NOSZTALGIA - Vadász, horgász, kemping kiállítás és vásár, Budapest, 2015. február 12-15.

Képriport 3/2.

Házasság hete alkalmából - Ilyenek a házastársak

A maja indiánok három holokausztja

Miközben a világ egy része egy félreértelmezett maja naptár miatt a világvégétől izgult 2012. decemberében, a magyar honfoglalással egy időben lehanyatlott maja civilizáció örökösei még mindig saját kultúrájuk megszilárdításáért küzdenek. 1848-ban ők is megvívták a maguk szabadságharcát, de rövid életű független államuk megdöntése óta képtelenek elnyerni a teljes egyenjogúságot a szülőföldjükön.

"A világnak akkor lesz vége, amikor az utolsó maja is meghal" – jövendölte egy legenda szerint a dél-mexikói Lacandon-dzsungelben élő maják spirituális vezetője, az 1996-ban elhunyt Öreg Chan Kin.

Közép-Amerikában, a dzsungellel borított Yucatán-félszigeten – különböző becslések szerint – még ma is 5–9 millió maja él. A 21. század majái hányatott sorsú nép, akiknek ősi civilizációja valamikor időszámításunk szerint 900 körül indult hanyatlásnak. Előtte évszázadokon át emeltek fantasztikus kőpiramisokat és palotákat, de körülbelül a magyar honfoglalással egy időben az építkezések abbamaradtak, a városok rejtélyes okok miatt elnéptelenedtek, majd belepte őket az őserdő. A falvakban, fa-, vályog- és szalmakunyhókban tovább élő maják sorsa aztán 1520 körül pecsételődött meg végleg a spanyol konkvisztádorok érkezésével, akik teljesen leigázták őket.

Mexikó legdélebbi tartományaiban, valamint Belize, Guatemala és Honduras államok egy részén ma több mint 20 különböző maja népcsoport él, akik saját kultúrájukat, identitásukat próbálják megőrizni, és az egyenjogúságért, érvényesülésért küzdenek ezekben az államokban, amelyek az őslakos indiánokat keményen diszkriminálják. "Nem a múlt mítoszai vagyunk, nem az őserdőben és az állatkertekben álló romok. Emberek vagyunk, azt akarjuk, hogy tiszteljenek minket, és ne legyünk rasszizmus és megkülönböztetés áldozatai" – mondta egykor Rigoberta Menchu, a maja származású emberi jogi aktivista, aki népének ügyéért folytatott harcával 1992-ben a Nobel-békedíjat is kiérdemelte.

A spanyol gyarmatosítás után a maják évszázadokon át éltek szinte rabszolgasorban: az európai bevándorlók által létrehozott kasztrendszerben a bennszülött indiánok kerültek a leginkább jogfosztott helyzetbe. Földjeiket elvették, és éhbérért vagy rabszolgaként dolgoztatták őket az ültetvényeken, miközben az Európából behozott betegségek megtizedelték őket. A maja népek leigázása után egészen a 19. századig kellett várni, hogy a megnyomorított nemzet átmenetileg újra a talpára álljon.

1847-ben és 1848-ban a Yucatán-félsziget keleti csücskéből indult lendületes felkelés, miután a mexikói függetlenségi háborúban az európai bevándorlók felfegyverezték a majákat is. Ők a kaotikus helyzetet kihasználva végigsöpörtek a kolóniákon, és bár a fallal védett városokat nem tudták elfoglalni, sikeresen felszabadítottak, és kikiáltottak egy apró, független maja államot. A maják országát a 19. század közepén még Nagy-Britannia is elismerte, ám a tovább húzódó, évtizedeken át tartó harcok végén, 1901-ben a spanyolok visszafoglalták azt, és fél évszázad alatt ismét felmorzsolták a maja ellenállást.

Bő fél évszázaddal később, a gyarmatok teljes felszabadulása után Guatemalában véres, három évtizedes polgárháború ontotta ismét a maják vérét, akik a bennszülötteket diszkrimináló diktatúra ellen lázadtak fel a földjeiket, valamint jobb munkakörülményeket és emberi, polgári jogokat követelve. A brutális polgárháborúban és a maja gerillák elleni hajtóvadászatban mintegy 200 000 embert mészároltak le, 400–600 falu pusztult el, és az 1995-ben megkötött béke után is folytatódott az erőszak. Az ENSZ szerint egyértelmű, hogy népirtás történt.

A maják szerint népük ellen háromszor követtek el holokausztot: a spanyol hódításkor, a 19. századi szabadságharc után és a 20. század második felében.
(A részlet alapja: origo, 2014)

NOSZTALGIA - Vadász, horgász, kemping kiállítás és vásár, Budapest, 2015. február 12-15.

Képriport 3/1

A házasság hete alkalmából - Házasság alulnézetben

- Drágám, nem zavarna, ha meghívnám a lakodalmunkra a volt

vőlegényemet is? – kérdi az ara.
A vőlegény elmosolyodik:
- Legalább lesz egy boldog ember is.

- Igaz, mama, hogy a papa éppen vadászni volt, amikor
összeházasodtatok? – kérdezi a gyerek az anyjától.
- Honnan veszed ezt a csacsiságot, kisfiam? – csodálkozik az asszony.
- Mert a Bözsi néni tegnap azt mondta a barátnőjének, hogy a Géza is
nagy bakot lőtt, amikor megnősült.

- Azt hallottam, cimbora, hogy minden fogadkozásod ellenére
megnősültél. Igaz a hír?
- Sajnos igaz. Nem volt más választásom, annyi szennyes gyűlt össze.

Thalész az ókori görög filozófus soha nem nősült meg. Ifjúkorában az
anyja ajánlott számára feleségnek egy kedves, fiatal lányt.
- Korai még – utasított el anyja javaslatát Thalész.
Néhány év múlva az anyja újból megkísérelte, hogy nősülésre bírja.
- Már késő – állapította meg flegmán a bölcs.

G. B. Shaw-tól, a világhírű írótól valaki megkérdezte:
- Hisz-e ön abban, hogy az, aki pénteken nősül meg, egész életében
boldogtalan lesz?
Az író nyugodtan válaszolta:
- Feltétlenül hiszek benne. Miért lenne a pénteki nap kivétel?

Amikor Stendhal, a világhírű író öregedni kezdett, barátai meg akarták
házasítani.
- Szó sem lehet róla! – mondta az író. – Életemben két dolgot
szerettem: a szép asszonyokat, meg az agglegénységemet. Most legalább,
ebben a korban az agglegénységemet akarom megtartani.

- Na, komám, hogy ízlik a házasélet? – kérdezik a nem rég nősült írót.
- Ó, nagyon élvezem, már két tragédiára való anyagot gyűjtöttem.

- Miért nem veszed el az a csinos fiatal nőt, akinél az estéidet töltöd?
- Elvenném, de akkor hol tölteném az estéimet?

A fiatalember jegygyűrűt vásárol.
- Bevéshetem a gyűrűbe a menyasszonya nevét?
- Igen, de ne nagyon mélyen.

Légvári – már sokadszor – nősülésre adta a fejét. Az eljegyzés után
megkérdezi a menyasszonyát:
- Nos, mit szóltak a barátnőid a karikagyűrűhöz?
- Volt, aki irigyelte, és volt, aki felismerte.

- Hogyan éltek házaséletet, ha egyszer külön szobában alusztok? –
érdeklődik a barátnő az első látogatás alkalmával.
- Egyszerű: a férjem füttyent egyet, ha kedve van hozzá.
- És ha neked volna kedved?
- Akkor benyitok hozzá, és megkérdezem: „Füttyentettél, drágám?”

A férfit megkérdezi a barátja:
- Hogy lehet az, hogy te egy tizenkilenc évvel idősebb nőt vettél el feleségül?
- Tulajdonképpen a lánya kezét akartam megkérni, de nem hagyta
befejezni a mondatot.

A neves szerzőtől megkérdezi az olvasója:
- Mondja, kedves mester, honnan veszi azt a sok rémséget, amit mostanában ír?
- Tudja, két éve megnősültem.

- Gratulálok, hallom megnősültél – mondja Szabó a barátjának, Kovácsnak.
- Jól hallottad. Elegem volt már a vendéglői kosztból, sehogyan sem ízlett.
- Na és most ?
- Most már ízlik.

Újdonsült házaspár lép ki a templom kapuján. Két kis csirkefogó kölök nézi őket.
- Ijesszünk rájuk!
Odaszaladnak.
- Jól választottál, papa, gratulálunk!

- Soha nem hittem volna, hogy egyszer még megnősülsz. Mivel tudott így
hatni rád az a nő?
- Én sem igazán értem. Odaült mellém, és megkérdezte, meghívom-e egy
italra. Mire én visszakérdeztem: feleségül ne vegyelek?

Az apa azt mondja a kérőnek:
- Mariskám autót kap hozományul, Jucikám családi házat. Melyiket választja?
- Azt hiszem, Mariskával kezdem.....

- Szívem – mondja a férj a házassági évfordulón a nejének - én ebben a
házasságban váltam emberré.
- Hogyhogy?
- Mert állat voltam, amikor elvettelek.

- Szóval ön feleségül akarja venni a leányomat. Az én döntésem az ön
anyagi helyzetétől függ.
- Az én anyagi helyzetem pedig az ön döntésétől függ.

Újdonsült házaspár lép ki a templom kapuján és fogadják a gratulációkat.
Egy fiatalember nézi őket, beáll a gratulálók sorába, és amikor az
ifjú férjhez lép félhangosan gratulál neki:
- Gratulálok uram, a csaj hihetetlen jó az ágyban 

A házasság hete indulásához vidám képekkel járulok