Régebbi emlékek Nagykőrösön
A város központjában áll az ódon, tornyos,
egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva, mely Nagykőrös egyik
jelképe. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600
" rhénes " forintért, hogy városházát építsen rajta. A városháza föl
is épült néhány évvel utóbb, de 1738-ban leégett, azonban újra fölépítették. A
mai emeletes homlokzat a toronnyal 1811-ben készült. Mindkettő zsindelylyel
volt fedve, melyet 1843-ban cseréppel váltottak föl. A gyönyörű tornyot
napjainkban felújították, és a zsindelyes tető régi- új pompájában tündököl. A
toronyban volt a tűzőrség, melyet később egy időre a ref. templom tornyába
helyeztek át. 1847-ben a délkeleti földszintes szárnyat is emeletre vették.
1887-ben s később 1895-ben újabb földszintes szárnyakat ragasztottak hozzá, de
még így is oly szűk volt, hogy a városi hivatalok mind nem fértek el benne,
hanem azok egy részét a város bérházaiban kellett elhelyezni. A földszintes
épületrészben működött hajdanán a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely
1860-ban alakult s mint ilyen, első volt az országban. Ma ismét eredeti
funkciójának megfeleően Városházaként múködik az épület, melyre a nagykőrösiek
igen büszkék, azért óvják, védik a múlt egyik fontos szimbólumát.(Forrás: Nagykőrös város honlapja)
Nagykőrös központja, szemben a Városháza
A "Nagy tanári kar" szobra a Nagykőrös Múzeum előtt
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után "büntetésből" Nagykőrösön tanított a Magyar Tudományos Akadémia 7 kiemelkedő egyénisége. Őket örökítette meg a fenti szobor. Varga Imre alkotását 1996. augusztus 20-án avatták fel. (Saját képeim)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése