2024. április 30., kedd

A szatmári béke aláírása emlékére - 1711. április 30.

       A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés, amelyet 1711április 30-án – Szatmárnémetiben a Vécsey-palotában – írt alá Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében, III. Károly császár megbízottjával, Pálffy János császári főparancsnokkal.
            I. József és III. Károly a spanyol örökösödési háború tapasztalatai alapján hajlottak a magyarokkal kötendő kompromisszumra. A Haditanács elnöke, Savoyai Jenő 1710-ben egy udvarhű magyar főurat, gróf Pálffy János tábornagyot nevezte ki a magyarországi császári erők élére, aki 1710. november 14-én Károlyi Sándorhoz címzett levelében tárgyalásokat kezdeményezett. Rákóczi engedélyezte Károlyinak, hogy időhúzás céljából kapcsolatba lépjen Pálffyval. Ennek eredményeként 1711. január 13-án nyolcnapi fegyverszünet jött létre a két sereg között, melyet többször meghosszabbítottak.
            Január 31-én Vaján, a várkastélyban maga a fejedelem is fogadta Pálffyt, majd 1711. február 21-én Lengyelországba utazott, hogy  I. Péter orosz cárral tárgyaljon. Távollétében főparancsnokát, Károlyi Sándor időhúzó tárgyalások folytatására hatalmazta fel.
            Károlyi és Pálffy között azonban szélesebb körű megegyezés bontakozott ki, s a kuruc főparancsnok március 14-én elkötelezte magát a békekötés mellett: titokban hűségesküt tett az uralkodóra. Károlyinak vissza kellett tartania a tisztikart az egyéni megadástól, hogy előnyös feltételeket tudjon kiharcolni. Rákóczi és a vitézlő rend maradékai viszont a külső segítségben bizakodva tovább akarták folytatni a küzdelmet. Károlyi Szatmárnémetibe gyűlést hívott össze, ahol a béke mellett döntöttek.
            A magyarság a maximumot érte el abból, amit a dinasztia katonai erőfölényében, valamint a Habsburgok nagyhatalmi státuszát elismerő diplomáciai helyzetben egyáltalán elérhetett. A török kiűzése után a birodalomba bekebelezett Magyarországnak – nyolc évig tartó hősies küzdelemben – az eddigi nagyon alávetett helyzetéből lényegesen előnyösebb viszonyt sikerült elérnie.
A szerződés legfontosabb pontjai:
–személyükre és javaikra nézve megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek,
–nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak,
–a jobbágyok megtarthatják a kuruc hadseregben szerzett kiváltságaikat,
–a vallásszabadságot is megtarthatja az ország lakossága,
–Magyarország és Erdély rendi alkotmányának tiszteletben tartása, a magyar sérelmek orvoslása.
            Rákóczi nem hajlandó ezt elfogadni, ezért Lengyelországba, majd Franciaországba, végül Törökországba ment száműzetésbe.
            Ez a béke egy kompromisszum, ahol a magyarok elfogadják a Habsburgok érvényesülését, mely előnyösebb volt a nemzeti önállóság fejlődése érdekében, mint a török hódoltság. A Habsburgok ennek érdekében lemondanak az abszolutizmusról.
(Rákóczi Ferenc mellszobra Gyömrőn található.)

A szatmári békekötés záradéka a nemesek aláírásával:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése