Szent Bálint (Valentin) emlékére neve napján, február 14-én világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek. Ez a nap egyúttal a szerelmesek napja is.
Valentin kultusza a III. századra vezethető vissza, Claudius császár (268–270) a keresztényüldözés lázában egy Valentinus nevű áldozópapot is elfogatott, aki papi és emberbaráti kötelességének teljesítésében valamennyi paptársánál buzgóbbnak mutatkozott. A császár már másnap színe elé idézte a nevezetes foglyot, és hízelegve így szólt hozzá: „Mi annak az oka, hogy én nem számíthatlak téged barátaim közé? Miért nem élsz államunk törvényei szerint? Pedig azt hallottam rólad, hogy okos ember vagy, és íme azt kell látnom, hogy rút babonában tévelyegsz”. Valentinus azonnal olyan mély meggyőződéssel és ékesszólással kezdte fejtegetni a keresztény vallás igazságát, hogy Claudius gondolkodóba esett. Mivel nem akart mindjárt dönteni, egy időre a város kormányzójának gondjaira bízza a foglyot, aki viszont egy Asterus nevű főtisztet bízott meg az őrzésével. Bálint a tiszt házába érve kérte Istent, hogy térítse meg kényszerlakhelyének lakóit, és adjon nekik világosságot. Asterus felfigyelt szavaira, és felszólította Valentinust, mutassa meg rajta Krisztus hatalmát. Ő rátette kezét a lány fejére és mire imáját befejezte, a lány tökéletesen meggyógyult. Ezután egész háznépével – negyvennégy emberrel – megkeresztelkedett. Néhány napra rá Félix pápa kezéből még a bérmálás szentségét is felvette.
Amikor a történetről a császár értesült, az egész gyülekezetet elfogatta és halálra ítélte. Mielőtt Valentinust 270. február 14-én kivégezték, a leánynak üzenetet küldött: „A Te Valentinod”. Így vált ez az üzenet ismertté. Gelasius pápa 496-ban elrendelte, hogy Szent Valentin napját ezentúl február 14-én ünnepeljék.
Az ezerhétszázas években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A 19. században már üdvözlőkártyát is küldtek egymásnak az emberek. Magyarországon 1990-ben éledt fel a nap megünneplése. Tökéletes alkalom arra, hogy kimutassuk megbecsülésünket a másik ember iránt. Mivel is szerezhetünk örömet egymásnak? Például egy telefonhívással, egy saját készítésű kézimunkával és természetesen virággal. Ha piros kartonból kivágott szívet is tűzünk a kedves csokorra, akkor a megajándékozott egészen biztos lehet abban, hogy szeretetünk, barátságunk az övé.
(Felhasználtam a Veszpréni 7 Napban 1988. február 12-én megjelent írásomat.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése