A magyar rádiózás napjára - dec. 1. - - - A rádiózás hőskorából

1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz.

Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, 1921-ben pedig Pittsburghben útjára indult az első rendszeres adás. A rádióműsor-szórás hamarosan Európában is elterjedt: 1922-ben megalakult Angliában és Németországban kezdődött sugárzás.

Magyarországon a rádiózás Európában egyedülálló előzménnyel vette kezdetét, a Telefonhírmondóval. Puskás Tivadar a telefonközpont létrehozója Budapesten 1893. február 15-én indította el a telefonhálózaton keresztüli hír- és műsorközlést. A magyar rádióműsor-szórás 1925. december 1-jei megindulása vetélytársa lett a telefonhírmondónak, majd háttérbe is szorította.

 A hazai lakosság körében az 1939-40-es Néprádió-akció révén terjedhetett el a rádiókészülék. Az ötlet Hóman Bálint nevéhez fűződik, aki úgy vélte, a magyar lakosság megérdemelne egy olcsó, szolid küllemű, lámpás rádiókészüléket. A „Hóman-féle Néprádió gyártására négy budapesti rádiógyárral (Orion, Philips, Telefunken és Standard) kötött megállapodást a kereskedelemügyi minisztérium. Az első Néprádió Kossuth-címerrel ellátott, középhullám hallgatására alkalmas bakelitkészülék volt. A kereskedelmi ára 48 pengőt tett ki, viszont 24 havi részletfizetéssel már 2-3 pengőért hozzá lehetett jutni. A Néprádió iránt meglehetősen nagy kereslet mutatkozott: 1939 októberére 130 ezerre nőtt az igénylők száma, jóllehet a kormány mindössze 20 ezer készülék gyártására kötött szerződést a gyárakkal. Ezért szükség volt a második Néprádió-akció megindítására: 1940 februárjában 25 ezer készülék gyártásáról döntöttek. A népvevő azonban a gyárak szempontjából nem számított igazán jó üzletnek, ami azzal járt, hogy további akciókra ekkor nem került már sor. A legyártott 45 ezer készülék egyáltalán nem elégítette ki keresletet, a falvakba szinte semmi sem jutott belőle. Így a II. világháborúig a magyar lakosság többsége detektoros rádiót használt.

A tranzisztoros rádiókészülékek előállítása 1954-ben kezdődött el, ezeknél az elektroncsövek helyett félvezető kristályokat alkalmaztak. Így jelentősen csökkent a készülékek mérete, súlya és működés közben a hőmérséklete is, ráadásul lényegesen kevesebb energiát fogyasztottak. Az 50-es, 60-as években Magyarország fontos exportcikke lett a rádió, jutott belőle Közel- és Távol-Keletre, Nyugat-Európába is. A sikeres időszaknak azonban 1973-75 körül vége szakadt: a szocialista országok gazdasági szövetsége szervezetének határozata értelmében hazánk Bulgáriának adta át a rádiógyártást.
-Puskás Tivadar szobrát a Hírközlési Múzeum Alapítvány kezdeményezésére Budapesten, a Magyar Telekom székházának parkjában állították fel 2006-ban. Alkotója: Trischler Ferenc.
-Hóman Bálint fotója és aláírása a Hóman-Szekfű-Kerényi szerkeszette Egyetemes történet megjelenése alkalmára készült.