Park Prirode Kopački Rit (Kopácsi Zsombékos Természetvédelmi Terület): Eszéktől (Trianon után: Osijek) kb. 12 km-re északkeletre terül el. 1967 óta védett park. Mocsaras, ingoványos árterület a Duna és a Dráva összefolyásánál. Területe 170 km², azaz 23 000 hektár . Rajta erdők, füves rétek, mocsarak, vízi utak, csatornák és tavak, köztük két nagyobb – a Szakadát (Sakodaško, nevét a Duna gátszakításairól kapta), és a Kopácsi (Kopačevo) – található. Az erdők faállománya legnagyobbrészt tölgy, fűz és nyár. A mocsarak növényvilága nád, sás, káka, szittyó, békalencse, tündérrózsa. A vizeket 44 halfaj népesíti be, legtöbb a ponty, harcsa, csuka, sügér.
A parkban 141 madárfaj él, költözéskor azonban a fajok száma 260-ra is megnőhet. Ez Európa legnagyobb vizes élőhelye, madárrezervátuma, az ornitológusok Mekkája. Itt a ritka, védett madarak mellett a gyakori madárfajok tömege is megtalálható, pl.: feketególya, fekete farkú sas, halászsas, sólyom, kócsag, gém, fehérgólya, vadlúd, vadkacsa, kormorán, réce, vöcsök. Az erdőben és a réteken szarvas, őz, vaddisznó, nyúl és róka él. A vízinövények az évszakoktól függően virágzanak: nőszirmok, tündérrózsák, békelencse, káka, nád, sás. Áradások idején a folyók visszaduzzadnak, és elárasztják a síkságot. A vizes terület nagysága a mindenkori áradástól függően változik.
A parkot gyalog, csónakon, részben autóval is végig lehet járni.
Történelméből röviden
Az Árpád-házi királyok idejéből írásos emlékek szólnak az állatvilág gazdagságáról. A vidék magyar lakosságának a járhatatlan mocsár nyújtott menedéket a viharos évszázadokban. A túlélésen kívül megőrizhették nyelvüket, kultúrájukat. A török hódoltság korától fogva azonban egyre csökkent a magyarok részaránya, amit a délszláv háború meggyorsított.
(Forrás - Batár Zsolt Botond: Horvátország északi és nyugati területei c. útikalauza)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése