2024. augusztus 1., csütörtök

Az első lóvasút Budapesten - 1866. augusztus 1.

          Az első lóvasúti vonal a Széna tér (ma Kálvin tér) és az "Újpesti indóház" (ma Újpest-Városkapu metrómegálló) között épült meg.
          A Kiskörúton és az Ország úton (a mai Váci út) haladt. Megállói: Nemzeti Múzeum, Zrínyi kávéház (Astoria), Evangélikus templom (Deák tér), Lipót-templom (Bazilika), az indóház (Nyugati pu.), a kis sörcsarnok (Lehel tér) és Újpest; a Váci úton a kocsikat bárhol meg lehetett állítani. Az újpesti végállomás, a Károlyi által építtetett díszes indóház (Bagolyvár) ma is áll a vasúti Duna-híd tövében. Táv: 9 kilométer, menetidő:  35 (60) perc, a kitérőknél 5-10 percet kellett olykor várakozni ; 30-40 főt szállíthattak. 12 kocsi 14 fordulót tett meg naponta, menetsűrűség: 4,5 perc a 12 órás üzemidő alatt;
          A járatra kezdetben elővételben lehetett jegyet kapni, óriási volt a zsúfoltság, az első hónapban 57 ezren utaztak rajta. Menetdíja: első osztályon 20, harmadikon 10 krajcár, de a gyári munkások 20-25 százalék engedményt kaptak. Ha a lovak elfáradtak, az utasok segítettek nekik a haladásban.
Budán két lóvasúti vonal épült Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) építésében: a zugligeti - 1868, a Pálffy (ma Bem József) tértől Zugligetig ; és az óbudai - 1869, a Lánchídtól Óbudáig (a meredekebb szakaszokon előfogattal növelték a lovak erejét)
          1878-ban a tőkeerősebb pesti társaság felvásárolta a budait, a két cég Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven összeolvadt. Az egységes cég új járata a Margit hídon 1879-től haladt át.
A budapesti lóvasút hossza: 45,8 kilométer hosszú volt (legnagyobb kiterjedése idején, 1889-ben) 31 járattal, 1200 lóval. A 350 kocsi jórészt kétfogatú volt, egy részük tetőkarzatot is kapott. „
A robbanásszerűen fejlődő nagyváros utcáin 1887-ben jelentek meg az első villamosok, majd 1894-ben a főváros döntött a lóvasutak villamosításáról. A tömegközlekedésből kiszorult lóvasút 1898. június 7-én tette meg búcsúútját a Déli pályaudvar és a János Kórház közötti szakaszon, a margitszigeti 1730 méter hosszú vonalon pedig 1928 áprilisáig jártak a ló vontatta kocsik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése