Ismert emberek mondásaiból

Amitől javul a memória

Csodát nem tesznek, de javítanak a helyzeten

Bár egyelőre nincs olyan varázsszer, ami segítene megvédeni és felturbózni a memóriát, számtalan olyan élelmiszer létezik, amit ha beiktatunk étrendünkbe, javíthatjuk emlékezőképességünket. Egy, a Food Technology januári számában megjelent cikkben Linda Milo Ohr társszerkesztő összegyűjtötte az emlékezőtehetséget javító élelmiszereket:

Evéssel a jó memóriáért

Omega-3 zsírsavak: A lazachoz hasonló hidegvízi halakban található dokozhexaénsav (DHA) és eikozapentaénsav (EPA) rendkívül fontos az agy fejlődésének és működésének szempontjából, ezen kívül segíthet a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, valamint az Alzheimer-kór kezelésében és megelőzésében. Egy 2012-es tanulmány szerint az EPA és a DHA szedése segíthet az időskori kognitív problémák elkerülésében is.

Kékáfonya és eper: Egy 2011-es tanulmány szerint rendszeres kékáfonya- és eper-fogyasztással két és fél évvel késleltethetjük a kognitív hanyatlás első jeleinek megjelenését.

Zöld tea: Mágneses rezonancia vizsgálatok szerint a zöldtea-kivonat fogyasztása növelheti a munkamemória működéséért is felelős dorzolaterális prefrontális kéreg aktivitását. Magnézium: Egy 2010-es tanulmány szerint a magnézium serkenti az agyműködést a tanulási funkciók, a munkamemória, valamint a rövid és hosszú távú memória javításával, legalábbis patkányok esetében biztosan. Kakaó: 2012-es kutatási adatok szerint a közepes és magas koncentrációban flavonoidokat tartalmazó kakaóitalt fogyasztók sokkal kevésbé feszültek, mint azok, akik nem fogyasztanak ilyen termékeket. Dió: A dióban és a mediterrán élelmiszerekben található antioxidánsok segíthetnek a kognitív hanyatlás késleltetésében és az Alzheimer-kórhoz hasonló idegrendszeri degeneratív betegségek megelőzésében

Magnézium: Egy 2010-es tanulmány szerint a magnézium serkenti az agyműködést a tanulási funkciók, a munkamemória, valamint a rövid és hosszú távú memória javításával, legalábbis patkányok esetében biztosan. Kakaó: 2012-es kutatási adatok szerint a közepes és magas koncentrációban flavonoidokat tartalmazó kakaóitalt fogyasztók sokkal kevésbé feszültek, mint azok, akik nem fogyasztanak ilyen termékeket. Dió: A dióban és a mediterrán élelmiszerekben található antioxidánsok segíthetnek a kognitív hanyatlás késleltetésében és az Alzheimer-kórhoz hasonló idegrendszeri degeneratív betegségek megelőzésében

Kakaó: 2012-es kutatási adatok szerint a közepes és magas koncentrációban flavonoidokat tartalmazó kakaóitalt fogyasztók sokkal kevésbé feszültek, mint azok, akik nem fogyasztanak ilyen termékeket

Dió: A dióban és a mediterrán élelmiszerekben található antioxidánsok segíthetnek a kognitív hanyatlás késleltetésében és az Alzheimer-kórhoz hasonló idegrendszeri degeneratív betegségek megelőzésében (Forrás: HaziPatika.com)

Konyhai turpisságok a citrusfélékkel

Mikor olcsóbb citromhoz jutok, bevásárolok belőle akár 1-2 kg-t is. A jól megmosott gyümölcs héját lereszelem, és cukorral összekeverve egy műanyag, zárható tetejű edénybe teszem és lefagyasztom. Süteményekhez kiváló!

A citrom levét kifacsarom, és jégkocka készítőbe téve lefagyasztom. Bármikor elővehetem tea, limonádé ízesítéséhez.

De a kézen lévő halszag eltüntetéséhez is nagyon jó!

Hogy a citrom kiadja az összes levét, áztatni kell egy órát meleg vízben, és csak utána csavarni!

Ha mazsolához reszelt citrom, vagy narancs héját keverünk, és így tároljuk, jobban eláll, és finomabb lesz az íze.

Kő Pál: Antall-emlékmű a balatonfüredi Tagore sétányon

Az avatásáról korabeli forrás alapján 

(Antall József születésnapjára)

Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus. (Wikipedia)

Bóka István, a város polgármestere elmondta: Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész Történelemkönyv című alkotásának avatásán ünnepi beszédet mond többek között Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Dávid Ibolya, az MDF elnöke, az Országgyűlés alelnöke. (Szomjas Erzsébet fotóján baloldalon Kő Pál látható.)

Az avatás időpontja jelképes jelentőségű, ugyanis 1990-ben ezen a napon, május 23-án tett esküt az Antall-kormány. Süttői mészkőből készült, nyitott könyvet ábrázol, másfél méter magas és három méter széles. A könyv nyitott oldalán Antall József egyik legismertebb mondása olvasható: "Érzésben és lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni". Az emlékmű másik oldalán pedig a Kézai-kódexből származó színes iniciálé, illetve hold és nap szimbólum látható. A másfél méter magas posztamensen álló, nagyméretű emlékművet a Tagore sétányon állították fel.

A polgármester beszámolója szerint a szobor felállításának költségei meghaladják a 10 millió forintot, ám az összegnek csak a felét kellett kifizetni, ugyanis a művész a neki járó mintegy ötmillió forintos honoráriumáról lemondott. Az emlékmű felállítását kezdeményező veszprémi székhelyű Reguly Alapítvány és a füredi önkormányzat közadakozásból gyűjtötte össze a szükséges pénzösszeget, illetve a város 500 ezer forintot adott e célra.

Horváth Balázs, az Antall-kormány egykori belügyminisztere, MDF-es országgyűlési képviselő, a Reguly Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: mindenképpen olyan emlékművet akartak a rendszerváltás utáni első miniszterelnöknek állítani, amely "nem az arcmását közvetíti az embereknek, hanem egy roppant súlyos gondolatát". Elmondta: az időpont mellett a helyszínnek is jelentősége van, ugyanis Antall Józsefnek, a Somló-hegy után, az egyik legkedveltebb helye Balatonfüred volt. Mint a néhai miniszterelnök egykori helyettese, pénteken Balatonfüredre összehívta az Antall-kormány volt tagjait egy úgynevezett informális kormányülésre, a néhai kormányfő emléke előtti tisztelgésre. (A részletek forrása: gondola)

(A felső és a középső képet én készítettem, a helyszíni fotókat Szomjas Erzsébet balatonfüredi lakos, Horváth Balázs személyes meghívottja.)

Jókainé Laborfalvi Róza születésnapjára - 1817. április 8.

Barabás Miklós litográfiája (1848)

         Jókainé Laborfalvi Róza (Miskolc, 1817. április 8. – Budapest, 1886. november 20.) Jókai Mór felesége, a realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőkként beírta magát a magyar színház történetébe.

            Laborfalvi Róza születésekor a Laborfalvi Benke Judit nevet kapta szüleitől; apja Benke József székely származású erdélyi színész-nemesember volt, édesanyja pedig Rácz Zsuzsánna színésznő. Döbrentei Gábor biztatására 1833-ban lépett színpadra a budai Várszínházban. 1837-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, ahol tragikai szerepeket játszott, Kántorné Engelhardt Anna kezéből véve át a stafétabotot. Sokat dicsérték mélyzengésű hangját, szavalótehetségét, alakját és kifejező tekintetét.

            1848. március 15-én – Katona József Bánk bánjának az előadásán – találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral, egy kokárdát tűzve a férfi kabátjának hajtókájára. Még ebben az évben feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor is) nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza, akinek az apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton volt.

            Laborfalvi visszavonulásáig, 1859-ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával (és Jókai beszédével) nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. Itt később, 1883-ban egy búcsúfellépés erejéig ismét színpadra lépett. (Wikipedia)

Egészségügyi világnapra - április 7. Humor az egészségügyben

          1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet. Célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása. Az egészségügyi dolgozók munkája előtt a humor szemszögéből tisztelgek:
–Miért olyan szomorú, Kovács úr?

–Nyugtalan vagyok. A feleségem nagyon beteg…

–És ki kezeli?

–Doktor Wasserkopf.

–Akkor ne legyen nyugtalan! Az én megboldogult feleségemet is ő kezelte.

Egy férfi bekerül az elmegyógyintézetbe. Kérdi az orvos:
- Ön miért került ide?
- Mert elvesztettem a szemüvegem.
- És miért ide hozták?
- Miért? Ide hozták?

 Társaságban kérdezik az elmeorvostól :

- És hogyan tudja eldönteni, hogy valaki normális vagy sem ?

- Pofonegyszerű ! Olyan kérdést kell feltenni, ami normális embernek nem
okozhat gondot .

- Például ?

- Például ezt ... Cook kapitány három világ körüli úton vett részt, és az
egyik útján életét vesztette. Vajon hányadik útján?

- Hm... Én sose voltam járatos a történelemben.

–Mikor vegyem be a gyógyszert, doktor úr?

Mindig két órával a fájdalom jelentkezése előtt.

Egy fickót telefonon felhívja az orvosa:

- Uram, tegnap megkaptuk a tesztek eredményét. Sajnos van egy rossz és egy még rosszabb hírem.

- Mi a rossz hír?

- Önnek halálos betegsége van, maximum 24 órája van hátra.

- Úristen, és mi az ami ennél is rosszabb hír?

- Tegnap elfelejtettem szólni.

Kovács bácsi végre megkapja hallókészülékét az orvostól. Néhány héttel később visszamegy felülvizsgálatra.

–Na és mi a helyzet, Kovács bácsi? Örül a család, hogy újra hallja őket?

–Még nem mondtam meg nekik. Csak hallgatom a beszélgetéseiket, de a végrendeletemet már megváltoztattam.

  Az orvos fia is orvos akar lenni. Tanácsot kér az apjától, milyen szakot válasszon.

   - Menj bőrgyógyásznak! Először is, a bőrgyógyászt sosem hívják beteghez éjszaka. 

   Másodszor: bőrbetegségben nem hal meg senki.

   Harmadszor: ki sem gyógyul belőle.

- Doktor úr, tud segíteni a feleségemen? Az a mániája, hogy valaki lopja a ruháit.
- Valóban?
- Igen, már testőrt is állított melléjük. Tegnap is, mikor hazamentem, láttam, hogy ott álldogál az ürge a szekrényben.

Zsámbék látnivalóiból - Emléktáblák

         A kellemes időben Bodnár László miskolci barátommal gondoltunk egyet 2012. március 23-án, és elmentünk Zsámbékra nézelődni. A település bővelkedik látnivalókban. Ebből nyújtok át olvasóimnak - néhány - csak Zsámbékra jellemző emléktáblát.

 

A mézfogyasztás egészséges

            A méhek és a mézszerzés első ábrázolása egy 10–15 ezer éves spanyol barlangrajz. Azóta a mézet élelmiszerként és gyógyító szerként (orvosságként) használták a rómaiak, vikingek, görögök, egyiptomiak, germánok, hogy csak a legjelesebbeket említsem. A mézet nevezték istenek eledelének, használták betegségek gyógyítására a gyomorrontástól a lázas betegségig, a tejes–mézes fürdőtől a sebgyógyításig. Ették a mézes ételeket és süteményeket, itták a mézsört és a mézbort.

            Aztán egyszer csak megjelent a cukor (XII. század), ami mint édesítőszer egyre jobban kiszorította a mézet. 200 éve még csak 1 kg cukor volt az éves átlagfogyasztás, ma már 40–60 kg/év/fő! Napi 10–15 dkg tiszta cukor! Többek között, ezt tette a fejlődés.

            A civilizációs fejlődésnek meg is lett az eredménye az úgynevezett "civilizációs betegségek" formájában, amihez a cukor is hozzájárult. Stressz, idegi bajok, érrendszeri problémák, szívbaj, cukorbaj, elhízás, rák, hogy csak a legjellemzőbbeket említsem.

            Sokan csak néhány mézfajtát ismernek. Akácméz, vegyes virágméz, hársméz, más fajta mézeket elég kevesen fogyasztanak. Ahhoz képest, hogy méztermelő nagyhatalom vagyunk, napi 1,5 g az átlag mézfogyasztásunk. Cukorból a 150-szerese!

            Pedig van Magyarországon vagy 30 mézfajta! És mindegyiknek (az általános hatásain túl) más az íze és a gyógyhatása. És ezt – ugyan úgy, mint a gyógyteák különböző hatásait – ki lehet használni. Mert a méz is a növényre jellemző hatásokat tartalmazza, csak hatékonyabban és az emberek számára jobban hozzáférhető és feldolgozható formába

            A legfőbb jótanácsok mézfogyasztás ügyben: Cukor helyett egyen mézet! Ön is és gyermeke, gyermekei is! Méghozzá napi rendszerességgel 2–3 kávéskanálnyit!

            A méz a tiszta természet! Jobb, hatásosabb és olcsóbb, mint a különböző mesterséges étrend kiegészítők és a gyógyszerek. Ráadásul finom is! Megelőzheti a betegségeket, csökkentheti, vagy elhagyhatja a gyógyszerek fogyasztását! A méhészek bizonyítottan egészségesebbek, és legalább 5 évvel tovább élnek, mint a civilizáció más népcsoportjai! Nem véletlenül! (Richpoi Hírek)

Állatokról

A világítás kezdeteiről - A zsámbéki Lámpamúzeum kiegészítéseként

Az ősember valószínűleg a villámsújtotta fáról csente az első tüzet, kaparintotta meg az első fáklyát s ezzel megtette a legfontosabb lépést, hogy kiváljék az összes élőlények közül: egyetlen lény volt, aki nem félt a tűztől.

A tűz nemcsak melegítette, de távol tartotta a vadállatokat – és világított is. A nappalokat éjszakák követik mindenütt a földön; van amikor és ahol a sötétség hosszabb, mint a világos időszak, rendkívül fontos volt ilyen szempontból is a tűz, a mesterséges világosság szerepe az emberi szellem fejlődésében.

A görögök, ha a házi tűzhely kialudt, a városban vagy a faluban a szomszédoktól kértek kölcsön tüzet. Fő világítóeszközük a fáklya, mely vékonyra hasogatott és nyalábba összekötözött fenyődarabokból állt. A világítóforrást az ő szavukból kiindulva nevezik ma is lámpának. Az ókorban persze ismert volt már a szurokkal vagy viasszal átitatott fáklya is. A későbbiekben olajméccsel világítottak, különösen

Rómában voltak divatban szépmívű agyag és rézedénykék erre a célra. A szél, a huzat ellen szarulemezzel, olajos papírral, üveglappal védték a lámpát. A gazdag ember természetesen maga előtt vitette, a szegény maga vitte a lámpását. Spártában azonban tilos volt a legsötétebb éjszakán is lámpással járni.

A gyertya is a rómaiaknál jelenik meg. Viaszból, faggyúból készítik – régi kifejezéssel: mártják. Külön foglalkozás volt még pár száz évvel ezelőtt is a gyertyamártóé. Rómában a gyertyafélék nevecandela, állványuk candelabrum, máig ismert nevén a kandeláber. A világító anyag azonban főleg az olaj volt: növényi eredetű, rendszerint olajfa terméséből sajtolt. Bár ismerték a kőolajat, sőt a rettentő ricinusolaj is – nevével együtt – tőlük származik, ám ezek nagyon füstölve égnek, ezért nem kedvelték.

          Még van egy szó, mely a világítás római kori történetével függ össze, bár ma egész más fogalmat jelöl: lucerna – ami eredetileg világítót, a világítóeszközt jelentette latinul. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Világítás a humor szemszögéből:

Zsámbék látnivalóiból - Várkastély, sír, emlékoszlop

          A Várkastély vagy Zichy-kastély történetéből:  III. Béla (1148–1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak a kíséretében érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot, és építtette fel kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I. Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy család birtokából a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egy emeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt benne. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50 között Mezőgazdasági Akadémia működött itt, ami Gödöllőre költözött. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült, mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit.

Király Lőrinc kőfaragószobrász süttői mészkőből (a klasszikus magyar félmárvány) Oláh Katalin által megálmodott  síremlékét 2009. augusztus 20-án szentelték fel

Bródy János születésnapjára - - - - 1946. április 5.

            Bródy János (született: Budapest, 1946. április 5.) énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva. Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, Maróti Géza építész dédunokája.

            1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol, mint mondja, kiderült: a dallamokhoz illeszthető szavak egymás után rendezéséhez neki volt a leginkább tehetsége. Első házasságából három gyermeke született: Dániel, Luca, Barbara, a másodikból született Máté.

            Sokat tett annak elfogadtatásáért, hogy a beatmuzsika nyelve lehet magyar is. A hatvanas évek beatkultúrájának egyik sztárjává vált, afféle szószólóvá. Diplomáciai érzéke, intelligenciája komoly segítséget jelentett kimondani a tegnap még kimondhatatlant. Többnyire Szörényi Levente zenéire írt szövegei slágerek és kortörténeti dokumentumok egyszerre: Amikor én még kissrác voltam, Good Bye London, Little Richard, Sárga rózsa. Nagy gyakorlatra tesz szert, miként lehet a cenzúra sáncai mögé juttatni „ártatlannak” látszó sorait. De a Koncz Zsuzsának írott Ha én rózsa volnék okán boltokból visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd album egyszer s mindenkorra kijelöli mozgásterét.

            Az 1973-ban felbomlott Illés-együttest követően a Fonográf steel-gitárosa, szövegírója lett. A Fonográf nemcsak zenekar, hanem alkotóműhely is volt. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi és olykor zeneszerzője Bródy volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen.

            Önálló előadói karrierje 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Ezzel a címmel jelent meg 1994-ben negyedik önálló lemeze, amelynek előzményei 1980-ban a Hungarian Blues, 1985-ben a Ne szólj szám és 1989-ben a Hang nélkül c. albumok voltak.

            Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta (Kőműves Kelemen, István a király, Doktor Herz, Fehér Anna, Will Shakespeare vagy akit akartok). Élete egyik legfontosabb előadása volt 1994-ben a Madách Színházban Az utca másik oldalán című, valamint néhány éve eddigi legnagyobb szabású koncertje a Budapest Sportcsarnokban, több mint tízezer néző előtt. A kamara jellegű előadások állnak hozzá közelebb, így járja az országot manapság is. Dalokat énekelni még mindig jó – mondja. Közben továbbra is ír dalokat barátainak, régi zenésztársainak.

Legutóbbi albuma 2002 elején jelent meg, „Kockázatok és mellékhatások” címmel, újabb számai csak a koncerteken hallhatóak.
Dalszövegei először 1983-ban kerültek kiadásra "Jelbeszéd" címmel, legutóbb 2010 tavaszán jelent meg "Ne várd a májust" címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. (Wikipedia)

Április 4. - "felszabadulásunk" ünnepére korabeli humor

Felirat hozzáadása

Zsámbék látnivalóiból - Római katolikus templom és templomkert

          Az egyhajós, barokk katolikus templom Zichy Miklós anyagi segítségével 1749-től három esztendő alatt épült fel. Belső berendezéseit Bebó Károly (Zichyék építési felügyelője, szobrász) 1754-ben fejezte be. A kapu felett Zichy és Berényi család kettős címere látható. A kapu fölött félköríves fülkében Szent Vendel szobrát helyezték el. A templomkertben 1813-ban Gál József zsámbéki plébános munkája, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor fogadja a látogatókat. 1958 óta műemlék. Óraszerkezete, harangja, orgonája a wettenbergiek segítségével a közelmúltban került felújításra. Nyaranta a "Premontrei esték" keretében hétvégenként orgonahangversenyeknek ad otthont