Vlagyimir Iljics Uljanov Lenin furcsa kettősségét kívánom bemutatni. Sok dokumentumot csak az utóbbi időben hoztak nyilvánosságra. A szocializmus időszakában az volt a propaganda, hogy a kommunizmus Lenin által alapított idealisztikus irányzat, amelyet azonban Sztálin eltorzított. Lenin valódi arcának bemutatása azonban az elrejtett iratok egyre nagyobb számú előkerülésével egyre nyilvánvalóbb lett. A történelmi tények egyre jobban azt mutatják, hogy Sztálin minden lényeges vonatkozásban Lenin művét folytatta, és joggal tekintette magát Lenin legkiválóbb tanítványának. A Szovjetunióban a hét évtizedik fennálló rezsim minden lehetséges technikai, pénzügyi és kényszerítő eszközzel támogatta, hogy Leninből afféle istenséget faragjanak. És ezt kényszerítették rá a szocialista országokra is, így Magyarországra is.
Távirat Zinovjevhez
1919. január 7.
Petrográd, Szmolnij. Zinovjevnek.
Lunacsarszkij elmondása szerint Afanaszjev, Kormilicin és a Gyetszkoje Szelo-i Cseka más tagjai részegeskedtek, nőket erőszakoltak meg és hasonló gaztetteket követtek el. Követelem, hogy a vétkeseket mind tartóztassák le, hogy egyet se engedjenek szabadon, s hogy az összes speciális nyomozó nevét küldjék el nekem, ha ugyanis egy ilyen ügyben a bűnösöket nem leplezik le, és nem lövik főbe, akkor hallatlan szégyenfolt esik a Pétervári Népbiztosok Tanácsa becsületén. Afanaszjevet letartóztatni.
A Szovnarkom elnöke, Lenin
Richard Pipes alapján: Grigorij Jevszejevics Zinovjev (1883–1936): Már 1917 előtt belépett a bolsevik pártba. Lenin közeli munkatársa az emigrációban és a szovjet megteremtése után. Petrográd kommunista főnöke és a Kommunista Internacionálé első vezetője. Az 1920-as években tagja annak a „trojkának” (triumvirátusnak), amely Lenin betegsége idején és halála után irányította az országot. Később a „tisztogatások” áldozata lett, 1935-ben és 1936-ban is bíróság elé állították. Igazságtalanul megvádolták a Kirov-gyilkosságban való részvétellel, és főbe lőtték.
Anatolij Vasziljev Lunacsarszkij (1875–1933): Az I. világháború előtt a szocializmus és a vallás kombinálásának lehetőségeivel kísérletezgetett. 1917-ben a leninista bolsevikokhoz csatlakozott, s 1929-ig művelődésügyi miniszterként tevékenykedett.
Cseka: A titkosrendőrség neve 1917–22 között. (Csrezvicsajnaja Komisszija – Rendkívüli Bizottság).
Szovnarkom: Népbiztosok tanácsa (Szovjet Narodnih Komisszarov); magyar megfelelője: minisztertanács
--------------
1922 márciusában az ú.n. templomi edények, valamint az ortodox egyházak és kolostorok egyéb értéktárgyainak elkobzására hatalmas kampányt indítottak. A kampánynak két célja volt: egyrészt vagyontárgyakat kellett szerezni, amelyekre a kormánynak égető szüksége volt, mivel a hadikommunizmus alatt összeomlott az ország gazdasága; másrészt meg akarták törni az ortodox egyház hatalmát és a paraszti népességre gyakorolt befolyását.
A sujai események jól példázza a többi hasonlót: a Moszkvától kb. háromszáz kilométerre északkeletre fekvő textilipari központ súlyos incidensek helyszíne volt március közepén. A jámbor hívők megpróbálták megvédeni a templomukat a kifosztásra odaküldött katonáktól. A katonák belelőttek a tömegbe, és a jelentések szerint sok embert megöltek. A Politbüro március 16-án, Lenin távollétében a további elkobzások elhalasztását szavazta meg, március 19-én Molotov ilyen értelmű utasítást küldött ki az összes tartományi párt bizottságnak. Ahogy Lenin értesült a történtekről, a döntést felülbíráló levelet írt, mivel nem tudott ott lenni a Politbüro március 20-i ülésén.. Ebből az is kiderül, hogy Lenin Oroszországában a politikai vádlottak sorsáról nem az igazságszolgáltatás megfelelő szervei döntöttek, hanem a kommunista párt. Vlagyimir Jeremenko orosz történész becslése szerint a Sujával kapcsolatos Lenin-levél után több mint nyolcezer embert „likvidáltak”.
A levélből részletek:
1922. március 19.
Szigorúan titkos!
Nem készülhet másolat semmiféle okból, hanem a Politbüro minden tagja (és Kalinin elvtárs is) erre a dokumentumra írják észrevételeiket.
Éppen most és csakis most, amikor az éhező régiókban az emberek emberhúst esznek, és az utak mentén százával, ha ugyan nem ezrével hevernek a hullák, most tudjuk végrehajtani (s ezért végre is kell hajtanunk!) az egyházi értéktárgyak elkobzását a legkíméletlenebb és könyörtelenebb lendülettel, nem riadva vissza semmilyen ellenállás letörésétől. Éppen most és csakis most áll úgy a helyzet, hogy a paraszti tömegek óriási többsége mellettünk lesz. Vagy mindenesetre nem lesz abban a helyzetben, hogy bármiféle döntő módon támogassa azt a maroknyi feketeszázas papságot és reakciós városi kispolgárt, aki képes és akar is próbálkozni a szovjet rendelettel való erőszakos szembeszegülés politikájával.
…
Egy bölcs szakíró a kormányzás művészetével kapcsolatban helyesen állapította meg, hogy ha valamilyen politikai cél elérése érdekében némi brutalitáshoz kell folyamodni, akkor azt a legerélyesebben és a lehető legrövidebb idő alatt kell végrehajtani, mert a tömegek nem tűrik el a brutalitás elhúzódó alkalmazását. ... Most teljesen biztosak vagyunk a reakciós papság feletti győzelemben. … Ilyenképpen arra a megmásíthatatlan következtetésre jutottam, hogy éppen ebben a pillanatban kell megütköznünk a klérussal a leghatározottabb és legkönyörtelenebb módon. És olyan brutalitással törnünk meg az ellenállását, hogy azt évtizedekig ne tudja elfelejteni.
…
A központi bizottság egy tagját ki kell küldeni Sujába, hogy tartóztassa le a helyi papság, a kispolgárság és a burzsoázia annyi képviselőt, amennyit csak lehet, de legalább több tucatot, annak gyanújával, hogy közvetlen vagy közvetett módon szerepet játszott a Központi Végrehajtó Bizottságnak az egyházi értéktárgyak elkobzását elrendelő határozatával való erőszakos szembeszegülésben. … A Politbüro adjon olyan értelmű, részletes és szintén szóbeli utasítást az igazságügyi szervek számára, hogy az éhezőknek nyújtott segítséget megakadályozó sujai lázadók elítélése a lehető leggyorsabban menjen végbe. S mindenképpen azzal végződjön, hogy kivégzőosztag elé állítsák, méghozzá nagy számban a legbefolyásosabb és legveszedelmesebb feketeszázasokat Sujában. És amennyiben lehetséges, nemcsak abban a városban, hanem Moszkvában és több más klerikális központban is.
… Jelöljék ki a legjobb – különösen megbízható – pártmunkásokat ezekhez az intézkedésekhez a leggazdagabb apátságokban, kolostorokban és templomokban.
Lenin
Ezt egészíti ki a Politbüróhoz írt feljegyzése 1922. május 4-én: „A papoknál a legsúlyosabb büntetést kell alkalmazni”, vagyis, a kivégzést.
Lenin terror-gyakorlatának egyik megdöbbentő adaléka még például az az 1919. december 25-én, A. V. Ejduk üzemanyag-ellátási tisztviselőnek írott feljegyzése, amelyben Lenin megparancsolja, hogy mindazokat a személyeket, akik a hagyományos orosz ünnepnapon, „mikuláskor” (Nyikolin gyeny, Szent Miklós ünnepnapja, december 6/19.) nem jelennek meg a munkahelyükön, adják át a Cseka osztagainak és végezzék ki őket.
Forrás: Richard Pipes: Az ismeretlen Lenin (XX. Század Intézet, 2002.)
Fotó: Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin (Budapest, 2002.)
A humor szemszögéből:
Szovjet katonai kérdőív 1930-ból:
1.) Ki a példaképed? ..................... 2.) És miért pont Lenin?
A humor szemszögéből:
Szovjet katonai kérdőív 1930-ból:
1.) Ki a példaképed? ..................... 2.) És miért pont Lenin?
Valahol a nagy Szovjetunióban a huszas években: A tanító az állatok szemléltetéséhez az órán mutat a kisiskolásoknak egy plüss amúri tigrist.
– Na, Ivánka, mi ez itt az asztalon? –Kenguru.
–Nem, menj a helyedre! Mondd meg te, Grisenka! –Oroszlán.
–Nem, te is menj a helyedre! Mondd meg te Sztyopka! –Zebra.
–Nem, nem! Menj te is a helyedre! Ejnye gyerekek, pedig a legtöbbet róla hallottunk egész évben! Mond meg te, Szásenyka! –Csak nem személyesen Vlagyimir Iljics Lenin?
–Nem, menj a helyedre! Mondd meg te, Grisenka! –Oroszlán.
–Nem, te is menj a helyedre! Mondd meg te Sztyopka! –Zebra.
–Nem, nem! Menj te is a helyedre! Ejnye gyerekek, pedig a legtöbbet róla hallottunk egész évben! Mond meg te, Szásenyka! –Csak nem személyesen Vlagyimir Iljics Lenin?
Joe, az amerikai turista újdonsült orosz ismerősével, Ivánnal beáll a Lenin Mauzóleum előtt kanyargó hosszú-hosszú sor végére. Nem sokkal később Iván észreveszi, hogy Joe már visszafelé jön.
- Te nem akarod megnézni Lenint?
- Én már láttam!!!
- Hogyhogy?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése