Kincsem (Tápiószentmárton vagy Kisbér, 1874. március 17. – Tápiószentmárton, 1887. március 17.), a legyőzhetetlen „csodakancá”-ról a legutóbbi időkig egyértelműen úgy tudtuk, hogy Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán látta meg a napvilágot, de egyes újabb kutatások születése helyét már Kisbérre teszik. Apját – Cambuscan nevű import angol telivért – 1871-ben vásárolta meg Francis Cavaliero a kisbéri ménes számára. Anyját, Water Nymph-ot, az ozorai Esterházy-ménes kancáját 1873-ban vittek Kisbérre fedeztetni. Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre települt Hesp Róbert lett. Akkor még nem sejtették, hogy már a neve is telitalálat, hiszen valóban kincset ért tulajdonosának, sőt az egész nemzetnek is.
Kincsem kissé „bogaras” és kényes jószág volt. Legkedvesebb társa, egy fekete-fehér nőstény macska (Csalogány) nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát. A vízre különösen érzékeny volt. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közelében megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre.
Utolsó ellése után Kincsem egészsége meggyengült, gyomor és bélgörcsök kínozták. 1887. március 17-én, tizenharmadik születésnapján egy súlyos kólikaroham következtében halt meg a magyarok legendás telivérje.
Élete során, két- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált. Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet. Leszármazottai eljutottak a világ neves tenyésztőistállóiba. Számos versenyt neveztek el a csodakancáról olyan országokban is, ahol élete során meg sem fordult. A Kincsem Parkban, a budapesti galopp-pálya bejáratánál 1977-ben felállították a csodakancát ábrázoló életnagyságú bronzszobrot, Tóth Béla alkotását. Tápiószelén, a Blaskovich család kastélymúzeumában is megtalálhatóak a leghíresebb magyar versenyló emlékei. Csontváza a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, ahol megtekinthetők kitüntetései, érmei is. Külföldön „Hungarian Wonder”, azaz Magyar Csoda néven ismerik. A telivértenyésztés egyik központjának számító angliai Newmarket múzeumában (Horse Racing Museum) felállították a magyar kanca szobrát, a tárlókban pedig karrierjének dokumentumai láthatók. Már életében nevét viselte a fővárosi palota, ma is nagydíjakat rendeznek a tiszteletére, a budapesti lóversenypálya pedig három évtizede a nevét viseli. A tápiószentmártoni lovasparkot is Kincsemről nevezték el; itt külön múzeum gyűjti a versenyló emlékeit. (Wikipedia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése