Gyerekvilág,
Növényvilág
Jobb-e a jobb, mint a bal?
„Bal lábbal kelt fel” – mondjuk arra az ismerősünkre, aki zsémbesen, rosszkedvűen viselkedik. „Balszerencse” ért bennünket, szoktuk mondani, ha tervünk nem sikerül, óvatosan kell közlekednünk, nehogy „bal”-esetet szenvedjünk, s elég egy „bal”-lépés ahhoz, hogy „bal”-sikerünk legyen. Ekkor se veszítsük el azonban reményünket, mert lehet, hogy sorsunk „jobb”-ra fordul.
Íme egy csokor a „bal”-hiedelmekből, amelyek szinte olyan régiek, mint maga az emberiség. Már az ókori népeknél is ügyeltek arra, hogy páratlan számú lépcsők vezessenek fel az épületekbe, hogy ha a jobb lábukat tették az első lépcsőfokra, akkor jobb lábbal léphessék át a küszöböt.
Honnan ered ez a sok „bal”-hit? Nyilván onnan származik, hogy a jobb kezünk, jobb lábunk általában fejlettebb és ügyesebb. A legrégibb emberkészítette eszközök arról tanúskodnak, hogy őseink között még egyenlő arányban voltak a jobb-és balkezesek. Az egészen kicsi gyermekeknek rendszerint mindkét kezük egyformán ügyes és csak később válik a jobb kezük ügyesebbé, mivel szüleik állandóan ügyelnek arra, hogy a „szép kezükkel” nyúljanak a tárgyak után és fogják meg azokat.
Vannak azonban született balkezesek is, ami nem jelenti azt, hogy ügyetlenebbek volnának társaiknál. Gondoljunk csak a különböző sportágakra: vívásra, teniszezésre, futballozásra, ahol a balkezesség nem hogy hátrány, hanem vitathatatlan előny. Sok híres ember – Leonardo da Vinci, Michelangolo, Beethoven, Goethe, Benjamin Franklin – balkezes volt. Hiba volna tehát arra kényszeríteni a született balkezeseket, hogy a jobb kezüket használják. Ez éppen olyan nehezükre esne, mintha a jobbkezesektől megkövetelték volna, hogy bal kézzel írjanak.
Érdekes, hogy nem csak az emberek, hanem az állatok között is szép számmal akadnak balkezesek, illetve balmancsosok. Az emberszabású majmok egyenlő arányban jobb-, illetve balkezesek. Vannak ballábas lovak is, s a siker szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy a versenypálya jobbra, vagy balra kanyarodik-e. A jobblábas lovak vágtában a jobb mellső lábuk érinti először a talajt. Néhány híres versenyló balra kanyarodó pályán mindig gyengébb eredménytért el, kiderült róluk később, hogy ballábasok.
S mi a helyzet a közúti forgalommal? Miért haladnak a járművek az út jobb oldalán? Lehet, hogy azért, mert olvasáskor megszoktuk, hogy balról jobbra kövessük a sorokat.
Feltételezik azt is, hogy a szemünk előbb érzékeli a velünk szemben közlekedő járművet, ha bal felől érkezik. Régen számos országban baloldali volt a közúti közlekedés (pl. Magyarországon is) – Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Indiában, Új-Zélandon és nagyon sok országban ma is. A baloldali közlekedésnek viszont a kerékpárosok látták a hasznát, mert – miért, miért nem – az emberek többsége baloldalról száll fel és le a bicikliről, s így baloldali forgalom esetén kevesebb veszélynek van kitéve.
Magyar figyelmeztetés a határ után
Címkék:
Egészség,
Érdekességek
2022. május 12., csütörtök
Humordömping
Címkék:
Humor
Sült csirke zöldségraguval
Hozzávalók:
- egy 1,5 kg-os csirke
- 12 dkg vaj
- 50 dkg paradicsom
- 20 dkg burgonya
- 1 mk. fahéj
- 1 mk. fehér bors
- 10 dkg gomba
- 10 dkg sárgarépa
- 10 dkg tök
- só
-1 l
forró víz
- 12 dkg vaj
- 50 dkg paradicsom
- 20 dkg burgonya
- 1 mk. fahéj
- 1 mk. fehér bors
- 10 dkg gomba
- 10 dkg sárgarépa
- 10 dkg tök
- só
-
Elkészítése:
A
csirkét megtisztítjuk, majd a combokat rajtahagyva szétszedjük. A vajat
felhevítjük, majd megpirítjuk benne. Utána kiszedjük, és a vajra rátesszük a
felkockázott burgonyát és a többi zöldséget. Megfuttatjuk rajta, majd a húshoz
adjuk. sóval, borssal és fahéjjal ízesítjük, majd rátesszük a felszeletelt
paradicsomot. Felengedjük a vízzel, és felfõzzük. Utána közepes hõmérsékleten,
lefedve készre fõzzük.
Címkék:
Recept
A breznai kiáltvány - 1703. május 12.
A
breznai kiáltvány, vagy brezáni pátens,
vagy brezáni kiáltvány a
legnevezetesebb okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek (a
korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs,
törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt)
sorában.
1703.
május 6-án kuruc felkelők, Esze Tamás
tarpai jobbágy a felkelő parasztok vezetője, és az ott bujdosó Rákóczi és
Bercsényi személyesen találkozott a lengyelországi Brezán
(Brezna, Bržezan, régi magyar nevén Brezán, lengyel nevén Brzeżany) várában.
1703. május 12. keltezéssel II. Rákóczi Ferenc herceg és Bercsényi Miklós gróf kiadta a "nemes és
nemtelen" országlakosokat hadba hívó " Mi Felső-Vadászi Rákóczi
Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós.…" kezdetű „breznai
kiáltványt”. Ennek a fegyverbe szólító pátensnek három magyar nyelvű példánya,
a szabadságharc publicisztikajának első emléke, Bercsényi kézírásában maradt
fenn, melyeket Thaly Kálmán fedezett föl
Szövegéből:
Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és
Gróff Székesi Bercsényi Miklós. Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk
régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen,
fegyverviselő és otthon lakós igaz magyaroknak Istentől minden jót kívánunk.
Nem lehet oly magyar, hogy az eddig Magyarországon törvénytelenül, Isten és
igazság ellen hatalmaskodó és minden rendet képtelenül sanyargató idegen
nemzetnek kegyetlenkedését, portiózó s képtelen adóztató zaklatásait, szabados
törvényeinknek szakgatásit, nemzetünknek és szabadságunknak megvetését és már
láb alá vetetteknek csúfolásit elégségesen nem érzette s nem értette volna…
(…)
Azt mindazonáltal előre is nagy tilalommal
tilalmazzuk, hogy Istennek áldása rajtunk maradhasson s az országnak minden
rendi irtózás nélkül való bizodalmat vehessenek és az szegénységnek teljes
nyomorúságinak megváltása, nem változása következzék: senki, sem külön, sem
csoporttal, sem sereggel, akármeily vallású egyházi személyt, templomot,
cintermeket, klastromokat, nemesi lakos személyeket, nemesi házokat,
kastélyokat, útonjárókat, kereskedőket ne háborgasson, falut, várost, malmot ne
égessen, prédáljon; hanem az előljáróknak eleikben adott s vélek közlett mód
szerént keresvén az ellenséget, mindenekben csendes istenes egyértelemmel
legyenek, magok s hazájok javára.
Költ Lengyelországban Brzezán várában, 12. May 1703"
Címkék:
Kuruckor,
Magyarság történetéből
2022. május 11., szerda
Emberi bolondságok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)