Gasztronómiai napra meghívás - 2021. szeptember 5.

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület

„Gasztronómiai nap” c. rendezvénye

Cifrakert, Nagykőrösi Arany-napok keretében,

2021. szeptember 5. vasárnap 9–13.30 óra között 

– Védnök: Földi László országgyűlési képviselő

– Fő támogató: KMASzC Toldi Miklós Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (Nagykőrös)

Támogatók: Country Tours, Nagykőrösi Kalendárium, Nagykőrösi Konzerv Kft., Fehér Róka Étterem, ALDI Áruház, Hoffer Frigyes (Székesfehérvár), BársonyKATAlpak pedikűr, Kispipa Kft (Nagykőrös, Kecskeméti út) és sokan mások.

– Várunk főzőcsapatokat. Az étel készülhet: nyárson, kemencében, parázsban, vaslapon, edényben, üstben, bográcsban. Lehetnek: sültek, főttek, tészták.

(Részletes leírás és jelentkezési lap a Teleki Egyesület honlapján található: www.tske.hu)

Program:

9.00–13.00 között: A csapatok főzési bemutatója, konzultáció az érdeklődőkkel, receptek cseréje.

9.00-tól: Kedvezményes könyvvásár, dedikáció lehetősége.

10.00-tól A gasztronómia nap ünnepélyes köszöntése.

         Tartják: Nagy Balázs alpolgármester, dr. Somlai György, a Teleki Egyesület elnöke, Juhász Nándor, a Kulturális Központ igazgatója.

utána-13.00-ig: Könyvbemutató, gasztronómiai kérdés-felelet.

Batár Zsolt Botond – Dr. Kanyó Terézia:

A Kárpát-medence történelmi gasztronómiája c. könyv

bemutatása, hozzászólások; közben gasztronómiai kérdés-felelet jutalomért.

 

13.00-tól A gasztronómiai nap értékelése, az „Arany gasztronómiai lovag” címek átadása. Tartják: Földi László képviselő, Kisné Rózsa Ibolya, a Toldi Iskola igazgatója, a díjakat felajánlók képviselői

Címek, pályázatok:

         – „Arany gasztronómiai lovag” cím (A zsűri által javasolt főzőcsapatok kapják oklevéllel megörökítve.)

         – A „Nagykőrösi Arany-napokon készült legjobb fotók”. Egy alkotó maximum 3 képpel pályázhat. Beküldési határidő: szeptember 7-én 20 óráig a batarzsoltbotond@freemail.hu e-mail címre. (A több díj fölött a rendezők által összeállított zsűri három napon belül dönt.)

Elismerések, díjak:

– Megjelenések: Mindenki, aki lovagi díjat, ill. a fotó pályázaton elismerést kapott, megjelenik az Önkormányzati Hírek lapban, az Önkormányzat, a Teleki Egyesület, a Kulturális Központ, a Toldi Élelmiszeripari Iskola honlapján, valamint a Nagykőrösi Kalendárium 2022-es kiadványban.

– A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület különdíja: a zsűri és a közönség által sikeresnek ítélt ételek képe, a csapat fotója, tagjainak neve ,,A Kárpát-medence történelmi gasztronómiája” c. könyv következő kiadásaiban illusztrációként fog szerepelni.

–                   Sok egyéb díj lesz: a támogatók utazást, különféle ajándékokat ajánlottak fel.

–  A bemutatásra kerülő könyv

Batár Zsolt Botond – Dr. Kanyó Terézia:

A Kárpát-medence történelmi gasztronómiája

 

         A Kárpát-medence gasztronómiája azoknak az országoknak, nemzeteknek a jellegzetes ételeit, italait mutatja be, amelyek a honfoglalás óta bármikor részesedtek a Történeti-Magyarország területéből. (Trianon óta Magyarországon kívül 12 ország van ilyen: Ausztria, Olaszország, Németország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Oroszország/Szovjetunió, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia). Szerepelnek benne az összmagyarság, valamint az elcsatolt területen élő magyarok jellegzetes ételei, italai. Emellett bemutatjuk a régebbi időszakban a Történeti-Magyarország területéből birtokló két ország gasztronómiáját is (Törökország, Franciaország). A mai Magyarországon elismert nemzetiségek – akinek országa szerepel a fentiekben – gasztronómiáját az adott országoknál ismertetjük (horvátok, lengyelek, németek, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok). Néhány nemzetiség soha nem volt Magyarországon államalkotó nemzet, de mivel itt élnek közöttünk, az ő gasztronómiájukra is kitérünk (bolgárok, görögök, örmények).

         A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület ezért tartja egyik feladatának a könyv kiadását és a hozzá kapcsolódó rendezvények szervezését, hogy a sokszínű gasztronómia lehetőségének terjesztésével hidat teremtsünk a nemzetek között egymás ételeinek és italainak kipróbálásán, megszeretésén, akár saját étrendbe iktatásán keresztül.

A veszprémi állatkert (3/3.)

Séta az állatkertben

A belépés után szembetaláltuk magunkat a Kölyök-dzsungel játszóház és terráriummal. Előterében található kiállítás révén végigkísérhettük az állatkert múltját. 

Beljebb lépve egy teljes, modern játszótér fogadott bennünket. A színes mászó falak, kötelek és feltűnő csúszda látványától nem csoda, ha nekünk is kedvünk támadt játszani. Körbe a falaknál hüllők, rovarok terráriuma található. Szembetűnő volt számunkra, hogy bár nyilván az állatok minden szükségleteit tökéletesen kielégítik az állatkertben, mégis nagyon kicsinek tűntek ezek a terráriumok a hatalmas hüllők számára.                                 

Tovább haladva megtaláltuk személyes kedvenceinket Kukkancsot, a mosómedvét és a kispandákat. Sajnos hiába próbáltuk elérni náluk, hogy mutassák meg magukat, csak lustán feküdtek a faágakon. 

Megnéztük Katát és Borit is, az állatkert két medvéjét. A látogatásunk alatt a két medve a számukra kialakított medencében töltötték az időt. 

Természetesen nem hagyhattuk ki a majmok kifutóit sem. Láttunk gyűrűs farkú makikat és huszármajmokat is.           

Ezután közvetlen következett az egyik új fejlesztés az Erdei tanösvény. Itt megismerkedhetünk a kihelyezett táblák segítségével a „Vadregényes Bakony” vidékével. Ez a fejlesztés az általános iskolai erdei kirándulásokat juttatta eszünkbe. Végigjárva a tanösvényt a hópárducok kifutójánál találtuk magunkat. Ezek az állatok nagyon ritka nagymacskák közé tartoznak, az állatkert próbálja szaporítani őket. 

Továbbhaladva elcsodálkoztunk a tigrisek és oroszlánok hatalmas erején és csodálatos külsején.                     

A Gulya-dombra érve Afrikában találtuk magunkat. Tökéletesen ki van építve ez a részleg, nem bírtuk abbahagyni az állandó fényképezést és csodálkozást. Először egy hatalmas kifutóval találkoztunk. Megtudtuk, hogy ez az ország egyik legnagyobb szavanna kifutója. Élnek itt zsiráfok, 3 tagú orrszarvú család és több zebra is. Nagyon látványos volt számunkra ez a részleg. Azonban úgy véljük zavaróan szembetűnő a különbség a régebbi kifutókkal szemben.                                                                           

Innen két irányba indulhattunk el. Balra haladva a flamingókon és bozóti disznókon át eljutunk az Afrika házig. Ez ad otthon az előbb már említett 4 zsiráfnak is, ha már nem a kültéri kifutón kívánnak tartózkodni. A megpihent látogatók az Afrika házban farönkökön pihenhetnek, míg körbe a falon az afrikai életről, élővilágról és missziókról olvashatunk. 

Rengeteg szó esik az állatkert névadójáról Kittenberg Kálmánról is. Elolvasva a táblákat megtudtuk, hogy 6 alkalommal járt Afrikában, így összesen 16 évet töltött ott. Több mint 60 000 példányból álló anyaggal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Ezen a részlegen állatsimogató is található, ahol kecskékkel és kameruni juhokkal ismerkedhetünk meg közelebbről. Számunkra az őzek etetése élvezetesebb volt.      

Az ellenkező irányba haladva egy szép tó szegélyezi a Csimpánzvilág épületét. A tóhoz közelebb érve láttuk, hogy látványos koi pontyok úszkálnak benne. 

A Csimpánzvilág hatalmas élmény volt a számunkra. Perceken keresztül néztük, hogy a csimpánzok úgy játszadoznak, mint a Kölyökdzsungel játszóházban a kisgyerekek. Az érdeklődés kölcsönös volt. A csimpánzok le sem vették rólunk a szemüket, ha közelebb mentünk az üveghez ők is egyből odajöttek. Az épület falait aranyos minták díszítik.

Természetesen nem maradhatott ki a Böbe majom tanodája sem a repertoárunkból, amely 2008-ban nyílt meg a nagyközönség számára. Itt a gyerekeket (óvodától a felsőoktatásig) megismertetik az állatokkal, illetve táborokat is szerveznek. Ottlétünk alatt is ültek már az iskolapadban. A gondozók szinte minden tudásukat át akarták adni a tanulni vágyóknak. Az állatkert mintegy „biológiai szertár”- ként szolgál, illetve pótolhatatlan szakmai hátteret is jelent. A tábor természetesen csak nyáron nyit ki, de maga a tanoda részleg egész évben várja az idelátogató és az élőlények után érdeklődő „kis nebulókat”. 

Annyira elmerültünk a sok látnivalóban, hogy sajnos már nem volt időnk benézni a nagyon kreatívan elnevezett „Ajándékozoo”-ba.                            

(Írta: Hőgye Adrienn és Pozsgai Ádám 2014-ben)            

A veszprémi állatkert (3/2.)

Az utóbbi időben megvalósult fejlesztések:

Az Erdei mesterségek tanösvénye 2011. január 5-én nyílt meg a Fejes völgyben. A faszén- illetve a mészégetést mutatnak be az ide látogatóknak.

      A Böbe majom tanodája 2009-ben nyitotta meg kapuit. (Böbe 1963 januárjában született az afrikai Guineában, anyját orvvadászok lőtték le, s így került egy ott dolgozó magyar vízügyi mérnökhöz, Rózsavölgyi Imréhez, aki még abban az évben a veszprémi állatkertnek adományozta. A Veszprémi Állatkert csodacsimpánza számolni ugyan nem tudott, tudott viszont festeni, tüzet rakni és kávét főzni, szörpöt készíteni, gyurmázni, agyagozni is, és képes volt kört alkotni ecsettel, ami csimpánzmanccsal elég nehéz mutatvány. Szeretett ablakot törölgetni, és olyan óvatosan dolgozott, hogy sosem tört be az üveg. 1970 októberében elpusztult. Egy ország csodálta. ) Célja: az állatok megismertetése a kisgyerekekkel, illetve táborok szervezése, tanoda és kiállító terem is egyben (zoopedagógia).

A Kölyök–Dzsungel 2007 márciusától látogatható. A gyerekek számára épült egy 300 m2 területű játszóház, amely egyben terrárium is. Itt különböző hüllőkkel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Az Afrika házzal az állatkert 14 hektárra bővült. Maga az Afrika ház 640 m2-es komplexum, ahova új állat is költözött, Kibo, a zsiráf. 110 m2-es fűthető térrel rendelkezik, amely nem csak az állatoknak kedvez, hanem a szezonalitást is csökkenti.

A Csimpánz világ az országban egyedülálló játszótér a csimpánzok számára. Itt a majmok rendelkezésére áll kötélhinta, mászóka illetve meg lehet tekinteni a majometetést.

Tervezett fejlesztések:

Elefánt park (egy kisebb csapat kb 2–3 elefánt számára),

Orrszarvú ház, területet megnagyobbítják, mivel egy újabb példány érkezik.

          Gulya-dombon látvány park, ahol az ide látogatók lámákat tudnak majd megtekinteni.

          A tervek közt szerepel egy vizes terület kiépítése is pingvinek részére.

A madárház 50 000 m2 területű lesz.

(Írta: Hőgye Adrienn és Pozsgai Ádám 2014-bem)

A veszprémi állatkert (3/1.)

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt, hatalmas társadalmi összefogással épült fel, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a főbejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben található. A Veszprémi állatkert minden bizonnyal a legszebb fekvésű állatkertje hazánknak. A Balatontól mindössze 15 km-re található. A csodás környezetben megtett állatkerti séta a látogatók számára plusz élményt jelent. Emellett az állatkert az év minden napján nyitva tart, így akár karácsonykor és szilveszterkor is meg lehet látogatni. Összesen 90 különböző faj található az állatkertben, ezek közül némelyek egyedülállóak az országban. Ilyen állatok többek közt az impala, a kilencöves tatu, a csíkos gnú, az ibériai farkas, a pettyes szarvas és a szervál. (forrás: Wikipédia )

A Nagyszámú látogató még mindig a nyári szezonban érkezik. Ilyenkor főleg a Balatonon nyaralók jönnek el hozzánk, külföldiek, hazaiak egyaránt. Ha kicsit rosszabb az idő és nem lehet kihasználni a tó adottságait a veszprémi állatkert látogatószáma kimagaslóan nő. Az év többi időszakában veszprémiek és környéken élők érkeznek és sok iskoláscsoport választ minket kirándulóhelyszínként.

Lehetőség van az állatok örökbefogadására is. Ez évek óta a legnépszerűbb támogatási mód. Sokszor ajándékoznak így állatokat névnapra, születésnapra, házasságkötésre is az állatbarátoknak. Minden állat örökbe fogadható, és több nevelőszülője is lehet. Az örökbefogadás egy évre szól, de bármikor meghosszabbítható. Az örökbefogadó feladata az állat éves tartási költségét támogatni. Ez fajoktól függően változik. Különleges és nagyigényű fajoknál, mint pl: a csimpánz vagy orrszarvú a tartási költség százezrekben mérhető, míg más egyedeknél pl: tengeri malac csupán tízezrekbe. Az állatkert minden segítségnek örül, az örökbefogadás legalsó szintje minden fajnál 1000 Ft.

Az állatkert teljesen gyerekbarát, itt akár egész nap is eljátszhatnak a gyerkőcök, mert lépten-nyomon hintákkal és mászókákkal találtuk szembe magunkat. Míg ők önfeledten játszanak a szülők megpihenhetnek a sok pad egyikén.

 (Írta: Hőgye Adrienn és Pozsgai Ádám 2014-ben)

NOSZTALGIA - HÉT ÉVE TÖRTÉNT Törökvilág Alsóörsön - 2014. aug. 1. (2/2)

A Szelindek Világzenei Együttes török zenéje és hangszerbemutatója igazi csemege volt.

Zsuzsó hastánca a férfiak fantáziáját mozgatta meg:

 Zórád Ferenc Alsóörs fotóskrónikása elmélyülten örökíti meg Zsuzsót. Mi járhatott a fejében? Örök titok marad.

NOSZTALGIA - HÉT ÉVE TÖRTÉNT, Törökvilág Alsóörsön - 2014. aug. 1. (2/1)

          Jó hangulatú rendezvényen vehettek részt az alsóörsi strandolók. Délután a gyerekek törökveréssel hangolhattak, a zenekar padig toborzót tartott.

A felvidéki magyarok jogfosztása - 1945. augusztus 2.

A sokat emlegetett Beneš-dekrétumok következményei a magyarokra nézve

Beneš-dekrétumok közül 13 jogszabály a győztesek által erőszakkal újra összetákolt  Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette. Én azt tartom nagyon furcsának, hogy a szlovák csapatok 1939-ben Lengyelországot a német csapatokkal egyidőben támadták meg, a szovjet csapatokat is megelőzve, és Lengyelország kapitulációja után jókora területet Szlovákia államhoz csatoltak, amit a másodi világháború befejezése után vissza is kellett adniuk Lengyelországnak. A Szovjetuniónak nem kellett visszaadni az ekkor elfoglalt területeket, azt megtarthatta a háború vége után is. És ha jól emlékszem, szlovák katonák harcoltak a Szovjetunióban is, de nem a Vörös Hadsereg oldalán. És a szlovákok hogyan lettek mégis győztesek a második világháború végén? (Meg a románok, bolgárok, horvátok is?) Ezt kellene valahogy ellesni ezektől az ügyes államoktól, mert a mi tisztességünk egyáltalán nem kifizetődő, mint tapasztalhattuk már annyiszor a történelem folyamán.

Népbírósági eljárások

A kassai kormányprogram meghirdetését (1945. április 5.) követően az év végéig a népbíróságok mintegy 75 000 szlovákiai magyart – elsősorban értelmiségieket – ítéltek el háborús bűnösként, és utasítottak ki az országból.

Sorozatosan perbe fogták a háború előtti magyar közélet jeles alakjait, akiket a köztársaság szétverésével vádoltak meg. A gyakran tömegessé váló perek közül méreteiben a kassai magyar per volt legnagyobb, amelyben közel 600 magyart nyilvánítottak háborús bűnössé.

Szintén perek sorát rendezték a magyarok jogvédelmét felvállaló, és ellenállását megszervező csoportok tagjai ellen. Gróf Esterházy Jánost, a két háború közti csehszlovákiai magyar politika vezéralakját, aki a háború alatt zsidókat mentett, és mindvégig ellenállt a náciknak, 1945-ben kiadták a Szovjetuniónak, és 1949-ig ott volt kényszermunkán. Hazatérve a rá Pozsonyban kirótt halálbüntetést életfogytiglani fegyházra módosították. A megtört politikus 1957-ben halt meg egy morvaországi börtönben.

Kényszermunka, deportálások

A szudétenémetek teljes kitelepítését követően, 1946 tavaszán megkezdődött a „munkaerő-toborzás”. A Szlovák Telepítési Hivatal által kidolgozott elképzelések szerint, Szlovákia magyar járásaiból minden magyar nemzetiségű személy „átcsoportosítására” sor kerülhetett. A tömeges deportálások 1946 novemberétől 1947 februárjáig tartottak. Ebben az időszakban 44 ezer személyt (férfiakat, nőket, gyerekeket és öregeket) szállítottak fűtetlen marhavagonokban Csehországba. Az akció végrehajtását a hadsereg segítette. A sokszor napokig tartó utazás után a csehországi vasútállomásokon valóságos emberpiacot tartottak, ahol a cseh gazdák kiválaszthatták az igényelt munkaerőt. A deportáltak vagyonát az állam ún. bizalmiak számára utalta ki, akik kezdetben a vagyon kezelői lettek volna, idővel pedig tulajdonosai is. A bizalmiak zöme volt partizánokból és az északi járásokból "kolonistának" jelentkezőkből állt.

Lakosságcsere

A magyarok kényszermunkára való elhurcolása része volt a Magyarországra irányuló nyomásgyakorlásnak, amelynek célja a lakosságcsere-egyezmény végrehajtatása volt. A lakosságcsere terve azután vetődött fel a csehszlovák vezetésben, miután a potsdami konferencián, illetve a párizsi békekötést megelőző tárgyalásokon elutasították a magyarok egyoldalú kitelepítését – ellentétben a hárommilliós német kisebbséggel. A Szovjetunió támogatásával végül sikerült rábírni a magyar kormányt, hogy 1946. február 27-én aláírja az erről szóló egyezményt. A Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár által aláírt egyezmény értelmében, a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart voltak jogosultak Magyarországra áttelepíteni, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény megkötése után a szlovák hatóságok nagyarányú toborzási akcióba kezdtek a Magyarországon élő szlovákok körében. Érveiket elsősorban arra alapozták, hogy a többnyire szerény vagyonú szlovákok számára jól működő gazdaságokat és könnyebb életet ígértek.

A Magyarország számára rendkívül hátrányos egyezmény szerint a magyar fél vállalta, hogy a meghatározott kvótán felül átveszi a háborús bűnösöket is. Ezzel visszaélve a csehszlovák bíróságok tömegesen vonták felelősségre a háború alatt állítólag elkövetett bűneikért a felvidéki magyarokat, s végül több mint 70 ezer személyt írtak össze, akinek háborús bűnösként kellett volna elhagynia szülőföldjét. Csehszlovákia végül a deportálások elindításával bírta rá a magyar kormányt a lakosságcsere lebonyolítására, amely 1947 áprilisában kezdődött a dél-alföldi szlovákok és a mátyusfüldi magyarok kicserélésével. A vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. A végleges adatok szerint a Magyarországról Szlovákiába önként áttelepült 60 257 szlovákkal szemben 76 616 magyar volt kénytelen a szülőföldjét elhagyni. Óriási különbség mutatkozott azonban a hátrahagyott vagyonban. Mivel a szlovák hatóságok általában a módosabb gazdákat jelölték ki az áttelepülésre, a szlovákok által Magyarországon hagyott 15 ezer kataszteri holddal s 4400 lakóházzal szemben a Magyarországra áttelepített magyarok 160 ezer holdat és 15 700 lakóházat hagytak maguk mögött. Az utolsó áttelepülők 1949 nyarán lépték át a csehszlovák–magyar határt. (Forrás: Wikipedia)

Beneš