Ganz Ábrahám születésnapjára - 1814. november 6.

Ganz Ábrahám (1814. nov. 6, Unter-Embrach (Svájc) – 1867. dec. 15, Pest) Apja református kántortanító volt, kilencen voltak testvérek. Édesanyját tízéves korában elveszítette, így már tizenöt évesen ácsmesternek tanult, majd Zürichben öntőinas lett. Húszévesen vándorútjára indult, bejárta szinte egész Európát: Franciaország, Németország, Ausztria, Olaszország gyáraiban dolgozott. Szülőhazájába visszatérve, Schaffhausenben (egy Rajna-parti városban) Georg Neher öntőüzemében is dolgozott, gyakorolta a mesterséget.

            1842 augusztusában érkezett Pestre. Itt a Széchenyi által kezdeményezett József Műmalom építéséhez állt be dolgozni. 1843-ban – öntés közben – a folyékony vas a szemébe fröccsent. Szemtanuk szerint ekkor a következőkkel kommentálta az esetet: „A fél szem oda, de az öntés sikerült". A ranglétrát végigjárta. Gépészként kezdte, majd egy idő múlva már nem csak javított, hanem maga is előállított gépalkatrészeket. Rövidesen „első öntőmester" lett a gőzmalom öntödéjében, majd az öntöde és a gépjavító műhely vezetője. Aztán összeveszett a tulajdonossal, és saját öntödét nyitott. az egykori Kórház (ma Ganz) utcában hét segéddel. Ekkor a lakosság szükségleteit szolgáló öntöttvas tárgyakat készítettek.

Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították (II. kerület, Bem u. 20.).

Az öntöde az 1848-as szabadságharc alatt ágyúkat és ágyúgolyókat öntött a magyar honvédseregnek. A szabadságharc leverése után Ganzot vád alá helyezték. Hat hét elzárásra ítélték, de a végrehajtását felfüggesztették. Ganz folytatta munkáját, és ez időben ismerte fel, hogy vállalata fejlődéséhez olyan termékekre van szüksége, amelyek nagy sorozatban (tömeggyártásban) készülnek. 1846-ban a Pest-Vác vasútvonallal Magyarországon is megkezdődött a vasutak építése. Európában ekkor kovácsoltvas abroncsú, küllős vasúti kocsikerekeket gyártottak. De Amerikában és Angliában már alkalmazták egy jobb kereket eredményező kéregöntést. Az így gyártott kerekek futófelülete keményebb, kopásállóbb. Ganz 1853-ban tudott először ilyet gyártani, és 1856-ban már szabadalmi oltalmat kapott a továbbfejlesztett eljárására. A kiváló minőségű termék iránt nagy volt a kereslet: a következő 10–15 évben Európa-szerte mintegy 60 vasúttársaságnak szállítottak. 1867. november 23-án előállították a százezredik kéregöntésű kereket.

De Ganz nem csak a vasutaknak szállított, hanem például hidak vas alkatrészeit is gyártotta (a szegedi híd darabjai között 5 tonnás darabok is voltak), valamint malomipari gabonaőrlő hengereket is. Később a gyár ezzel a termékével is világhírű eredményeket ér el Mechwart András vezetésével. Sőt, Ganz azzal vált híressé, hogy felvállalta az első Duna-híd láncainak készítését. Ő öntötte a pesti Lánchíd tartóláncait.

A Ganz-gyár munkáslétszáma 1854-ben 60, 1857-ben 106, 1867-ben pedig már 371 volt. A napi termelés 2-3 tonna öntvény volt (közte 50-60 db kerék). A gyár termékei a következő nemzetközi elismeréseket kapták: a Párizsi Világkiállítás három bronzérme, a Svájci Iparmű-kiállítás ezüstérme, az 1862-es Londoni Világkiállítás bronzérme és az 1867-es Svájci Iparmű-kiállítás ezüstérme.

Ganz Ábrahám 1863-ban Pest díszpolgára lett. Szociális célokra sokat fordított, svájci szülővárosának segélyegyesületébe is rendszeresen teljesített befizetéseket. Gyárában egyedülálló nyugdíj- és betegpénztár működött. Megfeszített munkája és családi problémái idegzetét felőrölték. Sikerei csúcspontján – 1867. december 15-én – maga vetett véget életének, hamvai a Kerepesi temetőben nyugszanak.

            Munkássága eredményeképp fejlődtek ki szerény üzeméből a Ganz-vállalatok. Őt tartják a magyar nehézipar úttörőjének. A mai Lövőház utca–Margit körút–Kisrókus utca–Marczibányi tér által határolt területen alakult meg a Ganz Villamossági Gyár, a mai Millenáris park. Az átalakított helyszínen kezdetben kiállítás működött "Álmok Álmodói – Világraszóló magyarok" néven. A kiállítótermek maguk a régi gyárépületek voltak. Számos gépelem, acélszerkezetek, sőt, még egy működő daru is ki volt állítva, igaz utóbbi már csak a kíváncsi látogatókat szállította. A kiállítás bezárt már, de a csodálatos parkban a gyárépületek állnak még. Sőt, a padok között hatalmas vasöntvények és a gyár legnagyobb mérnökeinek mellszobrai találhatók.

Irodalom: Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői (Bp., 1887); Berlász Jenő: A Ganz-Gyár első félszázada (Tanulmányok Budapest múltjából, Bp., 1957): Vajda Pál: Nagy agyar feltalálók (Bp., 1958).

Iskoláknak is névadója (Budapest, Zalaegerszeg)

Kisbolygót is elneveztek róla. Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta a 115885 kisbolygó felfedezői. 2003. november 6-án észleltek először. Az 1–2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,60 év alatt kerüli meg a Napot.

Mellszobrai: az Öntödei Múzeum kertjében (1967, Cserenyei-Kaltenbacs István), valamint a Ganz Műszer Művek EKM gyára (Budapest, XIX. Üllői út 200) előtt láthatók.

Fokhagymás sült nyúl

Hozzávalók

-1 nyúl 

-2 fej fokhagyma 

–petrezselyem 

–babérlevél 

–2,5 dl fehérbor 

–2,5 dl olaj 

–só 

–fekete bors

Elkészítése

            Megmossuk és darabokra vágjuk a nyulat. Megsózzuk, megborsozzuk, rádörzsöljük a babérlevelet és egy kicsit állni hagyjuk. 

            Takarékon, olajban 20 perc alatt átpirítjuk a nyúldarabokat. Ezután belekeverjük a zúzott fokhagymát és hozzáöntjük a bort. Néhány percig főzzük és rászórjuk a felvágott petrezselymet is. Utólag ha szükséges sóval és borssal ízesítjük.

Az Imréknek boldog névnapot kívánok

Szombathelyi Ferenc halálának évfordulójára - 1946. november 4.

Vitéz Szombathelyi Ferenc (Knausz Ferenc, egyes források szerint Knauz Ferenc, Győr, 1887. május 17. – Pétervárad, 1946. november 4.) 1934-ben felvette édesanyja nevét (Szombathelyi), mert a vitézi rang egyik feltételeként egy magyaros hangzású név is szerepelt.

Apja cipész volt. 1902 őszétől a Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendéke lett. 1906. augusztus 18-án avatták hadapród őrmesterré, beosztották a nyitrai 14. honvéd gyalogezredhez. 1907. november 1-én előléptették hadnaggyá, az ezred műszaki tisztjeként. 1910. október 1-én Budapestre vezényelték, felsőbb tiszti tanfolyamra. Innen az útja egyenesen ívelt felfelé egészen a vezérkari főnöki tisztségéig.

            1944 márciusában, az ország német megszállása előtt, részt vett a klessheimi tárgyalásokon, ahol Hitler bejelentette Magyarország német megszállását. Ekkor – felmérve a magyar honvédségnek a német hadsereghez viszonyított csekély erejét, s az ellenállás hiábavaló voltát – a megszállás elfogadását javasolta Horthy kormányzónak.
            1944. április 19-én – német nyomásra – felmentették vezérkari főnöki megbízatásából, nyugállományba vonult. 1944. október 11–12-én hadbírósági tárgyalást folytattak ellene, valamint Újszászy István vezérőrnagy és Kádár Gyula ezredes ellen a nyugati szövetségesek irányába tett lépéseik miatt. Ekkor felmentették, de Szálasi Ferenc hatalomátvétele után letartóztatták, és Sopronkőhidán, majd Németországban tartották fogva. Szombathelyi 1945-ben, mielőtt amerikai fogságába esett volna, egy "védőiratot" szerkesztett, melyben a Honvéd Vezérkar élén eltöltött időszakáról, akkori cselekedeteiről és azok motivációiról emlékezett meg. Az új magyar koalíciós kormány – kommunista nyomásra – az amerikaiaktól, mint háborús bűnöst kérte ki.  1946-ban a népbíróság 10 évi fegyházra ítélte, népellenes (így !) és hivatali hatalommal való visszaélés bűntettének elkövetése miatt, de a háborús bűntettek vádja alól felmentette. Másodfokon bűnösnek találták háborús bűntett elkövetésében is, az ítéletet életfogytiglanra változtatták. Háborús bűntettként értékelték a vezérkari főnök bírósága felállításában vitt szerepét, a délvidéki atrocitásokkal kapcsolatos magatartását, a Keitellel folytatott tárgyalást, a 2. magyar hadsereg tragédiáját, az 1944. március 19-i német megszállást, a munkaszolgálatosok sérelmére elkövetett oroszországi cselekményeket.

Ezután, szovjet nyomásra és vélhetően Rákosi személyes intézkedése nyomán – az újvidéki bűnösökkel, Feketehalmy-Czeydnerrel, Grassyval és Zöldivel együtt – törvénytelenül kiadták a titói jugoszláv hatóságoknak. Itt fogsága alatt megkínozták, majd egy látszatper keretében halálra ítélték és kivégezték. Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy a kivégzés módja karóba húzás volt, ez azonban nem felel meg a valóságnak.

A Legfelsőbb Bíróság 1994-ben felmentette az ellene emelt vádak alól, megállapítva: a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el. A 2. magyar hadseregnek kiadott, a végsőkig történő kitartásra szóló utasítás nem Szombathelyi önálló intézkedése, hanem a legfőbb hadúr (Horthy) döntése volt, melyet a vezérkari főnök a katonai függelmi viszonyoknak megfelelően végrehajtott. Védőirata, több anyaggal kibővítve 1990-ben jelent meg „Szombathelyi Ferenc visszaemlékezése 1945” címmel.

Emléktáblája a Hadtörténeti Intézetben

Sok boldogságot, egészséget kívánok minden Károlynak!

Gesztenyetorta

Hozzávalók

 –6 tojás 

–12 dkg cukor 

–10 dkg liszt 

–5 dkg gesztenyepüré 

–60 dkg gesztenyés vajkrém

Elkészítése

          A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből 8 dkg cukorral kemény habot verünk. A sárgákat összekeverjük a maradék cukorral és két kanál liszttel, elkeverjük, majd hozzáadjuk a gesztenyepürét is. Összeöntjük a habbal és folyamatos kevergetéssel adagoljuk a maradék lisztet. Mikor jól elkevertük, beleöntjük egy előkészített tortaformába, amit papírral béleltünk ki. Simítsuk egyenletesre a tetejét és tegyük sütőbe. Gyenge lángon süssük 40 percig. Fordításkor vigyázzunk, ne essen össze. Akkor jó, ha benyomva a tetejét visszaugrik. Borítsuk ki előre lisztezett táblára, vízszintesen harmadoljuk el, de csak kihűlés után. Töltsük meg gesztenyés krémmel. Végül kenjük be az oldalát is vékonyan krémmel. Ha marad a krémből, töltsük zacskóba és készítsünk a tetejére mintákat. A külsejét fondánnal is áthúzhatjuk.

A japán kultúra napján - november 3.