Jótékonyság világnapja - magyar kezdeményezésre állapították meg - szeptember 5.

Az ENSZ Közgyűlése magyar kezdeményezésre, konszenzussal 2012-ben nyilvánította szeptember 5-ét, Kalkuttai Teréz anya 1997-ben bekövetkezett halálának napját a jótékonyság világnapjává.

A közgyűlés felkérte az ENSZ-tagállamokat, a regionális szervezeteket és a civil társadalmat, hogy az évfordulóról megfelelő módon emlékezzenek meg, oktatási és egyéb programok szervezésével. A világnapot az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága kezdeményezte tavaly, majd a parlament határozatának megfelelően a kormány felkérte a tárcát a szükséges diplomáciai lépésekre.

A munka oroszlánrészét Magyarország New York-i főkonzulátusa végezte, mintegy 50 ország képviselőivel egyeztettek, hogy minél többen támogassák a világnap gondolatát. Hozzátette: az ENSZ Közgyűlése a "béke kultúrája" napirendi pont keretében szavazta meg egyhangúlag, hogy szeptember 5-e legyen a jótékonyság világnapja, hitet téve a szociális érzékenység és a kultúrák párbeszéde mellett. A New York-i döntésről beszámoló külügyi közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a Teréz anya életműve által közvetített értékek összhangban állnak az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakkal, és hozzájárulnak a kultúrák és civilizációk közötti párbeszéd előmozdításához.

A parlament emberi jogi bizottsága még 2011-ben országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Ház elé, annak érdekében, hogy az ENSZ-közgyűlés nyilvánítsa a jótékonyság világnapjává szeptember 5-ét, Calcuttai Teréz anya halálának évfordulóját. Az akkori indítvány indoklása alapján az emberi jogi bizottság állampolgári kezdeményezéseknek tesz eleget előterjesztésével. A világszerte Calcuttai Teréz anyaként ismert Béke Nobel-díjas szerzetesnő a "kultúrák közti párbeszéd, a cselekvő szeretet és az önzetlen jótékonyság példájával" olyan örökséget hagyott hátra, amelynek ápolása "előre viszi a valódi béke ügyét" - fejti ki a javaslat indoklásában testület kereszténydemokrata elnöke, Lukács Tamás. A bizottság vezetője akkor hangsúlyozta: a világnap létrehozása illeszkedik az ENSZ alapvető célkitűzéseihez és a magyar demokrácia értékrendjéhez.

Boldog Kalkuttai Teréz anya Nobel-békedíjas apáca, a Szeretet misszionáriusai rend alapítója Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született 1910-ben, az akkor még a Török Birodalomhoz tartozó Szkopjéban, albán családban. 18 évesen lépett be a Loreto nővérek rendjébe, és felvette a Teréz nővér nevet. Az elesettek felkarolója Kalkuttában (India) hunyt el 87 éves korában. (Teréz anya-idézetek gyűjteménye található az augusztus 26-i bejegyzésemben.)

Teréz anya nemzetközi elismerései

1962-ben megkapja a Padma Shri (Pompás lótusz) díjat India elnökétől, és a Nemzetközi megértés díját a Fülöp-szigetek kormányától. Az 1970-es évek elejére Teréz anya és rendje már nagy nemzetközi ismertségnek örvendett. A nagy elismerések sorát az 1971-ben VI. Pál pápa által adományozott XIII. János pápa békedíj nyitotta meg. Még ebben az évben Kennedy-díjat, 1972-ben Nehru-díjat, 1975-ben Albert Schweitzer-díjat, 1985-ben Szabadság Érdemérmet, 1995-ben Kongresszusi aranyérmet vehetett át Teréz anya. 1996-ban megkapta az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgárságát. 1979-ben Teréz anyának ítélték oda a Nobel-békedíjat. Amikor átvette a díjat, megkérdezte: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét?” Nagyon egyszerűen válaszolt: „Menjünk haza és szeressük a családunkat.” Az ünnepi banketten való részvételt lemondta, és a kapott 6000 dollárt Kalkutta szegényeinek juttatta el. A Szeretet Misszionáriusainak kalkuttai házát 1986. február 3-án II. János Pál pápa is meglátogatta, a napot Teréz anya élete legboldogabb napjának nevezte.

Időskora és halála

1983-ban Teréz anya II. János Pál pápánál tett látogatása során szívrohamot kapott. 1989-ben a második szívroham után már pacemakerrel élt. 1991-ben Mexikóban tüdőgyulladást kapott, és súlyosbodtak a szívproblémái. 1991-ben hosszú idő után először tért vissza hazájába, Albániába, és megnyitotta a rend ottani házát. Felajánlotta lemondását a rend vezetéséről, de apácái ösztönzésére mégis maradt a rend élén. 1997-ben előbb csonttörést szenvedett, majd maláriát kapott, melynek következtében súlyos szívkárosodást szenvedett. Szívműtétnek vetette magát alá, de egészsége végképp megrendült. 1997. március 31-én leköszönt a rend vezetéséről és kilenc nappal 87. születésnapja után, 1997. szeptember 5-én elhunyt. Halálakor a rend a világ 123 országában 610 missziót működtetett, ahol több mint 4000 apáca és több mint 100 000 önkéntes ápoló dolgozott. Bár India nem keresztény ország, a kormány mégis három napos nemzeti gyászt rendelt el, és állami temetést rendezett. Halálát az egész világ az emberiség nagy veszteségeként értékelte.

Boldoggá avatása

A Szentszék Teréz anya halálát követően elindította a boldoggá avatási eljárást, amely az első lépés a szentté avatás felé. Az avatás feltétele, hogy olyan csodákat ismerjen el, melyek bizonyítottan Teréz anya közbenjárására történtek. Ilyen volt az indiai Monica Besra esete, akinek hasi daganata volt, és csodás gyógyulását Teréz anyának szóló imáinak köszönte. Ez idő tájt szerte Indiában még több hasonló eset is történt. Teréz anyát II. János Pál pápa a missziós világnapon, 2003. október 19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta. Az eseményen 27 ország képviseltette magát kormányszinten, de megjelentek a nagy világvallások, a misszionáriusok és a szegények képviselői is, akikért Teréz anya életében annyit tett. (Forrás: Richpoi Hírek)