Karácsonykor nem csak fenyőfákat, gallyakat, hanem egyéb növényeket is felhasználhatunk lakásunk díszítésére. Ilyen növény például a fehér fagyöngy (Viscum album). Ágait csokorba kötve – gyakorta bearanyozva – lehet megvásárolni a virágüzletekben, a piacon. Legtöbbször a csillárra vagy a lámpaernyőre kötik fel, de vázába is szokták helyezni.
Ősidőktől fogva bűvös tulajdonságokkal ruházták fel az emberek. Az angol családokban máig is a szerencse és a békesség jelképe. A kelták varázslatosnak és gyógyhatásúnak tudták, mérgezések ellen használták. Az ég ajándékának tartották, mivel a fák koronájában nő. Az ókori görögök mondáiban szintén előfordul. Zeusz főisten lánya fagyöngy-ágacskával nyitotta ki az alvilág kapuját. Aenas, a mondabeli hős szintén vitt magával egy ilyen ágacskát alvilági útjára. A régi csehek fagyönggyel bájoltak, a franciák a 17. században azt hitték, hogy nyakba akasztva megvéd a pestis ellen.
Népi nevei: gyimbor, madárlép. Lombos fákon, esetleg tűlevelű fák ágain élősködő, gömb alakú, örökzöld növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa. Levelei átellenesen állók, zöldek vagy zöldessárgák, bőrneműek, áttelelők. Termése borsónyi, éretten fehér színű ragadós bogyó. Az énekes madarak fogyasztják.
Ma már a varázslatokban kevesen hisznek. A tudomány azonban bebizonyította gyógyító hatását. Szárítmánya vérnyomáscsökkentő, szívnyugtató, görcsoldó és belső vérzéseket csillapító anyagokat tartalmaz. Magában vagy teakeverékben használják. Az ipar gyógyszereket készít belőle.
(A Veszprémi 7 Nap 1997. december 18-i számában írtam.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése