Bilje (Béllye): Dárdától 4 km-re délre fekszik. Valamikor Baranya-vármegye része volt, 1910-ben 1198 magyar és német lakossal.
A hódoltság megszűnése után Savoyai Jenő egyik birtokának a központja lett. A herceg 13 falut, két pusztát, valamint óriási erdő-, és legelőterületet vásárolt 80 000 rajnai forintért. I. Lipót magyar-horvát király, osztrák főherceg (uralkodott: 1657–1705) a töröktől felszabadított, gazdátlan földeket, kevés pénzért, de akár ajándékba is adta az őt föltétel nélkül kiszolgáló embereknek. A török elleni harcok fővezére a szabályos alaprajzú, szögletes bástyákkal védett várba egy szép kora barokk stílusú kastélyt emeltetett 1703–1711 között. Homlokzatának közepén kőkertes kapu, fölötte a herceg címere. A kapun belül négyzetes udvar. A főhomlokzaton ismét a herceg címere, a kutyák által tartott kereszt illő környezetben. Savoyai Jenőről – akinek egyébként a budai várban állított lovas szobra minden rendszert átvészelt – feljegyezték, hogy egy alakalommal felelősségre akarták vonni olyanok, akik még nem is láttak csatát. Egyéniségére jellemző módon védte meg magát. Lecsatolta kardját és eléjük tette. „Itt van! Még piroslik az ellenség vérétől!” 1736-ban meghalt, örököse nem volt, ezért birtokai, palotái, kastélyai visszaszálltak az Udvarra. Mária Terézia magyar-horvát király, osztrák főherceg (uralkodott: 1740–1780) 1775-ben legkedvesebb lányának, Mária Krisztinának adta a béllyei uradalmat, aki Albert Kázmér szász-tescheni herceg felesége lett. A herceg korának egyik leghaladóbb gondolkodású arisztokratája volt. Ő alapította például a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát 1818-ban. A béllyei birtokot az Akadémia rendelkezésére bocsátotta, amely így az európai hírű főiskola egyik gyakorló központja lett. A következő tulajdonos, Habsburg Frigyes főherceg (élt: 1856–1936) folytatta a modern gazdálkodást a 62 710 hektáros területen. Nagy összegeket fordított gépesítésre, csatornázásra, községfejlesztésre, minőségi állatállomány beszerzésére. A fejlődő birtok újabb betelepülőket vonzott, akiknek földet, modern házat adott, iskolát biztosított. Koronás fők jártak ide vadászni, pl.: II. Vilmos német császár 1903-ban és 1910-ben szarvasra vadászott a környéken. Frigyes herceg elsőszülött fia, Albert (született: 1897) volt Béllye utolsó, de már csak névleges birtokosa. Mosonmagyaróváron sikeresen elvégezte a mezőgazdasági akadémiát, és felkészült a birtok irányítására. Közbejött az I. világháború, amit végigharcolt. A háború után elvették béllyei uradalmát – az akkor létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban (későbbi neve: Jugoszlávia). A titói Jugoszlávia legnagyobb mezőgazdasági kombinátját itt alakították ki. (Forrás: Batár Zsolt Botond: Horvátország északi és nyugati területei c. útikalauza)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése