Havas Boldogasszony ünnepe - augusztus 5.

Augusztus 5-e a római katolikus naptárban Havas Boldogasszony ünnepe, egy római legendára alapozzák eredetét. Közép-Európában először Szegeden ünnepelték ezt a ferencesek – a XVII. században.

          Havas Boldogasszony ünnepe tulajdonképpen a római Santa Maria Maggiore felszentelésének emléknapja: 1568-ban V. Piusz pápa vette fel a Római Kalendáriumba ünnepként. Az ünnephez kapcsolódó legenda: a IV. században, Liberius pápaságának az idején egy gazdag patrícius, akit Jánosnak hívtak és a felesége felajánlotta a család vagyonát Szűz Máriának – Mária pedig megjelent az álmukban, és felszólította őket, hogy azon a helyen, ahol másnap, az év egyik legforróbb napjának reggelén, augusztus 5-én hó lesz, a tiszteletére építtessenek templomot. Az álmot állítólag Liberius pápa is látta.
            A bazilikában a főoltár alatt, kristályurnában őrzik a jászolereklyét, az újszülött Jézus betlehemi jászolának egyes részeit. A jászolereklye okán a bazilikát az ad Praesepe, vagyis a Jászolhoz melléknévvel is szokták illetni, ismert még a Római Betlehem elnevezés is. A bazilikában a XIII. század óta egy régi Mária-kép látható, amely a karjában a gyermek Jézust tartó Szűzanyát bizánci köpenyben ábrázolja. A hagyomány szerint ezt maga Lukács evangélista festette és az egyik Jeruzsálembe zarándokoló bizánci császárnő, Szent Ilona küldte a rokonának Bizáncba, ahol több másolatot is készítettek a képről.

        A kultusz legkorábbi, közép-európai hagyománya egyes feltevések szerint a szegedi alsóvárosi templomban gyökeredzik. Minden évben megrendezik Szegeden, az Alsóvárosban a Havas Boldogasszony nagybúcsút, amely a XVII. században, a török hódoltság időszakában alakult ki.

            A gótikus templom elődje a Szent Péter Árpád-kori ispotálytemplom. A Havas Boldogasszony templomot a 15. század második felében kezdték el építeni. A templom több periódusban épült fel. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelzi. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor van a templom búcsúnapja.

Jópofa képek

Hogyan lassítható a szem öregedése?

            Negyvenéves kor fölött sokan tapasztalják, hogy a szokásos betűméretű szöveget már távolabbra kellene tartaniuk az olvashatósághoz, mint ameddig a karjuk elér. Bár a presbiópiát – azaz az öregszeműséget – nem lehet megelőzni, látását az életmódjára való odafigyeléssel védheti.

Rendszeresen ellenőriztesse szemét! Ha látásával kapcsolatban bármilyen panasza jelentkezik (homályos látás, fények illetve foltok villózása, a fényforrás körüli szivárvány, vagy akár csak fejfájás hosszantartó közelre nézéskor), azonnal forduljon orvoshoz. Idejében elkezdett kezeléssel megállítható a szem romlása.

Kezeltesse krónikus betegségeit! Bizonyos betegségek - mint például a cukorbetegség és a magas vérnyomás - ártanak a szemnek.

Védje szemét a nappal szemben! Használjon UV-védős napszemüveget, ez különösen akkor fontos, ha sokáig tartózkodik a napon, illetve, ha az UV-fénnyel szembeni érzékenységet fokozó gyógyszereket szed.

Táplálkozzon egészségesen! Egyen bőségesen zöldséget és gyümölcsöket, ezek ugyanis általában nagy mennyiségű antioxidáns (oxidációt gátló) anyagot, A vitamint és béta-karotint tartalmaznak. Ezek mind létfontosságúak az egészséges látás megőrzése érdekében.

Használjon megfelelően erős szemüveget! Rendszeresen ellenőriztesse, hogy az Ön által használt szemüveg még mindig jó-e.

Használjon megfelelő erejű megvilágítást munkájához!

Bár a szabályok többsége, illetve látással való összefüggése közismert, a legtöbben mégsem figyelünk oda ezen alapvető szabályok betartására sem.

(WEBBeteg – Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinkai farmakológus)

Gárdonyi Géza születésnapjára - - - - 1863. augusztus 3.

Gárdonyi történelmi regényei

Gárdonyi „kövek alatt nőtt fűhöz” hasonlította önmagát, és ezzel nem csupán közéleti elzárkózását, rejtőzködő életvitelét, de irodalmi építkezését és ars poeticájának kialakulását, művészi eszköztárának hosszan tartó érlelődését is illusztrálta. Ahogy Juhász Gyula fogalmazta meg Gárdonyi helyét az irodalmi panteonban: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki”. Ady Endre a magyar Dickensnek nevezte, mások a magyar Tolsztojt tisztelték személyében.

Gárdonyi írói életműve szempontjából az 1897 utáni egri évek bizonyultak a legtermékenyebbnek. Már Az én falum elbeszéléseiben is realista leírásra, ugyanakkor lírai mesemondásra törekedett: az aprólékosan kidolgozott háttér egy-egy személyes probléma, emberi sors díszletéül szolgált csupán. A történeti hűség és a lírai mondandó kettős igénye nyomán bontakozott ki prózaírói munkásságának legjelentősebb vonulata, és legmaradandóbb alkotásai: a történelmi regényei (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908). Tevékenységéből az utókor elsősorban ezeket ismeri, és ez alapján sorolja be a legnagyobbak közé.

1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti. A maga korában is elnyerte az olvasóközönség és a pályatársak tetszését, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1902-ben Péczely-díjjal jutalmazta a regényt. A mű egyfelől a nemzeti önfeláldozás, a hazafiság hőskölteménye a török uralom alá kerülő 16. századi Magyarország kulisszájával, ugyanakkor egy idillikus költői eszközökkel ábrázolt szerelem – Bornamissza Gergely és Cecey Éva – sorsát is végigkövetheti benne az olvasó.

További történelmi regényeinek hősei – a szerző életérzéséből merítve – a csöndes szenvedés és az egész életet végigkísérő magányosság hősei, Gárdonyi eme műveiben a századforduló eszmeiségét behálózó gondolatok jelképteremtő módon érvényesülnek.

A Láthatatlan ember (1901, 1975 óta A láthatatlan ember címen jelenik meg) című műve a hun Attila udvarában játszódik, kerettörténetéül a görög rabszolgának, Zétának az előkelő hun leány, Emőke iránt táplált szerelme szolgál. Az egyes szám első személyben megírt énregény élményszerű, lírai önvallomás, amely a szerzőt foglalkoztató misztikus témák, a halál, az álom, a hatalom, a magány stb. szimbólumsorára fűződik fel.

 Másik jelentős műve, a középkori Magyarországon játszódó, Árpád-házi Szent Margit sorsát felelevenítő Isten rabjai (1908) történetében az egyszerre valóságos és metaforikus rabság értelmezése szorosan egybefűződik az egyidejűleg földi és transzcendentális szerelem szimbolikájával, Margit alakjában az erkölcsi tökéletességet rajzolta meg. Olyan kérdéseket is feszegetett ebben a művében Gárdonyi, mint a keresztény dogmatika és a lélekvándorlás viszonya, vagy éppen a szabadság és a rabság paradox azonossága. A regényt ma a legenda és történelem összefonódásából fogant, lírai tónusú, romantikus történelmi regényként tartják számon. (Forrás: Wikipedia)

Az állatok és a civilizáció

Balaton! Te csodás! (3/3.)

A szegény menekültek megérkeztek csónakkal Szíriából Siófokra. Mindenük odaveszett a bombázásokkor. Ki akar belőlük befogadni? Nálam lehet jelentkezni.

Az idei balatoni fürdőruhadivat

A paradicsomról és a paradicsomtortáról

Saját termésem