Nagyvárad zsidósága is megszenvedte
a trianoni diktátumot követő romániai üldöztetést. A közösséget 1927 végén érte
az első nagy megpróbáltatás. Lobontiu főispán és a megye más vezetőinek tiltakozása
ellenére a román kormány engedélyezte, hogy december 4-én Nagyváradon
megkezdődjön az Országos Diákszövetség kongresszusa négyezer résztvevővel. A
román diákság „nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében” követelte a numerus
clausus bevezetését. A javaslatot egyhangúlag elfogadták, és elhatározták, hogy
a kormány támogatását kérik hozzá. Két nappal később a felbujtott diákok egy
csoportja husángokkal és bunkókkal felfegyverkezve száznál több nagyváradi
zsidó lakost vert össze, közülük négyet súlyosan megsebesített. Betörtek a
város hat legnagyobb zsinagógájába, ahol a berendezést és a kegytárgyakat
pozdorjává törték. Támadást intéztek a kávéházak és a vendéglők ellen, illetve
a Nagyvárad szerkesztősége ellen is. A randalírozó diákság december 7-én hagyta
el Nagyváradot, és számottevő része – Bánffyhunyad érintésével – Kolozsvár felé
vette útját, ahol ugyancsak nagy pusztítást végzett. (Internetről ollóztam)
Népszabadság, 2014. szeptember 13.
Hétvége, 7. o. Bánffyhunyadról:
„–
Nagymamám unokatestvére, bizonyos Grünwald Jáákov, akit később „pápai
rabbiként” is ismertek, a román fasiszta ifjak pogromja idején éppen a jesiva
iskolában oktatta a nebulókat. Amikor a horda kövekkel betörte a tanterem
ablakait, a rabbi rezzenéstelen arccal folytatta az oktatást, mintha mi sem
történt volna. Kőkemény lélekjelenlétével meggátolta, hogy a gyermekek között
pánik törjön ki…. A román fasiszták
azonban betörtek a zsinagógába, és nem csupán feldúlták a templomot, de a szent
tóratekercseket és a szakrális szfurem könyveket tűzre vetették, a tálit
imakendőket szétszaggatták. … Bánffyhunyadon
szinte minden zsidó üzletet feltörtek. A környékbeli román falvakból
szekerekkel, zsákokkal megrakva vitték haza a közprédává vált árukat. Honnan
lettek értesülve a pogromról, ki tudja? Napokon, éjszakákon át minden
zsidóházban felöltözve virrasztottak.”
(Megjegyzem, ebben az időben
Bánffyhunyad lakossága magyar és zsidó volt. És nem a helyi magyarok raboltak,
hanem a környékbeli románok!!!! A rendőrség tagjai pedig románok voltak!!!
Magyarországon 1927-ben ez elképzelhetetlen lett volna.)
A zsidóüldözés ezzel nem állt le Romániában, egyre erősödött, például: 1940. augusztus 8-án a bukaresti parlament elfogadta a Zsidó Statutumot, ami a zsidók jelentős részét megfosztotta az állampolgárságtól és megtiltotta a keresztényekkel kötött házasságot.
Trianon-jelenség (Helikon) 24. o.: "1919. április 19. A román csapatok bevonulnak Nagyváradra (64 ezer lakosából 58 ezer magyar, 3 ezer román) és Érmihályfalvára (6255 lakosából 13 román).
(A fent látható Nagyvárad címert az 1600-as évektől használták.)
Trianon utáni képeslap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése